A teremtett világ csodálatos, ne hagyjuk elpusztulni. Ha egy nagyhatalom más népek ellen fordul, annak háború és szenvedés a vége – fogalmazott szombaton Badacsonytördemicen Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke.

Soltész Miklós a Loyolai Szent Ignác-kápolna megújulása alkalmából tartott beszédében hangsúlyozta, napjainkban annak lehetünk tanúi, hogy miként fordul szembe az ember a teremtett világgal, amely olyan szépségeket foglal magában, mint a badacsonyi táj vagy az ennek otthont adó Balaton-felvidék.

Amikor egy nép le akar igázni más nemzeteket, abból ellenállás, harc, háború és szenvedés fakad, ezt nem engedhetjük – tette hozzá.

Ha nagyhatalmak törnek rá kapzsi módon más népekre akár az olajkincsért, akár földterületekért, az szintén háborúhoz vezet, és annak a “csodának a pusztulásához, amelyet a magyar egyházakkal, hívőkkel közösen alkottunk”.

Szavai szerint a történelem sok mindenre megtanít, ennek kapcsán felidézte, pénteken volt az évfordulója annak, hogy II. Rákóczi Ferenc kiadta a Kiújulnak a jeles magyar nemzet sebei kezdetű kiadványát a szabadságharc okairól és céljairól. Tudjuk, a szabadságharcot leverték, sokakat elűztek, köztük a fejedelmet is – fogalmazott.

A drónnal készült felvételen a megújult Loyolai Szent Ignác-kápolna Badacsonytördemicen az átadás napján, 2024. június 8-án. Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Soltész Miklós beszélt arról is, hogy 1867. június 8-án koronázták meg Ferenc Józsefet és Erzsébet királynét, a budavári Nagyboldogasszony-templomban.

Azt mondta, ezzel egy hosszú, szörnyű időszak zárult le, a szabadságharc és az ezt követő közel húsz esztendő időszaka, amely sok szenvedést hozott az embereknek.

Egy Badacsonytördemichez köthető, rossz emlékű eseményt is felidézett. Közölte: a helyi kötődésű Tuss Miklós vitorlázó édesapját osztályidegenként a közeli kőfejtőben dolgoztatták a kommunisták a háború után.

Majd rátért arra, hogy a kormány egységben gondolkodik az egyházakkal. Hiszen

az egyházak adnak választ a teremtett világ és a teremtett ember kérdéseire

– jelentette ki.

Egyértelmű például számukra, hogy az apa férfi, az anya pedig nő; illetve megadják a feleletet arra is, hogy béke legyen vagy háború.

Udvardy György veszprémi érsek szentmisét celebrál a megújult Loyolai Szent Ignác-kápolna átadása alkalmából Badacsonytördemicen 2024. június 8-án. Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Udvardy György veszprémi érsek a beszédében azt emelte ki, hogy minden épület egy kultúrához kötődik,

a kultúra pedig megtartó erő, amely segíti az embert embernek maradni.

A Loyolai Szent Ignác-kápolna külseje 28 millió forintos kormányzati támogatásból újult meg.

(MTI)

Címlapkép: Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a megújult Loyolai Szent Ignác-kápolna átadásán Badacsonytördemicen 2024. június 8-án. Fotó: MTI/Vasvári Tamás