Az Európai Néppárthoz igazodva a Tisza Párt feladná Magyarország eddigi migrációs politikáját – figyelmeztet Rosonczy-Kovács Mihály

Magyar Péternek, az Európai Néppárt magyarországi pártja vezetőjeként, ráadásul egy végletekig zsarolható politikusként az európai sorskérdésekben igazodnia kell a Néppárt elvárásaihoz – jelentette ki a Vasárnap.hu-nak Rosonczy-Kovács Mihály Lengyelország- és Olaszország-szakértő, aki szerint több hasonlóság is felfedezhető Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke politikájában. Az egyik ilyen téma az illegális migráció kérdése. Lényeges, hogy Tusk pártja, a Polgári Platform is annak az Európai Néppártnak a tagja, ahova a Tisza Párt is tartozik.

– Mit mondott az illegális migrációról a Tusk-kormány a hatalomra lépését megelőző kampányidőszakban?

– Korábban, még az Európai Tanács elnökeként, a 2015-ös migrációs krízis idején

büntetéssel fenyegette az akkori konzervatív kormányt Donald Tusk, ha nem lesz együttműködő a migránsok befogadását illetően.

Amikor pedig Mateusz Morawiecki kormánya határkerítést emelt, fumigálta azt, és érzelmekre játszva relativizálta a migrációs veszélyt: „ezek szegény emberek, akik keresik a helyüket a földön” – mondta egy ízben. A 2023-as kampányban aztán megpróbált máshogy kommunikálni, jól tudván, a lengyel társadalom többsége elutasítja a migrációt. Akkor is, és később a 2025-ös elnöki kampányban is az volt az érvelése, hogy az állítólagosan jó európai kapcsolataira támaszkodva el tudja érni, hogy Lengyelországnak ne kelljen migránsokat befogadnia.

– Mi az, ami valójában megvalósult?

– Ami a kötelező elosztási kvótát illeti, Lengyelországnak elvileg az első évben valóban nem kell átvennie migránsokat. Csakhogy ezt évről évre felülvizsgálja majd az Európai Bizottság.

Jól láthatóan ugyanolyan politikai eszközként kívánja használni a brüsszeli elit a migráns paktumot, ahogyan például a helyreállítási alap forrásaival zsarolta a tagállamokat.

Ezért csak a migráns paktum teljes elutasítása lehet a magyar, illetve a lengyel érdek. Eközben viszont a választást követően Lengyelország nyugati határán Németország elkezdte visszatoloncolni az illegális migránsokat.

Amíg a PiS- (Jog és Igazságosság) kormányok utolsó évében, 2023-ban 968 migránst toloncolt vissza Németország, addig ez a szám bő egy év alatt több mint tízszeresére, 10.343-ra ugrott. Tusk kormánya vagy nem akart, vagy nem tudott fellépni ez ellen, ami nem is csoda: a választási kampányban hatalmas segítséget kapott a néppárti elittől,

Hirdetés

és magától a német kancellártól is, Olaf Scholztól, aki a Néppárttal koalícióban kormányzott.

– A két párt azonos brüsszeli kapcsolatai alapján feltételezhető, hogy adott esetben, hatalomban a Tisza Párt is hasonlóan járna el a migráció kérdéskörében, mint most Lengyelországban a lengyel kormány?

– A lengyel példa azt vetíti előre:

hiába bizonygatja Magyar Péter, hogy tárgyalással el fog érni bizonyos dolgokat. Az Európai Néppárt magyarországi pártjának vezetőjeként, ráadásul egy végletekig zsarolható politikusként az európai sorskérdésekben igazodnia kell a Néppárt elvárásaihoz.

Az igazán fontos kérdés akár a migrációval, akár a háborúba való belesodródással kapcsolatban tehát nem az, hogy mit mond a kampányban egy néppárti politikus, hanem az, hogy mi az Európai Néppárt politikája. Esetlegesen látszateredményeket el lehet érni ideig-óráig, de érdemben senki nem politizálhat az őt hatalomba segítő saját pártja ellen. Érdemes azt megvizsgálni, kinek, milyen ereje, kapcsolatrendszere, mozgástere van megvalósítani az ígéreteit.

A Fidesz az elmúlt években hitelesítette vállalását, hogy ellenáll az illegális migrációnak, ki tud maradni a háborúból, nem küldi a magyar adófizetők pénzét Kijevbe. Ehhez képest a Tisza politikusai maguk mondják, hogy küllő szeretnének lenni a brüsszeli kerékben. Orbán Anita bemutatásakor nem is tagadták, hogy a magyar adófizetők pénzének egy részét Kijevbe küldenék (ahogyan megtette ezt Tusk is).

Ami pedig a migrációt illeti, beszédes Orbán Anita közösségi médiában elhelyezett posztja arról, hogy a határvédelemmel összhangba kell hozni az emberi méltóság tiszteletét. Ez virágnyelven, ha helyes az értelmezésem, azt jelenti, hogy a Tisza hatalomra kerülése esetén Magyarország feladná az eddigi álláspontját, miszerint a migráció nem jog, és meg kell különböztetni a háború elől szomszédos országba menekülők helyzetét azokétól, akik illegális úton, az európai országok szociális és jóléti rendszerét kihasználandó hagyják el hazájukat. Ezt az álláspontot felváltaná a migráció általános elfogadása, mint az ember veleszületett joga, amit más embereknek és országoknak tiszteletben kell tartani.

Vezetőkép: Rosonczy-Kovács Mihály Lengyelország- és Olaszország-szakértő, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója. Fotó: MTI/Purger Tamás