Érvkészlet dékás szavazóknak


Hirdetés

A tekintélyes politikus remek érvei között szerepel, hogy Gyurcsány idején „több gyermek született”, valamint „többen jártak egyetemre”. Ez egy kocsmai nagyotmondóversenyen természetesen simán megállná helyét, de itt mégiscsak egy „kisokos” című írásművel van dolgunk, ahol

lehetne akár óvatosabban is bánni a csúsztatásokkal.

Németországban 1938-ban 1,35 millió gyermek született, míg 2019-ben csupán 778 ezer – a Gréczy-logika alapján Hitler majdnem kétszer olyan jó vezetője volt Németországnak, mint Merkel, sőt, egyenesen vissza kellene őt sírnunk.

Persze érthető, hogy egy dékás nem feltétlenül bolygatná a különféle számszerű statisztikákat és bonyolult összefüggéseket, mert megeshet, hogy rosszul jönne ki belőle, de ennek ellenére tény, hogy 2020-ban 99 000 húszéves fiatal élt Magyarországon, míg 2006-ban például 135 ezer. Bő egyharmaddal több fiatallal azért nem annyira bonyolult magasabb születésszámot és több egyetemistát produkálni, valljuk be – vagy ha a demográfiai csökkenés közepette is ragaszkodunk az egyetemisták létszámának konstans növeléséhez, akkor ne csodálkozzunk, ha csatornánk eldugulása esetén sehonnan nem tudunk leakasztani egy szakit, aki megoldja a problémát. A diplomás szabad bölcsész ugyanis ez ügyben nem fog tudni segíteni, sajnos.

De ha már fellapoztuk a népességstatisztikákat, az is szembetűnik, hogy miközben Magyarország népessége 2009 és 2019 között mintegy 260 ezer fővel csökkent, a személygépkocsi-állomány közel 800 ezerrel nőtt. Azt azért ugye nem feltételezzük, hogy mind a 800 ezret Mészáros Lőrinc tárolja valahol az udvarán, csak hogy legyen neki jó sok. A Dobrev Klára balladáiban rendre megénekelt méregdrága gyümölcsből 2019-ben fejenként 53,5 kilót fogyasztottunk, szemben a 2010-es 37,8 kilóval. Itt se életszerű, hogy a különbözetet a Tiborcz család burkolja be tonnaszámra, mindenki más csak sóvárog. Különösen, mivel

a fejlődés épp a legszegényebb decilisnél a leglátványosabb: esetükben a gyümölcsfogyasztás a 2010. évi 16,4 kilóról 44,8 kilóra nőtt (azaz mára már meghaladja a 10 évvel ezelőtti összesített átlagot). Erre varrjon gombot a Gréczy exképviselő úr.

Mindenesetre a kisokos arról is tájékoztat minket, hogy Gyurcsány Ferenc „csatlakozott a schengeni egyezményhez, szabaddá téve a határokat, az utazást”. Szinte látjuk magunk előtt a rendíthetetlen hőst, aki ül a miniszterelnöki székben iszonyú keményen, miközben az Európai Parlament megszavazza az egész régiónk menetrend szerinti schengeni tagságát. Amiről azonban Gréczy úr (a maga szemérmességével) hallgat, az az, hogy a nagy és bátor schengeni csatlakozást követően a külföldi utazások száma éppenséggel csökkent.

Nem úgy az elmúlt években: míg 2009-ben 16,6 milliószor turistáskodtak a magyarok külföldön, 2019-ben már 24,8 milliószor. Márpedig ha az a kérdés, mi valószínűbb: hogy maroknyi „NER-lovag” ugrik le évente plusz 8 milliószor az Adriára, vagy hogy emberek százezrei-milliói engedhetnek meg maguknak egyre több külföldi kiruccanást, bátorkodnék az utóbbira tippelni.

Aztán ott van még a „Gyurcsány idején nem menekült el 500 ezer magyar” érv, amely csak annyiban hibádzik, hogy az 500 ezer valójában 220 ezer, az „elmenekült” valójában „élt a schengeni szabad munkavállaláshoz való jogával” (jelentős részben a kétezres évek közepétől felvett dicső devizahitelek miatt), továbbá Gyurcsány idején még nem állt nyitva az osztrák és a német munkaerőpiac a magyarok előtt, ráadásul

a nagy elmenekülésben 2019 óta többen költöznek haza, mint amennyien elmennek.

Természetesen tételesen végig lehetne elemezni Gréczy Zsolt összes kiváló meglátását – ott van például a lelkendezés, miszerint a Gyurcsány-kormány „felújított több száz óvodát és iskolát”, ami iszonyú jól hangzik, csak éppen az Orbán-kormány csak a kistelepüléseket tekintve, csak óvodából most épp két év alatt újított fel 1400-at – de nem volna szerencsés a kelleténél több időt áldozni ebből a szép tavaszi hétvégéből Gréczy Zsolt eszmefuttatására.

Csak annyit jegyeznék meg (mintegy barátilag), hogy amennyiben a most közreadott érvkészlet valóban „muníció” volna a DK-szimpatizánsok számára a butuska kormánypártiak meggyőzéséhez, érdemes lenne csiszolni rajta egy hangyányit. Jelenlegi formájában ugyanis félő, hogy a dékások házhoz mennek vele a pofonokért.

 

Francesca Rivafinoli

A szerző további írásait ide kattintva olvashatja.

Bevezetés az ellenzéki vagyongazdálkodásba 1.

Dobrev Klára első ediktuma

Ki gyűlölködik ma?

 

Kiemelt kép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke lakossági fórumot tart 2018. március 27-én.
MTI Fotó: Mónus Márton 

Olvasson további véleménycikkeket itt!  


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb