Új kőolajvezeték épül Magyarország és Szerbia között – jelentette be Szijjártó Péter
Mintegy 128 kilométer hosszú kőolajvezeték épül Magyarország és Szerbia, Algyő és Újvidék között az ellátásbiztonság erősítése érdekében – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Belgrádban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a Mol és a Transnafta együttműködésében tervezett csővezeték létesítéséről szóló szerződést a június 20-i kormánycsúcson írják majd alá.
A két állam energiabiztonságának erősítése érdekében emellett megegyeztek arról, hogy az MVM és a Srbijagas közös regionális földgázkereskedő vállalatot hoz létre, illetve arról is, hogy Magyarország idén is százmillió köbméteres nagyságrendben fog földgázt tárolni Szerbiának – tájékoztatott.
Közölte, hogy a szerb energiahálózat korszerűsítésében magyar cégek is részt fognak venni, s menetrend szerint haladnak a munkálatok a két villamos energiahálózatot összekötő interkonnektor kapacitásának megduplázására.
„Ma nincsen magyar energiabiztonság Szerbia nélkül, és nincsen szerb energiabiztonság Magyarország nélkül” – emelte ki.
Szijjártó Péter ezután közölte, hogy fontos intézkedésről döntöttek egy „rendkívül bosszantó ügyben” is, mivel a hatmilliárd eurós kétoldalú kereskedelmi forgalom és az emberek közötti szoros kapcsolatok ellenére még mindig elképesztően hosszú a várakozási idő a határállomásokon.
Ezért nagy infrastrukturális fejlesztés keretében új, modern határátkelőt hoznak létre Röszke és Horgos között – mondta. „Ez Európa egyik legforgalmasabb határátkelőhelye, és azt szeretnénk, ha Európa egyik legmodernebb határátkelőhelye is lenne a jövőben” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy az autópálya-határátkelőre háruló nyomást valamelyest elosztják a többi átkelő között, hogy így is csökkentsék a várakozási időt. Ennek keretében a hercegszántói határátkelőt alkalmassá teszik teherforgalomra, az ásotthalmi átkelőhelyet buszforgalomra, valamint szeretnék meghosszabbítani a többi átkelő nyitvatartási idejét is.
„Mind a szerb, mind a magyar emberek és gazdaság szempontjából kulcskérdés, hogy ezen a nehéz ügyön, mármint a hosszú várakozási idők ügyén végre túljussunk”
– vélekedett. A miniszter érintette az ukrajnai háború témáját is, és a konfliktus jelentette nehézségekről szólva azt emelte ki, hogy bár sem a szerbek, sem a magyarok nem felelősek a harcok kirobbanásáért, mégis nagy árat fizet ezért a két ország. Ráadásul – mint mondta – az is rossz hír, hogy a világ ismét a blokkosodás irányába halad, amin Közép-Európa mindig csak rajtavesztett.
„Közép-Európának tehát ebben a rendkívül nehéz környezetben kell most sikeresnek lennie, és ez csak kiszámítható és megbízható együttműködések segítségével lehetséges” – szögezte le, aláhúzva, hogy erre jó példa Magyarország és Szerbia kapcsolata.
„Magyarország és Szerbia is a béke pártján áll. Szerintünk a legfontosabb az lenne, hogy megmentsük az emberek életét és ez csak békében lehet”
– közölte. Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a kormány különösen fontosnak tartja a biztonsági együttműködést, ugyanis az illegális bevándorlás mindkét ország számára komoly kihívás, hiszen tavaly 271 ezer illegális határátlépési kísérletet kellett meghiúsítani hazánk déli határán.
„Mi szeretnénk szorosabbra fűzni az együttműködést Szerbiával abban a tekintetben, hogy az Európai Unió külső védvonalát minél délebbre tudjuk tolni, ezért magyar rendőrök részt vesznek a szerb rendőrökkel és határőrökkel együtt a szerb-észak-macedón határ védelmében” – mutatott rá.
Hozzátette, hogy Magyarország kész a jelenleginél nagyobb rendőri erőt Szerbia rendelkezésére bocsátani a határvédelem erősítése érdekében, miután ezáltal Magyarországon is csökken a nyomás.
(MTI)
A címlapképen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a dél-koreai Sang-A Frontec új beruházásáról tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. május 5-én. Forrás: MTI/Balogh Zoltán