Nógrádi György: A háború vesztese Európa lesz
– Az elmúlt négy hónapban az oroszok lassan, de biztosan törtek előre Ukrajna területén. Van ukrán exit stratégia?
– Túl vagyunk a háború 130. napján, láthattuk, hogy kezdetben az orosz terv katasztrofális volt. Az volt az elképzelésük, hogy négy fő irányból támadva két nap alatt elfoglalják Kijevet, kilenc nap alatt pedig végső győzelemre viszik az egész támadást.
Amikor kiderült, hogy ez nem lehetséges, akkor az oroszok stratégiát változtattak.
Célul tűzték ki a Krím félsziget összeköttetését Oroszországgal. Az orosz megítélés szerint ma már Dombasz egészét elfoglalták, míg az ukrán hírek szerint azonban annak csak egy részét.
– Hogyan tovább, mi lehet az oroszok célja?
– Az oroszok számára most az a fő kérdés, hogy mit csináljanak: bemenjenek mélyebben az ukrán területekre, vagy pedig menjenek tovább nyugatra a tengerparton, ezzel elvágva Ukrajna tengeri kapcsolatát. A nyugati világ szinte egyhangúlag támogatja Ukrajnát, ugyanakkor – amiről soha nem beszélünk – a harmadik világ döntően Oroszország mellett foglal állást. Az Afrikai Unió vezetése a múlt héten elment Szocsiba, találkozott Vlagyimir Putyinnal. Közölték vele, hogy támogatják és elítélik a szankciókat. Kína ugyanezt mondta, India pedig – a nyugati nyomás ellenére is – továbbra is veszi az orosz kőolajat és földgázt. A mostani G7-es csúcsra meghívtak öt harmadik világbeli országot, döntően azért, hogy szembeállítsák őket Oroszországgal.
– Hogyhogy az afrikai országok támogatják Oroszországot, amikor pont az az aggodalom, hogy az ukrán gabona nem fog eljutni a harmadik világ országaiba?
– Igen ez így van, csak ennek a szépséghibája az, hogy az afrikai országok rendkívüli mértékben elítélik az amerikaiak politikáját, céljuk, hogy az USA pozícióit csökkentsék. Húsz évvel ezelőtt még minden afrikai ország legfontosabb partnere az Amerikai Egyesült Államok volt. Ma ez az ország Kína. Az oroszok nem engedik az ukrán gabona kihozatalát, de az orosz propagandában azt hangsúlyozzák, hogy egy perc alatt megszüntetik ezt, ha a Nyugat is felhagy a szankciókkal. 
– Mennyire ingatták meg Oroszországot az európai szankciók?
– Az oroszokat 2014 óta szankcionálják, de ezek a „büntetések” jóval erősebbek a háború kirobbanása óta. Látható, hogy mindezen intézkedések kevésbé hatottak, mint ahogy azt nyugaton várták. Az, hogy egy-egy nyugati vállalat kivonult az országból, az kevésbé érdekes, ami azonban problémát jelenthet Oroszországban az a csúcstechnológiák és a chipek hiánya.
Jelenleg a szankciók sokkal jobban megviselik Európát, mint Oroszországot.
– Mi lehet a legrosszabb forgatókönyv Európa szempontjából?
– A legrosszabb forgatókönyv az, hogy Európa nem hajlandó orosz gázt venni, mert ettől kezdve beszerezhetjük a sokkal drágább amerikai palagázt. Ennek következtében felmennek az árak, Európa versenyképessége pedig még inkább csökkenni fog.
– Az árak most is elég magasak… Nem az a legrosszabb forgatókönyv, hogy máról holnapra elzárják a gázvezetékeket?
– Európában már meghozták a döntést erről. Utoljára Robert Habeck német alkancellár nyilatkozta, hogy július után nem akarnak orosz gázt venni. A szakértők szerint az orosz kőolaj így-úgy még pótolható, de az orosz gáz már nem. Meglátjuk. Annyi bizonyos, hogy Oroszország részéről nem jelent problémát az, ha Európa felé nem kell szállítaniuk, mert nekik már vannak stabil piacaik Kína, India és más ázsiai országok személyében. Igaz, hogy ők jóval olcsóbban veszik meg az orosz gázt, mint az európaiak. Az Északi Áramlat 2 üresen áll, az Északi Áramlat 1-et pedig most elvileg javítják, tehát azon sem érkezik gáz. Ma bármi megtörténhet, de az biztos, hogy ennek a háborúnak a vesztese Európa lesz.
– Mi a helyzet azokkal a harci eszközökkel, amelyeket az európai országok küldtek Ukrajnának?
– Az Ukrajnába beérkező nyugati hadieszközök jelentős részét az oroszok megsemmisítik. Tanulság, hogy oda lehet adni akár a legdrágább, legmodernebb fegyvereket is, de kiképzetlen személyzettel nem lehet érdemben bevetni azokat. Van egy másik jelentős probléma az ukrán hadseregben, mégpedig az, hogy az ukrán alakulatok létszáma egyre kevésbé van feltöltve. Van, ahol csupán 20 százalék ez a szint.
– Ilyen körülmények között miért harcolnak tovább?
– Volodimir Zelenszkij mellett amerikai és brit tanácsadók állnak, akik továbbra is azt javasolják, hogy a háborút folytatni kell. A jelenlegi helyzetben azonban Európában mindenki azt várja, hogy változás történjen. A franciák és a németek szeretnének közvetíteni a béke elérésében, ők a megállapodásban bíznak. Nemrégiben húsz német értelmiségi tett közzé felhívást, amelyben azt kérték, hogy támogassák tovább Ukrajnát, de ne katonai eszközökkel akarják a békét kieszközölni. Erre Andrij Melni Németország ukrajnai nagykövete rendkívül durván csak annyit reagált, hogy ezek az emberek menjenek a pokolba. Látható, hogy az ukrán vezetés – az amerikai és brit támogatással – még hisz a konfliktus katonai megnyerésében. Ennek a valószínűsége azonban – meglátásom szerint – minimális.
Tóth Gábor
Kiemelt képünk forrása Szennyes Krisztián, Vasarnap.hu
