Dánia nem tűri a muszlim térnyerést

A Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont-elemzése.


Hirdetés

A muszlim bevándorlókat érintő szigorításokat jelentett be Mette Frederiksen dán miniszterel­nök: a kormány a demokrácia védelmére hivat­kozva kiterjesztené a nikáb és más, teljes arcot takaró ruhadarabok viselésének tilalmát a közok­tatási intézményekre, továbbá megszüntetné az imaszobákat is.

A dán parlament még 2018-ban hagyta jóvá azt a tör­vényt, amely megtiltja az arc teljes eltakarását közterü­leten, így különösen a nikáb és a burka viselését. Az indoklás szerint ezek a ruhadarabok a nők elnyomását szolgálják, és „nem egyeztethetők össze a dán társada­lom alapvető értékeivel.” Bár a jogszabály megfogal­mazásánál szándékosan törekedtek a vallássemleges megfogalmazásra, elsősorban a muszlim nőket érinti.

Becslések szerint jelenleg 280 000-310 000 muszlim él Dániában, akik a lakosság mintegy 5%-át teszi ki.

A hét éve elrendelt tilalom azonban nem terjed ki a közoktatási intézményekre. Mette Frederiksen szerint ez a joghézag lehetővé teszi a muszlimok társadalmi normáinak érvényesülését, és a nők elnyomását a dán oktatási intézményekben. Szintén ezzel indokolta az imaszobák felszámolásának szükségességét az egyete­mek területén.

Utóbbi kapcsán azonban a három kor­mánypárt nem tudott megállapodni egy törvényi sza­bályozásról, így az imádkozásra szolgáló „csendes szo­bák” megszüntetésére az oktatási minisztérium és az egyetemek közötti párbeszéd keretében kerül majd sor.


Hirdetés

A muszlim nők védelmét célzó javaslatokat Az el­feledett női küzdelmek bizottsága (Kommissionen for den glemte kvindekamp) fogalmazta meg 2025 elején közzétett jelentésében. A 2022‑ben alakult testület célja olyan intézkedések kidolgozása, amelyek biz­tosítják, hogy a kisebbségi hátterű nők ugyanazokat a jogokat élvezhessék, mint a többségi társadalom tagjai. Kiemelt figyelmet fordítanak a muszlim nőkre, akik gyakran ki vannak téve a „becsületkul­túra” nevében gyakorolt társadalmi kontrolnak, amely korlátozza személyes szabadságukat és ön­rendelkezésüket.

Dánia régóta próbál fellépni e tár­sadalmi probléma ellen: több jogszabály is született már, például a kényszerházasság vagy a „nevelő cél­zatú külföldi utak” tilalmáról. Kutatások és ható­sági bejelentések ugyanakkor azt jelzik, hogy a becsületalapú erőszak és kontroll továbbra is jelen van.

Dánia lépése nem példa nélküli Európában. Fran­ciaország már 2010-ben betiltotta az arc teljes elta­karását nyilvános helyeken, a republikánus értékek és a társadalmi kohézió védelmével indokolva a döntést. Belgium 2011-ben vezette be a teljes arc­fátyol tilalmát, biztonsági megfontolásokra hivat­kozva. A francia kormány 2014-ben, a belga pedig 2017-ben sikerrel védte meg álláspontját az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Bulgária 2016-ban fogadott el hasonló szabályozást, reagálva az Euró­pában elkövetett iszlamista merényletekre. Hollan­dia a 2018 óta érvényben lévő tilalmat közbizton­sági szempontokkal, illetve társadalmi normákkal indokolja. Ausztria 2017‑ben tiltotta be a teljes ar­cot eltakaró ruházat közterületen való viselését a nyílt társadalmi kommunikáció védelme érdeké­ben. Hasonló okokból Norvégiában 2018 óta tilos az ilyen öltözet viselése az oktatási intézmények­ben. Németországban négy tartomány törvényben tiltja, hogy a diákok arcot eltakaró ruhadarabot hordjanak az iskolákban. Svájcban pedig 2021‑ben népszavazás döntött a teljes arcot eltakaró viseletek betiltásáról.

A kezdeményezők szerint

„a szabadság és az őszinte társadalmi kapcsolat egyik jele, hogy megmutatjuk az arcunkat”.

Vezetőkép: Mette Frederiksen dán miniszterelnök az EU-tagországok állam-, és kormányfőinek csúcstalálkozójára érkezik Brüsszelben 2024. október 17-én. Fotó: MTI/EPA/Christopher Neundorf

 


Hirdetés

Forrás:
Migrációkutató Intézet
'Fel a tetejéhez' gomb