Litvánia, Lettország, Észtország és Lengyelország vezetői közös levélben kérik az Európai Unió vezetését, hogy támogassa egy határvédelmi rendszer kiépítését az EU Oroszországgal és Belorusszal közös határszakaszán. Bár Ursula von der Leyen kiemelt kérdésnek tekinti a migrációt, egyelőre bizonytalan, hogy részesülnek-e központi támogatásból az érintett tagállamok – fogalmazott keddi Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Mint írták, a tagállamok vezetői levelükben a „hibrid fenyegetésre” hivatkozva kérik az Európai Unió 700 kilométer hosszú keleti határszakaszának megerősítését. Ezalatt a „kibertámadásokat, a gazdasági nyomásgyakorlást, valamint a migrációs nyomás állami fenntartását” értik.

Az Oroszország és Belarusz felől érkező migrációs fenyegetés 2021 óta jelent problémát a keleti tagállamok számára. A Frontex mérései alapján az idei év első felében a keleti migrációs útvonal aktivitása 2023 azonos időszakához képest megduplázódott. A szervezet szerint az útvonal kihasználtsága már meghaladja a nyugat-mediterrán útvonalét.

Emellett az Egyesült Királyság, valamint több európai uniós tagország (Csehország, Németország, a balti államok, illetve Lengyelország) is vizsgált már olyan Oroszországhoz köthető szabotázsakciókat, amelyek hibrid hadviselésre utalnak. A négy tagállam kormányfői levelükben kiemelik a NATO-val való együttműködés szükségességét, valamint a már folyamatban lévő nemzeti, vagy nemzetközi projektek (a lengyel East Shield, illetve a Baltic Defense Line) fontosságát.

A négy ország belügyminiszterei Svédország, Finnország és Dánia tárcavezetőivel közösen az Európai Bizottságnak is újabb nyílt levelet küldtek, melyben a tagállamok nagyobb cselekvési szabadsága mellett érvelnek nemzetbiztonsági kérdések esetén. Véleményük szerint

az EU jogrendszere nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy hatékonyan fellépjenek az irreguláris migrációt politikai nyomásgyakorló eszközként használó kormányokkal szemben.

Von der Leyen válaszában támogatásáról biztosította az érintett tagállamokat, valamint változásokat ígért az EU joganyagában.

Az Európai Bizottság elnöke a 27 tagállam kormányfőinek küldött levelében prioritásnak nevezte az irreguláris migráció kérdését, valamint kérdés „külpolitikai dimenziójának” megerősítése, vagyis a nem EU-s országokkal való együttműködések fejlesztése mellett foglalt állást. Kérdéses azonban, hogy a hamarosan hivatalba lépő új bizottság hogyan viszonyul mindehhez – jelezték az elemzésben.

A szakértők a lengyel-balti javaslat összköltségét 2,5 milliárd euróra becsülik, azonban mind a kerítések kérdése, mind pedig a védelmi ipar fejlesztését célzó lépések komoly nehézségekbe ütköztek. Kaja Kallas észt miniszterelnök politikai döntést sürget. Jens Stoltenberg leköszönő NATO főtitkár nem fogalmazott meg aggályokat az EU-s a finanszírozás ellen, mondván a tervek megvalósítása a legfontosabb.

Habár az EU joganyaga lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy támogassa határkerítések megépítését, az egymást követő Bizottságok ettől Magyarország és Bulgária esetében is tartózkodtak

– írták.

Címlapkép: Lett katona járőrözik az illegális migráció visszaszorítására a lett-fehérorosz határon emelt szögesdrótkerítés mellett Kraslavában 2021. szeptember 28-án. Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina