Mi lesz a szíriai keresztényekkel Aszad bukása után?
„Egyértelműen még mindig nem tudni, ki vezeti Szíriát, de az eddigi nyilatkozatok alapján úgy tűnik, „talán nem fognak ártani a keresztényeknek és más kisebbségeknek” – minderről Asher Kaufman, a Notre Dame Egyetem közel-keleti szakértője beszélt az Alateia hírportálnak. Aggodalomra ad okot viszont az Iszlám Állam keresztényekkel való kegyetlen bánásmódja, amit a közelmúltban már megtapasztalhattak a szíriai hívő közösség tagjai.
A keresztények viszonylagos békében éltek az Aszad-rezsim alatt, ami nem változik majd – legalábbis ez körvonalazódik az Abu Mohammad al-Jolani, a Hayat Tahrir al Sham lázadó csoport vezetőjének HTS által közzétett nyilatkozatai alapján. „Az Aszad család, az alavita rezsim – mivel maga is vallási kisebbség volt – gondoskodott a többi vallási kisebbség védelméről” – mondta Kaufman, hozzátéve, hogy a szíriai polgárháborúval változott meg a helyzet, ekkor kezdődött a keresztények tömeges kivándorlása Szíriából.
A modern Szíria 1946-ban nyerte el függetlenségét, de a politikai instabilitás azóta szinte folyamatosan jelen van a különböző csoportok változó érdekeinek következményeként. 2011 óta polgárháború zajlik az országban, amelynek intenzitása az utóbbi időben, nagyrészt az Iszlám Állam legyőzésének következtében csökkent, de a helyzet folyamatosan bizonytalan volt. 2010-ben az úgynevezett „arab tavasz” háborús, forradalmi, változásokat hozó eseményei láncreakciót váltottak ki az arab világ számos országában. Részben annak hatására 2011–2012-ben polgárháború tört ki Szíriában, mélyen megosztva, egymás ellen fordítva az ország politikai, vallási és civil szereplőit. A fegyveres összecsapások az egész országra kiterjedtek, de különösen az északi és keleti területekre. Daraa, Homsz, Tartusz, Palmüra, Damaszkusz és Rakka városai, ókori emlékei az elsők között kerültek a drámai események középpontjába. Nemritkán teljes városrészek semmisültek meg.
Emanuel Youkhana archimandrita iraki pap, a CAPNI humanitárius szervezet vezetője arról beszélt, hogy az elmúlt időszak történései után egyáltalán nem meglepő, ha a keresztények haboznak Szíria „felszabadítóit” támogatni. Szavai szerint „a jelenleg ellenőrzés alatt álló milíciák túlnyomórészt radikális iszlám dzsihadista csoportok, egyértelmű politikai célok nélkül”, akik ideológiájukban és szervezeteikben is különböznek egymástól, de ugyanaz a cél vezérli őket: megdönteni a rendszert. Az viszont, hogy ezután milyen módon tudnak majd együttműködni, igencsak kétséges – vélekedett az iraki pap, aki arról is beszélt, hogy szerinte konfliktusokra és belharcokra kell készülni.
Az átmeneti kormányt létrehozó, a volt szíriai rezsim tagjaival és a Szíriai Arab Hadsereggel megbékélő HTS azonban azt ígéri: nem fog szigorú iszlám törvényeket bevezetni Szíriában. December 9-én a csoport bejelentette, hogy „szigorúan tilos” beavatkozni a nők ruhaválasztásába, így például megkövetelni a nőktől, hogy szerényen öltözködjenek.
„A HTS hangsúlyozta, hogy »az egyének jogainak tiszteletben tartása a civilizált nemzet építésének alapja«” – minderről az Institute for the Study of War számolt be. Az ISW megjegyezte, hogy a csoport „erkölcsrendőrsége” korábban letartóztatott nőket „nem megfelelő” öltözködés miatt az általuk ellenőrzött területeken.
A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Hayat Tahrir al Sham (HTS) átmeneti kormányt hoz létre, és megbékél a volt szíriai rezsim és a Szíriai Arab Hadsereg (SAA) tagjaival. A HTS megpróbálja biztosítani a kormányzás folytonosságát, hogy megakadályozza a széles körben elterjedt anarchiát Szíriában, ami összhangban van a HTS „felszabadított területekre” vonatkozó régóta fennálló megközelítésével.
Ideje imádkozni!
Szíriában élnek a Közel-Kelet legrégebbi keresztény közösségek tagjai, akik közül többen is beszélik az arám nyelvet, például Maaloulában. Mint ismert, az egyház a Közel-Keleten született, de napjainkban a melkita katolikus közösségek az egész világon megtalálhatók. Néhány teológus szerint az antiókhiai melkita egyház „a világ legrégebbi, folyamatosan létező keresztény közössége”.
A legjobb, amit a keresztények tehetnek, hogy imádkoznak a jó eredményért és a békéért Szíriában – ennek fontosságát hangsúlyozzák az egyházi vezetők. Ezt sokan meg is tették vasárnap, amikor olyan hírek jelentek meg, hogy a lázadóknak sikerült elűzniük Aszadot. A december 8-i szentmisén a libanoni Szent Behnam és Sára kegyhelyen Ignác Youssef III Younan szír katolikus pátriárka imát mondott azért, hogy „Szíriában az átmeneti időszak biztonságos és békés legyen”.
