Betiltaná az imára hívást Dánia, hogy fékezzék az iszlamizációt
Az ország egyes részei „Iszlámábád külvárosára” hasonlítanak – közölte Dánia új bevándorlásügyi minisztere, miután bejelentette, hogy az iszlám imára hívás betiltását tervezi. Az erre vonatkozó javaslat már 2020-ban és 2025-ben is a kormány asztalán volt, azonban egyik alkalommal sem sikerült megfelelő jogi keretet biztosítani a tilalomnak – írja a Migrációkutató Intézet elemzésében.
A Migrációkutató Intézet legújabb szerkesztőségünknek küldött elemzésében arról ír, Dánia baloldali kormánya az elmúlt években Európa legszigorúbb bevándorláspolitikáját vezette be, azonban a 2026. június 3-án hivatalba lépett Morten Bødskov bevándorlásügyi miniszter újabb javaslattal állt elő. A szociáldemokrata tárcavezető betiltaná az adzánt, azaz az iszlám vallásban a nyilvános imára hívást, amelyre naponta ötször kerül sor. Bødskov azzal érvelt, hogy ennek nincs helye Dániában, és az országban már így is megindult a lassú „iszlamizáció”.
„Nem szabadna a dán háztetők felett hallatszania”
– fogalmazott, utalva a müezzinre, aki a mecsetből vagy minaretből énekli az imára hívó szöveget. A tilalom támogatói azt is hangsúlyozták, hogy az okostelefonok világában már nincs szükség a hangszórós közvetítésekre.
A Migrációkutató Intézet ugyanakkor arra is rámutat, hogy az ország egyes részein, például Koppenhágában a szigorú zajszintkorlátozások miatt már most is tilos a minareteken lévő hangszórókból sugározni az imára hívást, ám országosan érvényes tilalomra eddig nem került sor. A korábbi bevándorlásügyi miniszterek 2020-ban és 2025-ben is javasolták az adzán betiltását, azonban azok a megfelelő jogi keretek hiányában elbuktak. Bødskov közlése szerint egyelőre azt vizsgálja a kormány, hogy a tilalom hogyan tud összhangban maradni Dánia alkotmányos vallásszabadság-védelmi előírásaival. Az alkotmány 67. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van saját vallási meggyőződésének megfelelően istentiszteletet tartani és vallási közösséget alkotni, amennyiben ez nem sérti a jó erkölcsöt vagy a közrendet.
A dán statisztikák nem rögzítenek vallásra vonatkozó adatokat, de becslések szerint a több mint hatmilliós lakosságból körülbelül 280 ezren vallják magukat muszlimnak. Hasonlóan, a mecsetek számáról sincsenek pontos adatok, azonban 2017-ben arról számoltak be a híradások, hogy 170 muszlim imahely működött, szemben a 2006-ban összesített 115-tel – sorolják a számszerű adatokat.
A Migrációkutató Intézet szerint a skandináv ország a 2015–2016-os migrációs és menekültválság során kevesebb menedékkérőt fogadott be, mint szomszédai, ugyanakkor sokkal szigorúbb bevándorláspolitikai intézkedéseket rendelt el. Az egyik legnagyobb visszhangot kapott reformot 2018-ban vezették be: a köznyelvben „gettótörvény” néven ismertté vált szabályozás (amelyet 2021 óta hivatalosan már nem ezen a néven említenek) a párhuzamos társadalmak felszámolását célozta. Egyes rendelkezései továbbra is hatályban vannak, ugyanakkor 2025-ben az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy az etnikai alapú besorolás sértheti az uniós jogot, ezért a szabályozás jogi felülvizsgálat alatt áll. A törvény kimondta, hogy azokban a városrészekben, ahol a lakosság legalább fele nem nyugati hátterű, az embereket kényszeríthetik arra, hogy elhagyják a környéket.
A Mette Frederiksen vezette kabinet 2026. június 3-án kezdte meg harmadik ciklusát, ezúttal négypárti koalícióban. A korábbi évekhez hasonlóan a miniszterelnök további szigorításokat fog szorgalmazni a dán bevándorláspolitika terén, miközben uniós szinten is egy keményebb álláspontot képvisel. A kormányfő régóta szószólója a visszatérési központok létrehozásának, és abban bízik, hogy 2026–2027 során megnyílhat az első ilyen létesítmény – áll a Migrációkutató Intézet elemzésében.
Vezetőkép: Színes épülethomlokzatok a Nyhavn-csatorna mentén Koppenhágában, Dániában. Kép forrása: magnific.com
