„Európa továbbra is az iszlamista terror túsza”
Újabb terrortámadás rázta meg Németországot 2026. július 25-én: a berlini Pride-támadás már a hetedik terrorcselekmény volt 2024 óta, azonban az iszlamista indíttatású merényletek száma ennél jóval magasabb – írja a Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont elemzsében hozzátéve, hogy forrong a lakosság Észak-Írországban is, ahol egy június eleji támadás vezetett súlyos zavargásokhoz.
Mannheim, Solingen, München, Berlin, Bielefeld, Essen – ezek azok a németországi nagyvárosok, ahol 2024. óta bevándorló-hátterűek terrortámadást követtek el – sorolja a Migrációkutató Intézet. Mint ismeretes, a legutóbbi merényletre 2026. július 25-én került sor a német fővárosban: az elkövető a tömegbe hajtott a Pride-felvonuláson, amelyen több ezren vettek részt. A támadás során egy ember meghalt és legalább 29-en megsérültek, köztük többen életveszélyesen. Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter közölte, hogy „iszlamista terrortámadásként” kezelik az ügyet.
A merényletet Abdul Ballout követte el, aki után a rendőrség azonnal hajtóvadászatot indított. A 21 éves férfit a nyugat-berlini Spandau kerületben érték utol: a támadó késsel a kezében rohant a rendőrök felé, akik ezt követően tüzet nyitottak és lelőtték. Ballout német állampolgársággal rendelkezett, de libanoni származású volt.
A Migrációkutató Intézet azt írja, a belügyminiszter szerint a férfi deradikalizációs programban vett részt, ugyanakkor az Erőszakmegelőző Hálózat (VPN) vezetője szerint Ballout nem mutatott valódi érdeklődést az iszlamizmustól való elfordulás iránt.
Dobrindt ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Ballout neve nem volt ismeretlen a hatóságok számára. „Tudjuk, hogy számos bűncselekményt elkövetett, támogatta a terrorizmust, és el is ítélték, bár a büntetés végrehajtását felfüggesztették” – fogalmazott. Ballout már 16 éves korában is feltűnt a berlini szélsőséges iszlamista körökben, azonban letartóztatására csak 2025-ben került sor. A férfi 2025. május 20-án indult el Törökországon keresztül Libanonba, ahonnan Szíriába utazott volna tovább, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz. Egy hónappal később azonban Libanonban letartóztatták, majd ősszel kiadták Németországnak, ahol 2026 májusáig maradt előzetes letartóztatásban. Tárgyalásai során enyhítő körülményként kezelték, hogy együttműködő volt, és elhatárolódott az Iszlám Államtól.
Amint arra az intézet rámutat, a terrortámadás újraélesztette a bevándorlásról, a vallási szélsőségességről és a közbiztonságról szóló vitákat – mindössze néhány hónappal azelőtt, hogy Berlinben, valamint Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Szász-Anhalt tartományokban megtartanák a szeptemberben esedékes regionális választásokat. A 2024 óta elkövetett iszlamista indíttatású merényletek közül hetet nyilvánítottak terrortámadásnak, ebbe a kategóriába azonban nem kerültek bele olyan esetek, mint például a 2024-es magdeburgi tömegbehajtás vagy a 2025-ös aschaffenburgi késes támadás. De a vita a határokon is túlmutat: az Angela Merkel kancellár nevéhez fűződő Willkommenskulturt bírálta az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) biztonsági szóvivője.
„A 2015-ös katasztrofális határnyitás óta Európa továbbra is az iszlamista terror túsza”
– szögezte le Gernot Darmann. A politikus a német társadalmat a „puskaporos hordóhoz” hasonlította.
A Migrációkutató Intézet azt is példaként említi, hogy egy 2026. június 8-i késes támadás Észak-Írországban vezetett súlyos zavargásokhoz, amelyek immár közel két hónapja tartanak. A 30 éves Hadi Alodid egy negyvenes éveiben járó férfit támadott meg, aki a merényletkísérlet során súlyos sérüléseket szenvedett. A bevándorlásellenes megmozdulások során maszkos csoportok utakat zártak le, járműveket gyújtottak fel, rendőrökre támadtak, és olyan házakat rongáltak meg vagy támadtak meg, amelyekben feltételezésük szerint bevándorlók vagy etnikai kisebbséghez tartozók éltek.
Vezetőkép: A merénylet elkövetője részt vett deradiakalizációs programban, de nem mutatott különösebb érdeklődést iszlamizmustól való elfordulás iránt. Forrás: Freepik