A II. Mor Ignatios Aphrem pátriárka vezette Szíriai Ortodox Patriarchátus szintén nyilatkozatot adott ki, amelyben az „isteni bölcsesség” ajándékát kérte, valamint „hitet, erőt és kitartást a haza iránti szeretetben”. Az egyház küldetése az értékek terjesztése – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy „az igazságosság, a béke és a harmónia égisze alatt tiszteletben kell tartani Szíria kulturális identitását és megőrizni történelmi múltját”.
A Szíriai Ortodox Patriarchátus püspökei felszólították az embereket arra, hogy kerüljék a fegyveres konfliktust és a másokkal szembeni erőszakot. Kiemelték, hogy az új vezetőknek kötelessége „minden társadalmi csoport és minden szíriai állampolgár egyenlőségét garantálni, etnikai, vallási és politikai hovatartozásukra való tekintet nélkül”.
Cikkünk az Alateia, valamint az ISW által közzétett beszámolók felhasználásával készült. Kiemelt fotó: MTI/AP
A cikk bemutatja a szíriai keresztény közösségek helyzetét a Bashar al-Assad rezsime alatt hirtelen bekövetkezett változások közepette. A keresztények óvatosan viszonyulnak a lázadó csoportokhoz, akik leváltották Assadot, mivel a közelmúltban tapasztalt erőszak és a radikális iszlamista csoportok fenyegetése érezteti hatását. A cikk idézi Asher Kaufmant, aki arra figyelmeztet, hogy a vallási kisebbségek védelmét a korábbi rezsim biztosította, de a polgárháború alatt tömeges emigráció indult. Archimandrite Emanuel Youkhana is megerősíti, hogy a lázadók között radikális iszlamista milíciák dominálnak, akik nincsenek egységes politikai célokkal. Az HTS csoport jelei szerint próbálja elkerülni a szigorú iszlám törvények bevezetését, és hangsúlyozza az egyének jogainak tiszteletét. A keresztények, akiknek a közösségei a Közel-Kelet egyik legősibb kulturális örökségével rendelkeznek, imáikat fordítják a békéért és a jövőjükért.
Óvatos a keresztények optimizmusa Aleppóban a lázadók hatalomátvétele után
A Vatikan News cikkében arról ír, Aleppóba, Szíria második legnagyobb városába november 29-én vonult be a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) iszlamista csoport, amely azóta is ellenőrzése alatt tartja a teleülést. A vatikáni portál telefonon érte utól az Aleppóban szolgáló George Sabé marista testvért, aki elöljáróban azt hangsúlyozza, jó hírekkel tud szolgálni, mert megnyugtatták őt az elmúlt időszak történései. Mint a marista testvér kifejtette, a városba visszatért a nyugalom, a keresztény vallási eseményeket is újra megtarthatják.
„A mindennapi életünk nagyon hasonlít ahhoz, amilyen a HTS bevonulása előtt volt”
-fogalmazott. Hozzátette, bár az iskolákban és az egyetemeken még nem indult újra az oktatás, az emberek ismét kint vannak az utcákon és a legtöbb bolt is kinyitott.
„Valódi nyugalom uralkodik a városban”
-hangsúlyozza. George Sabé kitért arra is, a HTS jelenleg azon dolgozik, hogy helyreállítsa a víz és áramszolgáltatást is, és hogy biztosítsák az élelmiszerellátást.
Egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról: a még megmaradt aleppói keresztény közösség körében az iszlamista lázadó csoport betörése miatt pánik alakult ki, sokan elmenekültek a városból. Minderre az is okot adhatott, hogy a HTS éppúgy köthető az Al-Kaidához, illetve annak utódszervezetéshez, az al-Nuszra Fronthoz, mint az Iszlám Állam. A Nius.de beszámolója szerint a városba bevonuló iszlamista lázadók nekiláttak a keresztény lakások módszeres kifosztásának, illetve egyes források szerint a karácsonyi díszeket is erőszakosan eltávolították. Joseph Tobji maronita érsek attól rettegett, hogy ismét támadni fogják a templomokat.
Bár Aleppó elfoglalása után a HTS leállította a keresztény ünnepek megtartását, ezt a tilalmat Advent második vasárnapjára és a Szeplőtelen Fogantatás ünnepére feloldották. Sabé testvér kiemelte, biztonsági garanciákat is kaptak az ideiglenes hatóságoktól, hogy szabadon újraindíthatják a tevékenységüket. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a keresztlényeket egyenlő állampolgárként fogják a jövőben kezelni.
„Nem akarunk másodrendű állampolgárok vagy védett kisebbség lenni, valóban egyenlő jogokkal rendelkező állampolgárok akarunk lenni”
-emelte ki. Sabé testvér beszélt arról is, megnyugtatta az a tény, hogy sokan visszatértek a városba azok közül, akik a HTS elől elmenekültek. Hangsúlyozta, hogy sokan készülnek hazatérni külföldről is, például a katonai szolgálatra behívott fiatalok. A jövővel kapcsolatos várakozásaival kapcsolatos kérdésre Sabé testvér óvatos optimizmusnak adott csak hangot.
„Ez mindenképpen egy kezdet. Egy új időszak kezdődik. Nem állíthatom, hogy teljesen eltöltött volna a reménykedés, de a remény csírái határozottan megjelentek. Bízom benne, hogy bölcsességgel és körültekintéssel fogjuk újjáépíteni országunkat”
-zárja az interjút a testvér.
Fotó: MTI
