A marokkóiak több mint harmada fontolgatja a kivándorlást, miközben az észak-afrikai országra is jelentős migrációs nyomás hárul
Az Arab Barometer június 7-én közzétett felmérése szerint a marokkói lakosság 35%-a gondolkodik a kivándorláson. A távozni akarók 53%-a akár a szükséges papírok nélkül is nekivágna az útnak. 26% az Egyesült Államokba, 23% Franciaországba és Kanadába, 22% Olaszországba és Spanyolországba, míg 19% Németországba távozna. A közvélemény-kutatás 2400 marokkói állampolgár bevonásával készült – írta kedden kiadott Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
A felmérésből kiderült, hogy az emberek 45%-a „gazdasági okokból” szeretne útnak indulni. Noha az észak-afrikai ország gazdasága erős a kontinens többi országáéhoz képest, Marokkó még mindig küzd a Covid-19 világjárvány okozta problémákkal. Továbbá egy tavaly szeptemberi földrengés is negatív utóhatásokkal járt, amely a helyi infrastruktúra elpusztítása mellett 3000 ember halálát okozta, és 15 000 embert tett hajléktalanná – írták.
Az elemzés szerint a foglalkoztatási adatok negatív változásai arra késztetik a marokkóiakat, hogy a királyságon kívül keressenek állást. A munkanélküliségi ráta a 2022-es 11,8%-ról 2023-ra 13%-ra nőtt. A fiatalok körében ez az arány jóval magasabb volt, 35,8%, míg a diplomások körében 19,7, a nők körében 18,3%.
A növekvő munkanélküliség egyik oka, hogy az aszály miatt folyamatosak a leépítések a mezőgazdasági szektorban. A Marokkói Statisztikai Hivatal (HCP) jelentése szerint 2023 végén 1,58 millió munkanélküli volt az országban, és csak a mezőgazdasági szektorban 202 000 állás szűnt meg az egymást követő hatodik száraz év után.
Hozzátették, hogy az élelmiszerellátás is akadozik az orosz-ukrán háború kitörése óta. A helyzetet tovább nehezít, hogy az említett éghajlati problémák miatt a helyi termelés is visszaesett. Ezzel kapcsolatban a Bank Al-Maghrib kijelentette, hogy a gabonatermelés várhatóan a felére csökken 2024-ben.
A megélhetési költségek növekedése szintén ösztönzi a migrációs kedvet
– állapították meg, s hozzátették, hogy az infláció 2023 első negyedévében az elmúlt 30 év legmagasabb szintjét érte el, 9,4%-ot, szemben a 2022 azonos időszakában mért 4%-kal. Ez elsősorban az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű marokkóiakat érinti, akikre súlyos hatással van az élelmiszerek, a lakhatás és a közszolgáltatások árának emelkedése.
Az Ibériai-félsziget, azon belül Spanyolország vonzó célpontnak számít a marokkóiak körében. A Spanyol Nemzeti Statisztikai Intézet adatai szerint 2023-ban 25 800 marokkói érkezett a dél-európai országba, akiknél többen csak a kolumbiaiak (42 600) és a venezuelaiak (27 300) voltak.
Mindeközben Marokkóra is jelentős migrációs nyomás hárul
– mutattak rá: az arab ország már régóta a szubszaharai migránsok egyik fő tranzitállomása, akik a Földközi-tengeren, az Atlanti-óceánon vagy a spanyol Ceuta és Melilla enklávéit övező kerítésen át akarnak Európába jutni. Az elmúlt öt évben a marokkói hatóságok 366 000 Európába irányuló irreguláris belépési kísérletet akadályoztak meg. Csak 2023-ban Marokkóban körülbelül 75 000 migránst blokkoltak, ami 6%-kal több, mint egy évvel korábban – írták.
Címlapkép: Marokkói illegális bevándorlók másznak át a Marokkó területébe ékelődő észak-afrikai spanyol enklávé, Ceuta határkerítésén 2021. május 18-án. Fotó: MTI/EPA-EFE/Dzsalal Morcsidi
