Sátánista szimbólumok a popkultúrában? Ezekre érdemes odafigyelni!

Egyre nagyobb sajtóvisszhangot kap az a sátáni szimbólum – pentagram –, ami megjelent a 2026-os téli olimpia milánói nyitóceremóniájában.

A szimbólum nem csak megjelent egy pillanatra, hanem elég hangsúlyos ábrázolást kapott, az Arco della Pace, azaz a híres milánói diadalívre volt kifeszítve a tűzvörös jelkép.

Elindultak a találgatások, hogy egyáltalán milyen célt szolgálhat a szervezők részéről egy ilyen jelkép szerepeltetése egy globális sportesemény nyitó ünnepségén. Az interneten sorra osztják meg a keresztények az újabb egyértelműnek tűnő jelzést a sátánizmus színfalak mögötti tevékenykedéséről.

Mi több, az utóbbi néhány évben ez már nem is annyira a színfalak mögött zajlik, hanem jóformán a szemünk előtt.

Még friss emlékeink lehetnek a 2024-es párizsi olimpia nyitányáról, ahol többek között transzvesztiták, nemi identitáskrízisben szenvedő személyek táncoltak, valamint blaszfémikus módon ábrázolták Lenardo Da Vinci, Az utolsó vacsora című festményét, megalázva, kigúnyolva ezzel – a Jézus Krisztus szenvedése előtti, üdvtörténeti jelentőséggel bíró szövetségkötést ember és Isten között – az Újszövetséget.

Mit várhat egy olimpiától az egyszeri keresztény ember – mondhatnánk, hiszen ezek az események eredetileg nem is sportesemények voltak, hanem vallási ünnepek, amelyek középpontjában Zeusz megdicsőítése állt. A játékok idején például áldozatokat mutattak be Zeusznak, illetve a győzteseknek járó olajág-koszorú is szimbolikus vallási jelentéssel bírt, isteni elismerést jelképezett. Továbbá az olimpiai lángot Prométeusz istenséggel kötik össze, aki fényt hozott az égből. Az okkultizmusban pedig ennek megfelelője Lucifer, a fényhozó, aki bukott angyalként felvilágosította az emberpárt az Édenkertben.

Ennek tudatában az olimpia, mint olyan, a kezdetektől fogva teljesen távol állt a judeo-keresztény kinyilatkoztatástól, mégis az utóbbi évek látványos és megrögzött keresztényellenessége joggal vet fel bennünk kérdéseket.

Néhány plasztikus példa a zeneipar területén az elmúlt néhány évből:

A 2023-as Grammy Díjátadón láthattuk élő adásban Sam Smith és Kim Petras transzgender előadó az Unholy – magyarul szentségtelen – című dalának botrányos előadását. A performansz egyfajta sátánista bemutató volt, ahol Sam Smith megtestesült sátánként, Kim Petras pedig egy ketrecbe zárt sztriptíztáncosként jelent meg, miközben LMBTQ+ démontáncosok vették őket körül. A dalszöveg tömören arról szól, hogy egy családapa elhanyagolja a feleségét és a gyerekeit, majd besurran egy LMBTQ+ sztriptíz klubba, ahol egy orgián vesz részt. A szöveg bővelkedik a különféle szexuális devianciák élénk leírásában.

A 2024-es Eurovíziós Dalfesztivál nyertes előadója egy svájci nembináris művész, Nemo volt, aki tarka tollkabátban és rózsaszín selyemszoknyában, valamint egy állítólag a szervezők által betiltott, de általa titokban becsempészett nembináris zászlóval ünnepelt a győzelem után. De még így sem ő vitte a „prímet”, ami az okkult szimbolikát illeti, hanem Bambie Thug ír énekesnő, aki nyíltan sátánista jelképekkel, átokszóráshoz hasonló, démonikus színpadi jelenetekkel tűzdelt előadásával borzolta a kedélyeket. Tette mindezt egy bukott angyalt szimbolizáló öltözetben, sminkben, megjelenésben.

Erről korábban ITT írtam.

A 2025-ös Grammy díjátadón Lady Gaga vehette át a legjobb Pop Duo-nak járó díjat. Beszédében az LMBTQ+ közösséget méltatta: „A transznemű emberek nem láthatatlanok. A transzneműek megszolgálják a szeretetet. A queer közösséget fel kell emelni.”

De nem csak a sport és a zene területén találkozunk ezzel a jelenséggel. A divatipar, filmipar, a videóklip készítők, gyorsétteremláncok, telekommunikációs cégek, autóipar stb. szereplői mind-mind, szinte szolgaian felsorakoztak az új irányelvek mentén. De vajon miért?

