A múltunk pár méterrel a föld alatt van – Egyetemisták ástak avar sírokat Csákberényben
A Csákberényi Református Egyházközség adott szállást az elmúlt két hétben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és más iskolák régészhallgatóinak, akik részt vettek a székesfehérvári Szent István Király Múzeum csákberényi avar kori ásatásainak újabb fordulóján. Helyenként nyolc méter mélyre mentek le, hogy felszínre hozzák az ezer évnél is sokkal régebbi múlt újabb és újabb darabjait.
Szücsi Frigyes ásatásvezető régész a Vasárnap.hu-nak felelevenítette, hogy a fehérvári múzeum már hetedik éve folytat nyaranta ásatásokat a Csákberény határában lévő két avar kori temetőben.
Az első az orondpusztai temető volt, az első két évben, 2019-től 2020-ig ott dolgoztunk. Az egy híres avarkori lelőhely, nagyon nagy szerepe volt mindabban, amit napjainkban az avar korról tudunk. Arról is ismert az a lelőhely, hogy a második világháború előtt még László Gyula, az egyik leghíresebb magyar régészprofesszor folytatott ott ásatásokat. Az ő nyomában haladva kezdtük meg mi újra ott a munkát, de aztán időközben előkerült egy másik avar kori temető, alig egy kilométerre az orondpusztaitól, ez az aratószérűi temető, ahol most állunk. Ez egy völgy két oldalát jelenti, egyik oldalon Orondpuszta, másik oldalon Aratószérű, a két közösség egyidejűleg temetkezett a két temetőbe, tehát ők párhuzamosan léteztek itt a 6-tól a 9. századig”
– mondta el a régész.
„Nagyon érdekes, most már így az aratószérűi ásítások végéhez érve, tehát a temető teljes feltárása felé közeledve, hogy ennél a közösségnél nagy mértékben eltérő kulturális kép rajzolódik ki a 7. században, mint az orondpusztaiaknál, ami a hatalmi szervezet szempontjából is egy különlegesség, hiszen rámutat arra, hogy az Avar Kaganátus abban a szűk 250 éves létezésében sikerrel egyesítette a különböző származású és kultúrájukban különböző népcsoportokat” – fejtette ki Szücsi Frigyes, aki szerint sikertörténetként értékelhető az avarok története. „Nyilván a magyaroké még inkább sikertörténet, hiszen még ezer év, vérzivataros évszázadok után is itt vagyunk” – jegyezte meg a szakember.
Az avarokra visszatérve azt mondta, hogy ők sem tűntek el nyomtalanul,
„merthogy a kora Árpád-kori magyar népesség zömét a mai kutatások alapján ez az avar kori népesség, legalábbis az ő leszármazottaik alkották”
– magyarázta. 
A két csákberényi avar kori temető feltárását az elmúlt években a múzeum közösségi régészeti programjának nagyszámú önkénteseinek segítségével végezték, s bár ők sem fogytak el, ebben az esztendőben tantervi egyetemi tanásatás kerekedett a munkából.
„Öt egyetemről érkeztek, a legtöbben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről (PPKE), de nagyon sokan jöttek az ELTE-ről, illetve egy-egy hallgató a Pécsi Tudományegyetemről, illetve Szegedről, valamint Miskolcról is érkezett” – sorolta Szücsi Frigyes, s hozzátette, hogy
„ennek nagy jelentősége van azáltal is, hogy az ország különböző egyetemein tanuló hallgatók így megismerhetik egymást, és ez a későbbi szakmai kapcsolataik alapját képezheti.”
Még mielőtt visszatérnénk az ásatási eredmények bemutatásra, szóljunk a tanásatásról. Az egyetemisták nem nagyon jártak haza, hiszen szállást kaptak a boráról is híres Fejér vármegyei faluban, mint már említettük is, a helyi református egyházközség fogadta őket. Végeredményben a csapatépítő jelleg is szépen kidomborodott.
