Rumen Radev pártja történelmi győzelmet aratott Bulgáriában

A 2026. április 19-i bolgár parlamenti választások exit polljai és a részleges hivatalos eredmények egyértelműen a volt elnök, Rumen Radev vezette Progresszív Bulgária koalíciójának magabiztos, sőt történelmi győzelmét mutatják.

Három nagy közvélemény-kutató (Alpha Research, Trend, Mjara) felmérése szerint a párt 38–39,6 százalék körül teljesített, de a szavazatok részleges megszámlálása után (kb. 30–60 százalékos feldolgozottság) a támogatottság már 43–45 százalék körül mozog, ami a 240 fős parlamentben akár abszolút többséget (130+ mandátumot) is jelenthet.

Az Alpha Research exit pollja 38,1 százalékot, a Trend 39,2 százalékot, míg egyes későbbi minták alapján akár 44,5–44,6 százalékot is jelez Radev koalíciójának. A második helyen a Bojko Boriszov vezette GERB-UDF (vagy GERB–SDS) áll körülbelül 13–16 százalékkal, őket követi a PP-DB (Folytatjuk a Változást – Demokratikus Bulgária) 13–14 százalékkal, az MRF 7–9 százalékkal, az Újjászületés (Vazrazhdane) 4,5–5 százalékkal és a BSP – Egyesült Baloldal 4 százalék körül.

Ez volt a nyolcadik parlamenti választás öt év alatt a több mint 6,5 milliós balkáni országban – egy krónikus instabilitást tükröző sorozat, amely most talán véget érhet.

Elemzés: történelmi fordulat vagy csak átmeneti remény?

Rumen Radev, a 62 éves egykori vadászpilóta januárban mondott le az elnöki posztról, hogy saját, baloldali-nacionalista, enyhén euroszkeptikus Progresszív Bulgária koalícióját vezesse. Kampányában azt ígérte, felszámolja az „oligarchikus kormányzási modellt”, harcol a korrupció ellen, és támogatja az igazságszolgáltatás valódi reformját – mindezt azok után, hogy decemberben tömeges korrupcióellenes tüntetések buktatták meg a konzervatív kormányt.

A győzelem okai között szerepel:

• A bolgár választók mély frusztrációja az évek óta tartó kormányválságok, korrupciós botrányok és rövid életű koalíciók miatt.
• Radev magas személyes népszerűsége: elnöki évei alatt gyakran kritizálta a hagyományos elit pártokat.
• A régi erők gyengülése: a GERB történelmi mélypontra került, a reformista PP-DB pedig nem tudott áttörést elérni.

Radev az exit pollok után „a remény győzelméről” és „a bizalmatlanság feletti győzelemről” beszélt. Hangoztatta, hogy mindent megtesznek azért, ne kelljen újabb választást tartani, mert az „végzetes lenne Bulgáriára nézve”. Nyitottnak mutatkozott az együttműködésre a PP-DB reformista koalíciójával az igazságszolgáltatási reform terén, ugyanakkor a kisebbségi kormány lehetőségét sem zárta ki. „Készek vagyunk megfontolni a különböző lehetőségeket, hogy Bulgáriának végre rendezett és stabil kormánya legyen” – mondta.

Kormányalakítási kihívások

Bár a Progresszív Bulgária akár egyedül is többséget szerezhet (a legfrissebb részleges adatok szerint 131 mandátum is elképzelhető), a koalíciós matematika még mindig bizonytalan. Ha nem éri el a stabil többséget, partnerekre lesz szüksége. A PP-DB-vel való együttműködés logikusnak tűnik a reformok szempontjából, de külpolitikai kérdésekben (Oroszország, Ukrajna, EU-tagság) jelentős nézetkülönbségek vannak. Egy kisebbségi kormány gyorsabb, de kockázatosabb megoldás lehet, és újabb instabilitást hozhat.

Külpolitikai következmények

Bulgária EU- és NATO-tagként eddig inkább pro-nyugati irányvonalat képviselt, ám Radev elnöksége alatt gyakran feszült volt a viszony Brüsszellel és Washingtonnal. Az oroszbarát álláspontjáról ismert politikus az Oroszországgal való kapcsolatok normalizálását szorgalmazza, és kritikus Ukrajna katonai támogatásával szemben. Egy erős Radev-kormány esetleges közeledése Moszkvához aggodalmat kelthet a nyugati szövetségesekben, különösen a háború idején. Ugyanakkor sok bolgár választó számára a belső korrupció és a mindennapi stabilitás fontosabb, mint a geopolitikai irányváltás.

A vasárnapi eredmények történelmi lehetőséget kínálnak Bulgáriának: ha Radev képes stabil, reformokat végrehajtó kormányt alakítani, az véget vethet az öt éve tartó politikai káosznak és elősegítheti az ország felzárkózását az uniós átlaghoz. A hivatalos választási eredményeket várhatóan ma (április 20-án) hozzák nyilvánosságra. Az alkotmány szerint az államfő a legnagyobb frakciót bízza meg a kormányalakítással, majd sorban a második és további pártok következnek.

A következő hetekben dől el, hogy Bulgária képes-e kilépni a krónikus instabilitás spiráljából, vagy a nyolcadik választás után is folytatódik a bizonytalanság.

Vezetőkép: MTI