Egyre többen szeretnének tanítani, és ez csak az egyik pozitív hozadéka a pedagógus-béremeléseknek
Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével beszélgettünk.
A 2024-es és a 2025-ös pedagógus-béremelések nemcsak az iskolákban dolgozók hangulatát javították, de megnövelték a jelentkezők számát is, míg a pályaelhagyók száma csökkent – fejtette ki a Vasárnap.hu-nak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, aki egyszersmind a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója is.
– Hogyan látja, milyen lesz a jövő héten kezdődő tanév: érzékelhető-e az iskolákban a pedagógus-béremelés? Növekszik-e az aktív tanárok száma?
– Pontos statisztikai adataim nincsenek, de az érzeteim a saját nevelőtestületem kapcsán, a hozzánk pályázók számát illetően, illetve az igazgató kollégáimmal tett beszélgetések alapján egyértelmű: a 2024-es béremelés előtti időszakban folyamatosan csökkent az aktív pedagógusok száma. Egy évvel korábban még a nyugdíjasok helyzete is sokkal rosszabb volt, hiszen le kellett mondani a nyugdíjukról, ha tovább szerettük volna foglalkoztatni őket, és így azért nagyon kevesen vállalkoztak erre a feladatra. Egyfelől rendbe jött szerencsére ez a helyzet, a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatása most már sokkal egyszerűbb és számukra sokkal kedvezőbb, hiszen nem kell lemondaniuk a nyugdíjról, és a 2024-es, valamint a 2025-ös béremelés nemcsak az intézményekben dolgozók hangulatát javította lényegesen, hanem megnövelte a jelentkezők számát is. A pályaelhagyók száma is jelentősen csökkent.
A saját tapasztalatom egyértelműen az, hogy a nevelőtestület hangulata összehasonlíthatatlanul jobb a két évvel ezelőttihez képest, pedig nekünk akkor is jó hangulatú nevelőtestületünk volt, hiszen egy jó iskolában lehetek igazgató.
Másfelől pedig az is egy komoly jelzés, hogy pályázat kiírása nélkül is legalább 25-30 pályázó jelezte, szeretne nálunk dolgozni.
– Vannak, akik visszatérnek a pedagóguspályára?
– Én azt gondolom, hogy vannak, annál is inkább, mert a hozzánk pályázók egy része is olyan volt, aki korábban több évig is a pedagóguspálya helyett máshogy próbálta az életét megoldani.
– Az ön által említett jobb hangulat, illetve a magasabb bérek is szerepet játszottak abban, hogy a különböző pedagógusképzésekre is többen jelentkeztek?
– Igen, mindig vitás, hogy mitől emelkedik a pedagógusképzésre jelentkezők száma, de én azt láttam, tapasztaltam idén már a saját iskolámban is, hogy míg korábban azért fogyatkozott a pedagóguspályára jelentkezők száma – inkább műszaki, orvosi, jogi, gazdasági, mérnöki jellegű pályákra jelentkeztek a diákok – addig ebben az évben már többen mentek pedagógusképzésbe, ami szerintem egy jó hír, mert ez nemcsak mennyiségi, de minőségi emelkedést is magával hozhat. A döntő faktor szerintem az lesz – erről szeptemberben jutunk adathoz -, hogy hányan léptek át valóban a pedagógusképzésben végzők közül a pedagóguspályára.
– Mikor, hogyan derülnek ki ezek a számok?
– Amikor jelentkezniük kell a pedagógusoknak a gyakornokból a pedagógus I. fokozatba. Ez egy kötelező minősítési vizsga, minden pályakezdőnek jelentkeznie kell. Ez a szám jelzi egyértelműen azt, hányan jöttek újonnan a köznevelésbe. Ez egészen sokáig lefagyott, kétezres szint alatt is volt már az utóbbi években, de tavaly például már majdnem háromezerre fölemelkedett, tehát
nagyon gyors hatása volt már az első béremelésnek is.
– Hogyan „vizsgázott” az új pedagógusértékelő rendszer? Mi ennek a lényege, és milyen hatásai lehetnek?
– A lényege nyilván az, hogy nagyon jó lenne valamilyen módon – ezt a Nemzeti Pedagógus Kar is sokszor hangsúlyozta -, az alapbéren kívül értékelni egyrészt a munka mennyiségét, másrészt a munka minőségét, harmadrészt pedig talán a munkavállalói képességet, azt, hogy valaki egy, kettő vagy három tantárgyat is tud tanítani. Az előző időszakban, ameddig 22-26 óra között volt a pedagógusok óraszáma, a munka mennyiségét kevéssé lehetett értékelni, hiszen a 22 órát tanító pontosan ugyanannyit kapott, mint a 26 órát tanító. Ebben a fix óraszám segített, hiszen most, aki 24 órán felül tanít, kaphat túlórát. A minőség az, amit a teljesítményértékeléssel meg lehet határozni. Egy biztos: nagyon nehéz dolga van bárkinek, aki egy ilyen rendszert össze akar állítani, hiszen nagyon sokféle intézmény van nagyon sokféle feladattal, nehéz összeállítani egy egységes rendszert. Épp ezért azt gondolom, hogy folyamatosan figyelni kell, hogy ez a jelenlegi mennyire válik be. Értékelni szükséges a tapasztalatokat, és meg kell nézni, hogyan lehet jobban egyedibbé tenni, az intézményi sajátosságokat minél jobban figyelembe venni. Ebben én látnék még előrelépési lehetőséget. Egy biztos, senki sem hiheti, hogy bármiféle módon, konkrét pontszámokkal egyértelmű sorrendet lehet felállítani pedagógusok között, hiszen a mi munkánk ennél jóval összetettebb, hatásai sokszor csak évek múltán derülnek ki.
– Most osztják a tankönyveket az iskolákban. Mekkora segítséget jelentenek a családoknak az ingyenes tankönyvcsomagok? Lehet ezt akár forintosítani?
– Ez évfolyamonként változó. Az utolsó időszakban, amikor fizetni kellett a tankönyvekért, akkor azért egy első osztályba, egy kilencedik osztályba – tehát az új képzési rendszerbe – beiratkozott diák családjának ez jó pár tízezer forintjába került. Amennyiben a pedagógusok esetlegesen a hatékonyabb tanítás miatt kértek még különböző feladatgyűjteményeket, segédeszközöket, akkor még többe. Nyilvánvaló, hogy a családoknak ez egy nagyon komoly segítség.
Kapcsolódó:
Rétvári Bence: Minden iskolába megérkeztek az ingyenes tankönyvek
Vezetőkép: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke beszédet mond a pedagógusok bérfejlesztését célzó, uniós támogatással megvalósuló projekt nyitórendezvényén a Belügyminisztériumban 2024. március 19-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
