Mégis deportálhatja Németország az afgánokat


Hirdetés

A német törvényhozók tárgyalásokat folytatnak Üzbegisztánnal, amelyek ha sikerrel járnak, a Németországban bűncselekményt elkövető afgánokat az ázsiai országon keresztül toloncolhatják haza. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy Berlin a jövőben közvetlenül a tálibokkal fog egyezkedni ebből a célból. Mindez precedenst teremthet más európai országok számára, és megoldást kínálhat a jogosulatlanul Európában tartózkodó bűnelkövetők kitoloncolására, még akkor is, ha azok veszélyesnek ítélt országból származnak – mutatott rá keddi Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Sokkolta a német közvéleményt, mikor május 31-én Mannheim városában egy afgán férfi megkéselt egy iszlámellenes aktivistát, majd halálosan megsebesítette a segítségére siető rendőrt.

Belehalt sérüléseibe a mannheimi késelés során megsebesült rendőr

A támadás rávilágított arra az eddig is ismert tényre, hogy a német hatóságok nem tudják kitoloncolni a külföldi bűnelkövetőket, ha azok olyan veszélyesnek ítélt országból (jellemzően Afganisztánból vagy Szíriából) származnak, ahol az életük vagy biztonságuk veszélyben foroghat. Az afgán bűnelkövetők esetében a dolgot az is nehezíti, hogy Berlin nem ápol diplomáciai kapcsolatot az Afganisztánt 2021 májusa óta irányító tálibokkal.

A mannheimi támadást követően a tálib kormányzat külügyminisztériuma bejelentette, hogy

Kabul kész visszafogadni a kiutasított afgán állampolgárokat, ennek viszont az előfeltétele az, hogy Berlin ismerje el a talibánt Afganisztán legitim vezetőjeként.

Annalena Baerbock német külügyminiszter nem zárkózott el a javaslat elől, de kijelentette, hogy a nemzetközi normalizáció érdekben az iszlamista kormányzatnak még számos feltételnek kell eleget tennie.

Mivel ezek teljesítésére rövidtávon aligha kerül sor, Berlin gyorsabb és hatékonyabb megoldáshoz nyúlt.

Június 16-án a német belügyminisztérium delegációja Tashkentbe utazott, hogy az üzbég vezetéssel tárgyaljon a Németországban bűncselekményt elkövető afgánok befogadásáról, akiket aztán az üzbég hatóságok deportálnák Afganisztánba.

Cserébe a tashkenti kormány migrációs megállapodást kötne Berlinnel, amelynek keretében az ázsiai ország képzett munkaerőt küldene Németországba. A német kormány az elmúlt időszakban Marokkóval, Nigériával, Kenyával, Kolumbiával, Indiával, Kirgizisztánnal, Georgiával és Moldovával egyeztetett hasonló megállapodásokról. Ezek keretében az érintett országok visszafogadnák állampolgáraikat (egyes esetekben más meghatározott országok polgárait is), amiért cserébe szervezett keretek közt küldhetnének munkaerőt Németországba. A fenti országok gazdaságilag nehéz helyzetben vannak, az Európában dolgozó állampolgáraik hazautalásai pedig csökkenthetnék a társadalmi feszültségeket, ezáltal erősítenék a regnáló kormányok stabilitását.

Ha az üzbég kormánnyal való megállapodás létrejön, a német diplomácia a tálibokkal való érintkezés nélkül tudja majd kitoloncolni a bűncselekményeket elkövető afgánokat. Emberjogi szervezetek már most attól tartanak, hogy a módszerrel a későbbiekben azokat az afgán polgárokat is deportálhatják Németországból, akik nem követtek el bűncselekményt, egyszerűen csak nem jogosultak az országban maradni.

A főbb migrációs célpontnak számító európai országok körében egyre gyakoribbak az ehhez hasonló „alternatív” megoldások, amelyeknek célja az illegálisan ott tartózkodó migránsok eltávolítása egy harmadik, Európai Unión kívüli országba. Dánia és az Egyesült Királyság Ruandával, Olaszország pedig Albániával hozott tető alá erre vonatkozó megállapodást.

A Ruanda-terv szerint az illegálisan Nagy-Britannia területére lépő migránsokat menedékjog-kérelmük elbírálásig áttelepíthetik Ruandába

Címlapkép: Annalena Baerbock német külügyminiszter. Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

'Fel a tetejéhez' gomb