Friedrich Merz kancellár pozícióját is megingathatja a szász-anhalti tartományi választás eredménye
Jelentős szerepet játszott a migráció kérdése az AfD szász-anhalti tartományi választási sikerében. Az eredmény a CDU számára is fontos tanulságokat hordoz – mutatott rá hétfői Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Első helyen végzett az Alternatíva Németországért (AfD) a 2026. szeptember 6-i szász-anhalti tartományi választáson. A párt a voksok közel 44%-át szerezte meg, így 39 képviselőt küldhet a 83 fős testületbe. A második helyen a Kereszténydemokrata Unió (CDU) végzett 15 mandátummal, míg a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a Baloldali Párt nyolc-nyolc, a 2024-ben megalakult Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) pedig öt mandátumot szerzett. Az AfD támogatottsága különösen a 18–24 évesek körében volt magas: a korosztály 41%-a szavazott a pártra, miközben a CDU alig érte el az 5%-ot. A részvétel 77,8%-kal a német újraegyesítés óta mért legmagasabb volt Szász-Anhaltban – összegezték.
Történelmi győzelmet aratott az Alternatíva Németországért a szász-anhalti választáson
Mint írták, az abszolút többséghez legalább 42 képviselőre van szükség, ettől az AfD három mandátummal maradt el, ezért a kormányalakítás komoly nehézségekbe ütközhet. A CDU, az SPD, a Zöldek és a Baloldali Párt egyaránt kizárta az AfD-vel való koalíciót, így az AfD számára a BSW támogatása kínálná a legegyszerűbb utat a parlamenti többséghez. Ehhez azonban mindkét félnek engedményeket kellene tennie: miközben az AfD országos vezetése felvetette a BSW-vel kötendő koalíció lehetőségét, Ulrich Siegmund tartományi listavezető jelezte, hogy nem hajlandó jelentős programbeli kompromisszumokra, és elutasította a BSW pártok felett álló miniszterelnökre vonatkozó javaslatát. Hozzátette, hogy szükség esetén új választásokra kerülhet sor, amelyen pártja akár 50–55%-ot is elérhetne.
Szász-Anhaltban a külföldi állampolgárok aránya 9%. Noha ez alacsonyabb az országos 15%-os átlagnál, a tartomány külföldi lakossága 2015 óta több mint kétszeresére nőtt, ami miatt a társadalmi ellenérzés jelentős.
Az AfD népszerűségében fontos szerepet játszik szigorú bevándorlásellenes programja, ugyanakkor választási sikerét nem kizárólag ez magyarázza
– fogalmaztak az elemzésben.
A választók számára a szociális biztonság és az európai béke is meghatározó téma volt: előbbit 25%, utóbbit 17% nevezte a szavazói döntését leginkább befolyásoló kérdésnek. A párt ezekben is markánsan eltér a politikai fősodortól. Az AfD ellenzi az Ukrajnának nyújtott fegyverszállításokat, ezt az álláspontot pedig a szász-anhalti választók 57%-a támogatta; 29% egyenesen az AfD-t tartotta a legalkalmasabbnak az európai béke biztosítására. Szociálpolitikai programjában pedig a párt a rendelkezésre álló állami források nagyobb részét a német állampolgárokra fordítaná, miközben csökkentené a menedékkérőknek és más bevándorlói csoportoknak járó támogatásokat.
Kitértek arra is, hogy
a párt eredményét jelentősen erősítette a fennálló politikai vezetéssel szembeni elégedetlenség is.
A választók 87%-a elégedetlen volt a szövetségi kormány, 66%-a pedig a tartományi kabinet munkájával. A CDU súlyos veresége Friedrich Merz szövetségi kancellár pozícióját is megingathatja: az Unió soraiból már a választás estéjén megjelentek az első lemondását követelő hangok, noha egyelőre csupán a hátsó sorokból. Tim Brand, a brandenburgi Junge Union – a CDU és a CSU közös ifjúsági szervezete – elnökségi tagja a választás estéjén arról beszélt, hogy a CDU-nak „személyi és politikai újrakezdésre” van szüksége, ezért szerinte Friedrich Merznek le kellene mondania mind a kancellári, mind a CDU-elnöki posztról.
Vezetőkép: Friedrich Merz német kancellár. Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
