Szavazó válik a migránsokból – Illyés Szabolcs drónokról, Georgiáról és az EU jövőjéről
Az elhibázott migrációs politika azt eredményezte, hogy az Európai Unió jövőképét majd a nagy számban már itt élő iszlám civilizációt képviselő ex-migránsok és leszármazottaik is alakítani fogják, demokratikus úton érvényesített akaratuk szerint – mondta a Vasárnap.hu-nak Illyés Szabolcs történész-teológus egyetemi oktató, akit az újabb és újabb légtereket sértő drónokról és az EU keleti terjeszkedési szándékáról is kérdeztünk.
– Osló és Koppenhága fölött is drónokat észleltek hétfőn, lezárták a reptereket, a dán és norvég hatóságok együttműködnek annak megállapításában, hogy egyáltalán van-e kapcsolat a két eset között. Nemrég Lengyelország fölött is repültek a legjellemzőbb vélemények szerint orosz drónok, és az észtek is orosz vadászgépek légtérsértését jelentették. Kinek lehet az az érdeke, hogy adott esetben a NATO 5. cikkelyét aktiválja?
– Addig, amíg nincsenek bizonyítékok, nincsenek kézzelfogható adatok, amelyek megkerülhetetlenül mutatnak valamilyen irányba, addig nem lehet konkrétumot mondani, ami lehetséges, az a mintázatok vizsgálata. A mintázatok jelen esetben egyértelműen arra mutatnak, hogy egy bizonyos típusú tesztelése van folyamatban a védelmi rendszereknek. Ezek jellemzően európai védelmi rendszerek, és jellemzően nem nagy távolságban az orosz befolyási zónától. Épp pont Dánia esetében a kontinensi rész az távolabb esik, de azt tudjuk, hogy Norvégiának van közös határszakasza, érdekterülete az orosz vonallal. Mindez a tesztelésnél többet bizonyosan nem jelent, mert az összes drónt, amit Lengyelországban találtak, sikerült átvizsgálni, és fegyver egyiken sem volt. Ezek emberélet kioltására önállóan nem alkalmasak, nyilván szerencsétlen esetben tudnak sérüléseket okozni, de fegyver nem volt rájuk szerelve. Tehát:
ha és amennyiben bebizonyosodik az, hogy a lengyelországi példához hasonló irányból érkeztek ezek a drónok vagy hasonló indíttatásból történt mindaz, amit tapasztalhattunk, akkor joggal feltételezhetjük azt, hogy egyfajta tesztelése zajlik a védelmi rendszereknek.
A repülőterek elsődlegesen védett intézmények, a legmagasabb szintű védelmi protokollok érvényesek rájuk. Az elmúlt napokban arra is volt példa, hogy a repülőterekhez kapcsolódó informatikai rendszereket ért hasonló tesztelés. Amennyiben sikerül egy repülőtér légterébe, védett szisztémáiba bejutni, az bizonyára érzékenyebb pontjait vizsgálgatja a védelmi kapacitásnak, jelen esetben, az európai államok tekintetében a mi védelmi kapacitásainkat.
– Georgiában is feszültség érzékelhető – az október 4-i választásokra készülve. A georgiai miniszterelnök szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat részt vehetett egyfajta, az országát destabilizálni célzó akció előkészítésében. Ez is összefügghet az orosz-ukrán háborúval?
– Megfigyelhető analógia Ukrajna és Georgia tekintetében. Georgia helyzete azért sajátos, mert ott a legalapvetőbb kérdés most az európai uniós bővítési folyamathoz való illeszkedés mikéntje. Egész komoly társadalmi feszültség van jelen, ami már tavaly is tüntetésekben csúcsosodott ki.
A jelenlegi kormányzat nem feltétlenül elkötelezett az Európai Bizottság regnáló menedzsmentjének irányában, és nem kíván minden, Georgia gazdasági és társadalmi fejlődéséről szóló kérdést alárendelni az uniós csatlakozásnak. Ez önmagában már elég volt ahhoz, hogy feszültséget gerjesszen.
Érvényesülhet olyan akarat, amely célja az lehet, hogy akár mesterségesen is felszítsa a társadalmi elégedetlenkedést, ha ez az ára az uniós csatlakozásnak, de amíg nincs erre bizonyíték, addig nincs ok ezt feltételezni, vagy megerősíteni. Mindenesetre nem lehetetlen, hogy ezt a fajta erőt is bevetik a „nagyobb cél” érdekében. Nagy a tét Georgia jövője vonatkozásában, a szuverenitásuk vagy az Unióhoz való csatlakozás megkezdése és számos más érték elveszítése. Nyilván ezt a dichotómiát vetíti előre a súlyos georgiai kampányhelyzet is.
– Egész Európa tele van feszült társadalmú országokkal. Most Olaszországban volt egy nagy volumenű sztrájk és tüntetés, a palesztinok mellett álltak ki a résztvevők. Milyen következménye lehet a társadalmi feszültség fenntartásának – amely tehát számos uniós országban is állandó – az ott élők mentális, illetve fizikai egészségére nézve, illetve a társadalom egészének működésére?
– Azt megállapíthatjuk, hogy az Európai Unió geopolitikai, gazdasági és össztársadalmi szituációját is érintő gyökeres változási folyamat nem kezdődik, hanem már tart. Egy jelentős átalakulási folyamat részesei vagyunk, amely a társadalom, a gazdaság egészét gyökerekig érinti, és ezt számos tényező befolyásolja. Ezek között az egyik az Európai Unió integritásának kérdése, jövője, egységessége, centralizált mivolta. A másik ilyen kérdés azoknak a külső erőknek a pozíciója, amiknek jövője van az európai országok életében. Az elhibázottnak nyugodtan, sőt bizonyítottan nevezhető migrációs politika azt eredményezte, hogy az Európai Unió jövőképét majd a nagy számban már itt élő iszlám civilizációt képviselő ex-migránsok és leszármazottaik is alakítani fogják, demokratikus úton érvényesített akaratuk szerint. Azzal együtt is hogy
konkrétan nap nem múlik el, hogy valamilyen erőszakos cselekmény ne történjen akár Németországban, akár Franciaországban, akár Olaszországban a migráció eredményeképp ideszármazottak részéről,
és ezek gyakran emberéleteket követelő erőszakos cselekmények. Talán szintén nem túl elrugaszkodott megállapítani azt, hogy bizony-bizony ezek a gyökeres változások emberi életekben mérhető változások lesznek. Hogy mindennek a pszichés kihatása, különösképpen a társadalmi léptékű pszichés kihatása milyen szellemi változásokat hoz magával akár például az oktatásra nézve, azt hűen mutatják az oktatási rendszernek a visszásságai akár Németország, akár Franciaország területén, ahol sokszor nyelvi és vallási akadályok miatt már nem lehet a hagyományos oktatási értékeket tanítani, számon kérni. A kultúrában pedig ehhez hasonlóan intenzív változások tapasztalhatók már jelenleg is.
Kapcsolódó:
Kreml: alaptalanok az orosz MiG-31-esek általi légtérsértésre vonatkozó észt állítások
Vezetőkép: Illyés Szabolcs történész-teológus egyetemi oktató, a Szegedi Tudományegyetem Politikai és Genocídium Tanulmányok Kutatóközpontjának vezetője, az S4C.NEWS hírügynökség főszerkesztője. Forrás: Facebook/Illyés Szabolcs