Kiss P. Attila, a PPKE egyetemi adjunktusa ottjártunkkor elmondta, hogy Szücsi Frigyessel való személyes szakmai kapcsolata jóvoltából csatlakoztak a hallgatók a tervásatáshoz.
A diákok megismerhették „az avar kori temetők feltárását, metodikáját, hogy hogyan kell a sírokat kibontani, felszínre hozni, utána hogyan kell dokumentálni, lerajzolni, fotózni, a leleteket felszedni, elcsomagolni, és mindent megőrizni az utókornak” – mondta Kiss P. Attila. 
Az Aratószérű lelőhelyen bolygatott – az angolszász szakirodalom terminológiája szerint: újrafelnyitott – és bolygatatlan sírokat is találtak. Kiss P. Attila megjegyezte, hogy előbbiek esetében sokkal nehezebb volt a hallgatók feladata, hiszen ezekben nem anatómiai rendben találtak a csontokra, vázakra. A hallgatók testközelből ismerhették meg a juhbőrös temetkezést is.
Szücsi Frigyes elmondta, hogy idén befejezik az Aratószérű lelőhely temetőjének feltárását. A 219 kiosztott sírszámból 32 sírt tártak fel ezen a nyáron. A 600-as évek elejétől a 700-as évek elejéig terjedő időszakban temetkeztek ide az avarok – tette hozzá.
A Szent István Király Múzeum régésze felidézte, hogy már tavaly nyáron a nyomára bukkantak itt egy jellegzetes kelet-európai nomád szokásnak, az említett juhbőrös temetkezésnek,
amikor megnyúzzák a juhot, benne hagyják a bőrében a lábvégcsontokat és a koponyát, és ezzel terítik le az eltemetett személy koporsóját”
– ismertette. A szomszédos, Orondpuszta lelőhely temetőiben korábban lótemetkezésekre találtak, itt viszont, Aratószérűn egyetlen egy lovas temetkezést sem azonosítottak.
A tavalyi év érdekes leletanyaga idén is gyarapodott. Tavaly ólomkeresztet és rovásírásos orsókarikát is találtak, most pedig egy igen ritka edénytípus egy különleges darabját találták meg, egy úgynevezett Csákberény-csoportba tartozó edényt. „Ez egy nagyon jó minőségű, gyorskorongon készült asztali díszkerámia, és nagyon jól keltezi azt a sírt, amelyből előkerült a kora avar korra, a 7. század első évtizedeire” – mondta a régész.
Azért van az edénytípus nevében Csákberény neve, mert az orondpusztai temetőből került elő korábban a legtöbb példánya. 
Nemcsak az egyházközség segítette az ásatást, hanem Csákberény önkormányzata és polgármestere, Vécsei László – magánemberként – is. A község állta a naponta az ásatáson dolgozó 30-35 fő étkeztetését.
Szücsi Frigyes a bolygatatlan sírok mellett állva megemlítette azt is, hogy az Útéppark Kft. segítsége is nélkülözhetetlen volt, ugyanis ezen a helyen korábban 8 méteres földtömeg takarta a sírokat óriási területen, „egy hatalmas lánctalpas munkagép termelte át a földet”. Ezután fértek hozzá a sírokhoz.
A csákberényi avar kori sírok idei ásatása, ahogy az elmúlt években is, az innovatív élményrégészet elgondolása mentén zajlott: több látogatócsoportot is fogadtak a szakemberek a munka során. Sokan jöttek szervezett keretek között, hogy saját szemükkel láthassák, hogy fejtik meg a múltat a jelen és a közeljövő tudósai, régészei.
Ezek is érdekelhetik:
Keresztet találtak egy avar kori sírban régészek Csákberényben
Vezetőkép: Szücsi Frigyes ásatásvezető régész és Kiss P. Attila egyetemi adjunktus a csákberényi Aratószérű lelőhelyen 2025. július 11-én. Fotó: Vasárnap.hu/Kricskovics Antal
