A Liget Budapest Projekt egy virtuális katedrális, és az új Néprajzi Múzeum az egyik sarokköve – Baán László a Vasárnap.hu-nak

Egy különleges nép, egy különleges múzeum, egy különleges tér – a Liget Budapest Projekt Városligetet megújító, kezdetben megosztó, de utóbb a többséget meggyőző terve újabb mérföldkövéhez érkezett az elmúlt héten, hiszen az impozáns és extravagáns új Néprajzi Múzeum épülete a magyar néprajzi hagyományokat bemutató állandó kiállítással bővült, amely október 11-étől a nagyközönség számára is látogatható. A Néprajzi Múzeum épülete és annak új kiállítása ugyanakkor egy nagy egésznek is szerves részévé vált, hiszen a Városliget önmagában egy nehezen megfogalmazható, de mégis szerves, a kultúrát, a rekreációt, a zenét magába foglaló tér. Ahogy Baán László a Vasárnap.hu-nak fogalmazott: egy virtuális katedrális. 

Mint arról nemrégiben portálunk hírt adott, Orbán Viktor október 10-én ünnepélyesen megnyitotta a Néprajzi Múzeum új, minden eddiginél nagyobb és átfogóbb gyűjteményi állandó kiállítását, amelyet másnap a nagyközönség is birtokba vehetett. A miniszterelnök köszöntőjében többek közt arról beszélt, „ha egy nemzet hátat fordít népi kultúrájának, elveszíti a képességét, hogy megítélje, mi a jó és mi a rossz, összezavarodik”. Szavai szerint változó világunkban szükségünk van stabil igazodási pontokra, folyamatos mérlegelésre, hogy mi az, ami hazánk boldogulását elősegítheti. Úgy fogalmazott, „a magyar élet és a magyar jövő archimédeszi pontja a magyar kultúra, ide értve a népi kultúrát, […] az új kiállítással a magyarságot megtartó rend erősödik meg”.

Ahol mindenki rátalált a maga szegletére, ami őhozzá szól

„Nemrég Rómában jártam, pontosan október 8-án, Szűz Mária születésnapján, ahol kora reggel mise volt a Szent Péter-bazilikában, a magyar kápolnában” – idézte fel a Vasárnap.hu-nak a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős miniszteri biztos, aki arról is beszélt, hogy milyen fantasztikus élmény volt számára megfigyelni, hogy már a kora reggeli órákban megtelnek a kisebb nemzeti kápolnák, a Bazilikát pedig mindenféle náció, sokféle ember, szegények, gazdagok töltik meg. Baán László kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, a katedrálisokról a Notre Dame vagy az angol katedrálisok jutnak elsősorban eszünkbe, holott nekünk is volt sajátunk, melyet Szent István királyunk alapított, és ahol megkoronázták majd eltemették uralkodóinkat.

A mi történelmünk nem volt olyan kegyes hozzánk, hogy ezt az épületet ma megcsodálhassuk, hiszen a törökök földig rombolták. Ugyanakkor a katedrálisnak az én fogalmaim szerint létezik egy metaforikus megközelítése is, ennek lényege, hogy mindig több generáció kellett a létrejöttükhöz, mindig nagy korszakokban létesültek, és mindig befogadóak voltak

– fogalmazott. Hozzátette, ebben az értelemben virtuális katedrálisként tekint a Liget Projekt egységére, ahová – ha csak a játszóteret vesszük példaként -, Budapest minden szegletéből érkeznek módosabb és szegényebb családok és mindenki együtt játszik.

Ha a Városliget egészét nézzük, ez egy olyan virtuális tér, amely nagyon jól belakható, mindenki rátalál a maga szegletére, amely az övé, ami őhozzá szól. És persze aztán szabadon átsétálhat a Liget egy másik szegletébe, amely talán kevésbé volt addig ismerős a számára, de amely képes lenyűgözni, inspirálni a látogatót

– fejtette ki.

