A koronavírus az Európai Unió nagy próbatétele

Brüsszel az elmúlt időszakban leginkább a jogállamiság, a migránskvóták és Európa kizöldítésének kérdésével foglalkozott, ami a koronavírus okozta krízishelyzet közepén még zavaróbb lehet, mint eddig. Főleg annak tükrében, hogy egy ilyen járvány kitörésére már számítani lehetett. Ezt a tényt elismeri az egyik legjelentősebb uniós kutatóintézet, a Centre for European Policy Studies, akik szerint

a jelenleg az egész világon tomboló válságot sorozatos mulasztások okozták.

Az elmúlt tíz-tizenöt év során a nyugati világ meghatározó szereplői közül többen adtak hangot sejtéseiknek, miszerint egészen reális lehetőség van arra, hogy a koronavírushoz hasonló járvány sújtsa (vagy tegye próbára) az emberiséget.

Többek között erre hívta fel a figyelmet 2005-ben egy szakértő az USA szenátusa előtt, majd figyelmeztetett 2014-ben Bill Gates, a Microsoft alapítója, 2016-ban pedig az ENSZ és a WHO. E tekintetben nem kerülhető el az EU felelőssége annak ellenére sem, hogy a járványügyi védekezés a tagállamok hatáskörébe tartozik.

Az uniós előírások a járványt megelőzően párhuzamosan a fiskális szigor irányába hatottak, ez pedig az ellenálló-képesség és a fenntarthatóság kárára ment. Így tehát, ha az EU továbbra is kizárólagos lehetősége és nem alternatívája akar lenni az európai államok együttműködésének, akkor a működés alapvető logikáján kell változtatni.

Helyes problémameghatározás, életszerűtlen következtetés

A Centre for European Policy Studies jól határozza meg a problémát, azonban mégsem életszerű a következtetése, ugyanis a kutatóintézet jóval centralizáltabb döntéshozatalt látna indokoltnak az EU-n belül, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy néhány kivételtől eltekintve a járványügyi védekezést sikerrel kezelik az egyes tagállamok. A tagállamokat a cselekvésben kellene segíteni megfelelő koordinációval.

Az EU jelenlegi egyetlen feladata a szabad piac biztosítása és koordinálása – azonban éppen ebben az egy feladatában látszik kudarcot vallani.

A megfelelő koordináció hiánya ugyanis a kereslet és a kínálat visszaeséséhez vezet, ami bizalmi sokkot, majd az amúgy is ingatag monetáris rendszer összeomlását eredményezi.

Minden szem az Európai Központi Bankra szegeződik

A német Bertelsmann Alapítvány szerint az összehangolt uniós monetáris politikáért felelős Európai Központi Bank szerepe kulcsfontosságú lesz, ami nem meglepő annak fényében, hogy a 2008-as válság idején a monetáris unó remegett, mint a kocsonya. Ekkor a véletlen és Németország oldotta meg a helyzetet. Most komolyabb a helyzet, már csak azért is, mert az Európai Központi Bank is jobban felkészült. Az EKB a járványhelyzet gazdasági és pénzügyi hatásainak kezelése érdekében március 18-án 750 milliárd eurós értékpapír-vásárlási programot jelentett be, ami a 2020-as év végéig, vagy a koronavírus-krízis lejártáig fog tartani. Erre mindenképpen szükség lesz, mivel a járvány az eurózóna felettébb sérülékeny tagállamait sújtja, amelyekben az IMF becslése szerint várhatóan

a részleges vagy teljes gazdasági leállás okozta gazdasági visszaesés is 8-9 százalék körül alakul majd.

Az athéni intézet, a Hellenic Foundation for European and Foreign Policy éppen ettől tart: elemzésük szerint magas adósságszintjük miatt a járvány kezelése pénzügyi szempontból különösen Olaszországot és Spanyolországot fenyegeti, s a fenyegetettséget súlyosbítja, hogy a monetáris unió az ilyen válságokra nincs felkészülve (már ha bármilyen válság esetében ez egyáltalán elmondható az eurózónáról). Az intézet rámutat, hogy a monetáris unió működését kizárólag békeidőre tervezték, ennél fogva minden korrekciós mechanizmus a szabadon működő piac törvényeire épül.

Az Európai Központi Bank szerepe szintén felértékelődik, azonban a kötvénykibocsátással kapcsolatban máris ellentét alakult ki: az észak-európai országokból többen is ellenzik az akciót, ez pedig a fiskális-monetáris védekezést is lassíthatja – végső soron blokkolhatja. A Deutsche Gesellschaft für Auswartige Politik (DGAP) kiemeli, hogy a koronavírus lényegében egy nagy stresszteszt az euróövezet és az egységes piac számára.

Az Európai Központi Bank felelőssége a világgazdaság szempontjából is kiemelkedő: az EKB-nak pénzkibocsátóként likviditást kell nyújtania a nemzetközi partnereinek is, szoros együttműködésben a világgazdaság meghatározó valutáit kibocsátó jegybankjaival – erre szükség is lesz.

A Világgazdasági Fórum szerint valamennyi globalizációs logika szerint működő gazdasági szervezet válsággal néz szembe, amelynek okozója a járvány okozta munkanélküliség. Ahhoz, hogy a munkaerőpiac ne omoljon össze, és temesse maga alá a gazdaság egyéb szektorait, világszerte felelősségteljes cselekvési terveket kell kidolgozni, és így hidalva át a járvány okozta időleges kiesést.

Forrás: mandiner.hu

Kiemelt képünk forrása a Pixabay.