A kulcs ott van, hogy ezeket az irányelveket javarészt olyan globális magántőke alapok – BlackRock, Vanguard Group – határozzák meg, amelyek jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkeznek a világ legtöbb globális nagyvállalatában. Így fordulhat elő az a jelenség, hogy születik egy döntés egy füstös szobában, majd hirtelen az összes – különböző gazdasági szektorban működő – globális cég beáll egy irányba, az átlag fogyasztó pedig nem érti, honnan ez a nagy összehangoltság.  Röviden ezt ESG-rendszernek hívják. Ez az a rendszer, amelyen keresztül a magántőke alapok meghatározzák a politikai, ideológiai szabályokat, értékrendet az általuk tulajdonolt nagyvállalatokban. Amely cégek nem érvényesítik a társadalmi célú irányelveket, azok olyan súlyos forrásproblémával nézhetnek szembe, ami veszélyeztetheti a piaci pozíciójukat.

Visszatérve a popkulturális termékekhez, például a videóklipeken keresztül óriási befolyást tudnak szerezni a fiatal nézők tudata felett, hiszen ezek a tartalmak nem számítanak korhatáros műfajnak! Így akár 6-12 éves korú fiatalok is hozzáférnek bárminemű korlátozás nélkül.

Az elmúlt héten tanulmányoztam, melyek azok a szimbólumok, amelyek rendszeresen visszaköszönnek az okkult tematikát erőltető videóklipekben. Mielőtt rátérek, fontos megemlíteni, hogy ezek nem elszigetelt esetek, ismeretlen, feltörekvő előadók experimentális kísérletezései, hanem a legjobban menő, aktuális világsztárok, mondhatni a zeneipar jelenlegi csúcstermékei!

Olyan előadók videóklipjeiről van szó, mint Lady Gaga, Dua Lipa, Billie Eilish, Chappel Roan, Sabrina Carpenter, Katy Perry, Beyoncé, Maroon 5, Lil Nasx, Taylor Swift és társai.  Számtalan különböző klip esetében volt az a benyomásom, hogy mintha ugyanaz az ember rendezte volna és őszintén ledöbbentem, mennyire sötét, sok esetben gyomorforgató jelenetek váltják egymást.

A közös jelképek, amelyeket megfigyeltem:

– kígyók;

– pókok, pókháló;

– kötelek, nyakörv – kiszolgáltatottságra, szolgai formára utal;

– megszállott tekintet;

– rángás, mintha egy külső láthatatlan erő húzna valakit, marionett-baba szerű mozgás;

– kézzel az egyik szem eltakarása, harmadik szem – ez a „mindent látó, mindent tudó szem” okkult jelképe. Általában az Illuminátus renddel asszociálják;

– elhomályosult szem, fekete szemgolyó, pupilla – démoni megszállottságra utal;

– pentagram – ősi sátánista jelkép, a testi élvezetek szellemünk fölé helyezéséről szól;

– szarvak, ördögszarv – a szellemi hatalom jelképe;

– fordított kereszt – Krisztus keresztáldozatának megcsúfolása;

– kannibalizmus, emberhús evése – az okkult világban ez az Úrvacsorának, Krisztus jegyei vételének az ördögi formája;

– extrém férfigyűlölet, nőuralom – a két nem összeugrasztása a cél;

– pedofília;

– fekete, arctalan figurák – démonok vagy ún. okkult közvetítők;

– skarlátvörös ruhába öltözött asszony – a Bibliai Jelenések Könyve 17. 1-6 alapján;

– megrepedt tükör, elmegyógyintézet, pillangók – ezek a tudat, személyiséghasadás, elmeprogramozás jelei;

– neon fényű kereszt.

A felsorolt szimbólumok következetesen, rendszerszinten visszatértek számos jelenlegi top világsztár videóklipjeiben.

Egy fülbemászó dallam, egy jó dalszöveg, gyakran kedves hangulatú akkordmenet, de mellé egy manipulatív, gyomorforgató videóklip. Ez volt a recept számos esetben, ami számomra is megdöbbentő volt, miközben elemeztem a videókat. Néhány esetben az elejétől fogva érezhető a sötét hangulat és tematika, egyes esetekben ez be van csomagolva valami ártalmatlannak tűnő burokba, de a mögöttes szimbólumrendszer kottaszerűen ugyanaz.

Azzal zárnám a gondolatsort, hogy egyszeri fogyasztóként manapság extra figyelemmel és alapossággal kell válogatnunk, hogy melyek azok a popkulturális termékek, amelyeket beengedünk a szívünkbe, agyunkba, tudatunkba a szemünkön keresztül és melyek azok, amelyeket jobb, ha messziről elkerülünk.

Keresztény szülőként még nagyobb felelősségünk van, ugyanis mint említettem ezek a tartalmak korhatár nélkül hozzáférhetők a gyerekek számára és az iskolákban, közintézményekben ezen előadók és videóklipjeik napi beszédtémát szolgáltatnak a kortársaik körében.

„Ismét szól hozzájuk Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.” – János 8-12

Vezetőkép forrása: Facebook/M4 Sport