Már a „mintaállam” Dánia sem tökéletes – Több muszlim rendőr és tanár alkalmazását sürgeti a skandináv országban az Európa Tanács


Hirdetés

Az Európa Tanács felszólította Dániát egy rasszizmus elleni nemzeti cselekvési terv beve­zetésére. Emellett a dán kormánynak módo­sítania kellene a »párhuzamos társadal­mak« felszámolását célzó jogszabályokat. Ezeket az ajánlásokat fogalmazta meg a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bi­zottság (ECRI) a legfrissebb országjelentésé­ben – mutatott rá keddi Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Dánia a „mintaállamok” közé tartozik, azonban van még mit javítani a diszkrimináció terén az Eu­rópa Tanács rasszizmust figyelő testülete szerint. A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bi­zottság (ECRI) október 15-én kiadott országje­lentésében Dániát két kiemelt ajánlás végrehajtá­sára kérte fel – írták.

Először is, az ECRI azt javasolta a dán hatósá­goknak, hogy vezessenek be nemzeti cselekvési tervet a rasszizmus ellen, különös hangsúlyt helyezve a muszlimellenes rasszizmus és diszkrimi­náció megelőzésére.

A cselekvési tervnek a musz­lim és más kisebbségi hátterű alkalmazottak na­gyobb arányát kell eredményeznie olyan szakmák­ban, mint a rendvédelmi tisztek és a tanárok.

A dán kormány a parlament többségi támogatásával 2022-ben elindított egy rasszizmus elleni akció­tervet, amelyhez azóta anyagi forrást is meghatározott a költségvetésben, azonban a terv konkretizálására nem került sor. Ezért az ECRI bár üdvözli a cse­lekvési terv előkészületeit, arra a következtetésre jutott, hogy az előző jelentésében megfogalma­zott ajánlást még nem hajtották végre.


Hirdetés

Az ECRI-ajánlás második pontja Dánia „párhu­zamos társadalmak” elleni erőfeszítéseivel szem­ben fogalmaz meg kritikát.

Az erőfeszítés mögött meghúzódó központi törvényt 2018-ban fogad­ták el, és eredetileg gettótörvénynek nevezték. Az azóta »párhuzamos társadalmakról« szóló tör­vénynek átkeresztelt jogszabály célja az úgynevezett szoci­álisan hátrányos helyzetű lakónegyedek összetéte­lének megváltoztatása csökkentve ezzel a párhu­zamos társadalmak kockázatát. Ennek értelmé­ben a törvény arra kötelezi az önkormányzatokat, hogy csökkentsék a szociális lakások számát azokban a 1000 lakos feletti lakóövezetekben, amelyet „átalakítandó” területként definiál a jogszabály. A de­finíció tartalmazza az alacsony foglalkoztatottság, az alacsony jövedelem, az alacsony iskolai vég­zettség és a magas bűnözés kritériumait, valamint azt is, hogy a lakosság több mint 50%-a nem-nyu­gati országokból származó bevándorló vagy azok leszármazottja – ismertették az elemzésben.

Hozzátették, hogy a törvény azóta az Európai Bíróság elé került, mert a szegregált lakóövezetekben élők egy része úgy véli, hogy a jogszabály az etnikai hovatarto­zásuk miatt hátrányosan megkülönbözteti őket. Ezt az értelmezést osztja az ECRI is:

„Míg a dán hatóságok álláspontja az, hogy a bérlőket nem származásuk vagy etnikai hovatartozásuk miatt lakoltatják ki, az ECRI szerint a dán jogszabályok célja mégis csak az, hogy csökkentse a nem-nyu­gati országokból származók arányát a »párhuza­mos társadalmakban«.”

A testület felszólította a dán hatóságokat, hogy ehelyett vezessenek be po­zitív ösztönzőket az emberek önkéntes elköltözé­sére. Ily módon elkerülhetőek lennének a kény­szerkilakoltatások – véli az ECRI.

Címlapkép: illusztráció. Forrás: freepik


Hirdetés

Forrás:
Migrációkutató Intézet
'Fel a tetejéhez' gomb