Újabb videó bizonyítja a Magyarországgal szembeni kettős mércét
Ha egy tagállam kormánya azt csinálja, amit Brüsszel akar, úgy akkor sem indítanak az adott ország ellen vizsgálatot, ha ott nagy a korrupció és lopják az uniós pénzeket. Ellenben ha egy tagállam szembemegy Brüsszel akaratával, akkor folyamatos támadásokra számíthat – erről beszélt Dalibor Rohac, az amerikai kutatóintézet munkatársa abban a videóinterjúban, amely a brüsszeli kettős mércét leleplező terjedelmes dokumentumhalmaz részeként, ismeretlen e-mail-címről érkezett a Magyar Nemzet szerkesztőségébe – írja a portál.
Nemcsak politikai, hanem gazdasági kérdésekben is kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben Brüsszel, valamint a vele összejátszó nemzetközi média – ez derül ki Rohac korábbi videónyilatkozatából. A férfi az American Enterprise Institute munkatársaként vizsgálta Kelet-Közép-Európa és az unió folyamatait.
A beszélgetés egy pontján az interjú készítője arról faggatta a kutatót, hogy ha Magyarországot miniszterelnökként nem Orbán Viktor vezetné, de ugyanolyan intézkedéseket hozna, mint a mostani kormányfő, az illető milyen hozzáállásra számíthatna az európai sajtó és politika részéről.
A médiaelit és az európai intézmények hajlamosak arra, hogy a saját embereiknek tartott szereplőknek megadják az ártatlanság vélelmét, például azokban a szituációkban is, amikor ezt Orbántól megtagadják.
– kezdte válaszát Rohac, majd Robert Fico volt szlovák miniszterelnököt hozta fel példaként. Mint megjegyezte, a névleg szociáldemokrata Fico vezette kormány meglehetősen korrupt volt, ám mégis a saját emberüknek tartották, mivel az európai szocialisták frakciójában ült.
„Véleményem szerint ha Orbánt leváltanák, és ismét a szocialisták kerülnének kormányra Magyarországon, akkor Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének”
– tette hozzá az elemző, majd emlékeztetett: ne feledjük, hogy 2010-ben a szocialisták korrupciós botrányokba buktak bele, és Magyarország megosztottsága sem Orbánnal kezdődött.
Rohac itt minden bizonnyal arra utalt, hogy bár Brüsszel rendre a korrupció miatt támadja, bünteti a jelenlegi magyar kormányt, a visszaélések vélt vagy valós mértéke a legkevésbé sem érdekli az uniós bizottságot. Hangsúlyozta, hogy a hazai ellenzék Brüsszel igényeit képviseli. Hozzátette: a baloldal kevésbé bocsátkozna bele az Európa egészének helyzetét taglaló olyan vitákba, mint például a migrációról, a multikulturalizmusról, vagy a liberalizmusról szóló diskurzus.
A kutató Románia és Bulgária példáját is említve mutatott rá a brüsszeli kettős mérce alkalmazására.
„Bulgária és Románia diszfunkcionálisabb és korruptabb Magyarországnál, és összességében rosszabb állapotban van. Ám az európai intézmények szemszögéből könnyebben kezelhetők abban az értelemben, hogy nem vétóznak meg európai kezdeményezéseket. Ezért pedig elég pénzt kapnak a strukturális alapból, s még ha azokból el is lopnak, vagy más visszaélés történik is, ezek az országok nagy vonalakban azt csinálják amit az EU elvár tőlük.”
Rohac végül azt fejtegette: jó lenne, ha Brüsszel ugyanazokat a normákat kérné számon minden tagállamon, de éppen Magyarország és Lengyelország példája mutatja, hogy a valóságban erről szó sincs. A beszélgetés második felében az európai államok oroszokhoz fűződő viszonyain keresztül mutatott rá arra, hogy Brüsszel a nemzetközi sajtóval és az NGO-kkal karöltve rendszeresen kettős mércével mér.
„Bulgária van jelenleg legközelebb Oroszországhoz, s lehet tudni, hogy számos állam, köztük Csehország és Ausztria is együttműködik az oroszokkal, a média mégis leginkább Magyarországot bírálja”
– jegyezte meg Rohac. Ezután Németországot is megemlítve kiemelte: „Mondhatjuk, hogy egyfajta kettős mérce érvényesül, ahogy ezekről a dolgokról tudósítanak.” Majd ezzel folytatta:
„Bár bírálható, hogy a magyar kormány gesztusokat és engedményeket tesz az oroszoknak, de más kormányok is ezt teszik, például az olaszok vagy a németek, s ezeket az eseteket is ugyanúgy kellene kritizálni.”
Végül úgy vélekedett: „Magyarország ugyan egy kicsit kiemelkedik az említett mezőnyből, de hogy teljesen Putyin zsebében lenne? Természetesen nem.”
(Forrás: Magyar Nemzet) A teljes cikk itt olvasható.
Címlapkép: Pixabay.com