A kultúra záróköve

„Ha már virtuális katedrálisról beszélünk, annak zömmel megépültek a legfontosabb sarokkövei” – mondta portálunknak a miniszteri biztos, utalva a Zene Házára, vagy a Néprajzi Múzeumra, illetve a megújult parkra. A zárókő ugyanakkor véleménye szerint az új Nemzeti Galéria lesz.

A Városliget belső struktúrájával százötven évet fogunk át, egyfelől a saját történelmünket, gyűjteményi szinten, de nem csak a magyar kultúrát, hanem a világ területeiről is, legyen az képzőművészet, a zene, vagy most jelesül a néprajz. Természetesen ide illeszkedik a természet is

– hangsúlyozta. Baán László kifejtette:

A Városliget a maga intézményeivel mindent tartalmaz emberi létmódunkból: azt, ahogyan élünk és ahogyan élhetnénk, ahogyan jól élhetünk a mindennapjainkban. A Ligetben lenni tehát valóban egy virtuális utazás, ahová  jó eljönni, ahol inspirációt nyerünk, ahol találkozunk egymással, és olyan értékekkel, amelyek tartósak, velünk vannak több évszázad vagy akár több évezred óta, és reményt adnak arra, hogy ezeket meg tudjuk őrizni, és ehhez mértem fel tudjuk építeni a jövő társadalmát a fiaink és az unokáink számára is

Nem gyarmatosítók rabolták össze

Ha már a nagyközönség számára megtekinthetővé vált, nem hagyhattuk szó nélkül az új állandó kiállítást sem. Ezzel kapcsolatban Baán László elmondta: természetesen eddig is voltak figyelemreméltó, sok embert bevonzó időszaki kiállítások, ám mindenki, aki a Néprajzi Múzeumba betért, érezte, hogy valami még hiányzik. Ezt pótolta az a több év előkészítését igénylő állandó kiállítás, amely úgy képvisel „erős trendet”, hogy magyar hangsúlya mellett felvonultatja azt a fantasztikus nemzetközi gyűjtést is, amelyet a nagy magyar utazók végeztek.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ők az adott országokban nem gyarmatosító hatalomként jelentek meg, hanem barátként, és így is olyan anyagokat kaptunk ajándékként, amit más nagyhatalmak erőszakkal szereztek meg

– hangsúlyozta a miniszteri biztos.

Nem a múlt lezárt gyűjteménye

Baán László hozzátette, a kiállítás által felvonultatott installációs bravúrok nem önmagukról szólnak, hanem bemutatják a nagyrészt használati tárgyak esztétikai szépségét. Ezáltal hoznak létre egy olyan különleges miliőt, amelynek révén visszarepülhetünk az időben és utazhatunk a térben akár többezer kilométerre Magyarországtól. A miniszteri biztos ugyanakkor kihangsúlyozta, ez az új tárlat nem a múlt lezárt gyűjteménye, hanem egy élő gyűjtemény, szó sincs arról, hogy a népi kultúrát vitrinek mögé, múzeumba zárjuk. Éppen ezért találkozhatunk ugyanitt gördeszkával, futócipővel a kiállított tárgyak között, hiszen amit ma népi kultúrának nevezünk, az valamikor a mindennapokat jelentette. A kiállított tárgyak „muzealizálódása” inkább csak lehetőséget teremt az esztétikai értékük felismerésére.

Éppen emiatt a hihetetlenül erős, tömény és valóban átütő a magyar szekció, amely bemutatja, milyen kulturális erő van ezekben a tárgyakban, amelyek mögött történetek húzódnak, és életre kelnek

– fogalmazott Baán László.

Ezekhez a történetekhez kapcsolódunk, ha ellátogatunk a Néprajzi Múzeum új tárlatába. Hála istennek, amit a kiállítás is csak igazol, hogy ennek a történetnek nincs vége

– mondta a Vasarnap.hu kérdésére válaszolva a miniszteri biztos.

Vezetőkép: MTI