Kozma Klementina: Új jelenség, hogy az Egyesült Államok a keresztények üldözése miatt fenyeget meg egy országot
Magyarország évek óta szorgalmazza az üldözött keresztény csoportok védelmét, így akár a pénteki Trump–Orbán-találkozón is napirenden szerepelhet Nigéria, illetve az, hogy milyen intézkedések történjenek a nyugat-afrikai országban élő keresztények védelmében – fejtette ki a Vasárnap.hu-nak Kozma Klementina, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója.
– A magyar külpolitikában gyakran előkerül az üldözött keresztények ügye. Most Donald Trump a közösségi oldalán közölte, Amerika kész segítséget nyújtani a nigériai üldözött keresztényeknek. Az Egyesült Államoknak is fontossá vált ez a probléma?
– A keresztény hit mellett már egy párszor szónokolt Donald Trump, ez nem egy új dolog a Trump-adminisztráció részéről. Az viszont teljesen új, hogy konkrétan megfenyeget egy államot a kereszténység üldözése miatt.
– Hogyan tud az USA nyomást gyakorolni Nigériára?
– Gazdaságilag, politikailag, katonailag. Kilátásba helyezték, hogy megvonnak mindenféle támogatást a nigériai államtól, tehát nem küldenek segélyeket, ez gazdaságilag Nigériának kiesést jelent. Másrészt az, hogy katonai akciót helyeztek kilátásba, még instabilabbá teszi az országot. Ami politikai szempontból necces, az leginkább az, hogy az Egyesült Államoknak vajon érdemes-e ilyen jellegű kijelentést tennie, mivel az afrikai kontinensen viszonylag kevés a mozgásterük a riválisokhoz képest. Értem ezalatt Kínát és Oroszországot. Nem feltétlenül viszi előre az amerikai-afrikai kapcsolatokat, hogyha ilyen erős fellépést tanúsít az Egyesült Államok. Ez az egyik oldala. A másik oldala viszont az, hogy
az Egyesült Államok, mint nagyhatalom szerintem ezáltal is demonstrálni akarja azt, hogy van beleszólása erkölcsi, morális kérdések kiegyensúlyozásában és megakadályozhatja tömegek lemészárlását.
– Papok elrablásától kezdve gyerekek elhurcolásán keresztül templomok felgyújtásáig számos támadás éri a keresztényeket Nigéria bizonyos részein, már évek óta.
– A nigériai állam lakosságszerkezete vallási szempontból jelenleg úgy néz ki, hogy körülbelül 46-47 százalékuk valamilyen keresztény felekezethez tartozik, a másik fele pedig az iszlám valláshoz. Majdnem tízezer a halálos áldozatok száma az elmúlt évek során, közel ugyanennyien vannak, akiket elhurcoltak az otthonaikból, fogva tartanak, megkínoznak. Vagyis ez egy valóságos jelenség és jogos az ezt övező felháborodás. Ugyanakkor sokan állítják azt, hogy egy tényleges katonai beavatkozás annál is nagyobb káoszt teremtene az országban, mint ami jelenleg van, és lehetséges, hogy ezzel még nagyobb retorzióknak tennék ki a helyi keresztényeket.
– Hogyha Amerika beavatkozna, lennének olyan országok, amelyek a muszlimok mellett hadba szállnának?
– Azt nem gondolom, hogy kifejezetten országok lennének, de mivel nagyon sok az aktív terroristacsoport az ország területén – a Boko Haramtól kezdve az Iszlám Állam nyugat-afrikai ágáig, illetve sok más kisebb, sejtszerű terroristaszervezet is jelen van –, ők biztosan még nagyobb aktivitásba lendülnének, akciókat hajtanának végre. Ezeket a csoportokat támogathatják más szereplők, akár államok is.
– Donald Trump Nigériának szóló szavai üzenetértékűek lehetnek az Afrika más országaiban vagy a világ más pontjain élő keresztényellenes támadóknak, illetve az elszenvedőknek?
– Abszolút, abszolút üzenetértékű, hogy lám-lám, az Egyesült Államok most, a 21. században azt mondja, hogy hajlandó lenne katonailag is beavatkozni a vallásszabadság védelmében. Ilyen jellegű kijelentéseket csakis nagyhatalmak tesznek vagy tehetnek. Az Egyesült Államok kvázi ezzel is azt próbálja demonstrálni, hogy megvan rá a képessége, és a nagyhatalmiságából kifolyólag a fennhatósága is, hogy ilyen lépéseket tegyen. Az más kérdés, hogy nemzetközi jogilag ez mennyire állja meg a helyét, kérnék-e például az ENSZ felhatalmazását… Viszont tudjuk azt is, hogy az Egyesült Államok már többször döntött katonai akció mellett nemzetközi felhatalmazás nélkül is. Magam amúgy nem gondolom, hogy a nigériai katonai beavatkozás hosszú távon kifizetődő lenne az Egyesült Államoknak. Rossz tapasztalataik vannak az afrikai kontinensen: ha jól tudom, akkor a kilencvenes évek elejétől, tehát a szomáliai kudarctól fogva nem voltak nagyobb katonai beavatkozásaik Afrikában. Ugyan léteznek olyan katonai bázisok, ahol vannak amerikai katonák, de lényegesen nem avatkoztak be a kontinens életébe. A dzsibuti katonai bázis fontos az Egyesült Államok számára, és még néhány más afrikai országban is jelen vannak katonailag, de nem túl nagy mértékben.
– A pénteki Trump–Orbán-találkozón előkerülhet-e ez a téma? Gondolok itt arra, hogy a Hungary Helps révén Magyarország részt vesz Nigériában segélyakciókban, tehát van helyismerete a magyar külügynek.
– Igen, bizonyosan előkerülhet a téma, kifejezetten azért is, mert
Magyarország évek óta szorgalmazza az üldözött keresztény csoportok védelmét.
Szerintem teljes jogosultsággal kerül az asztalra, hogy akkor most mitévő legyen a keresztény közösség, illetve azok az államok, amelyek hajlandók kinyilatkoztatni: elítélik azt, ami Nigériában zajlik, és szeretnék, hogyha a keresztény közösségek biztonságban lennének. Simán létrejöhet egy koalíció is.
– Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő felszólalásaiból azt lehet tudni, hogy amíg most az USA tulajdonképpen elismeri, hogy keresztényüldözés zajlik Nigériában, ez az Európai Unióban, a fősodor részéről nem feltétlenül elismert vagy nem tekintik kiemelt fontosságúnak. Ez megváltozhat?
– Hogyha az Európai Unió mindenféle liberális eszmék mellett áll ki elsősorban, úgy a vallásszabadság kérdése is ennek egy kulcsfontosságú része kellene legyen. Tehát logikailag az Európai Uniónak igenis el kellene ítélnie azt, amikor emberek és csoportok vallásgyakorláshoz fűződő jogai sérülnek. Nigériában nemcsak a vallásszabadság szenved csorbát, de emberi jogi sérelmek is vannak; megölik, megkínozzák az áldozatokat.
Hogyha az Európai Unió egy ilyen kérdésben nem tud konkrét állást foglalni, az morális válságot jelez.
Kapcsolódó:
Újabb világraszóló ügy, amelyben azonosak Donald Trump és a magyar kormányzat törekvései
Vezetőkép: Kozma Klementina, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója. Forrás: MCC
