Keresztényeket mészárolnak le, a világ pedig elfordítja tekintetét – Miért?

Van egy hely a világon, ahol nap mint nap emberek százait gyilkolják meg csak azért, mert hisznek valamiben. Az iszlamisták júniusban több mint 200 embert – nőket, gyerekeket, időseket is – mészároltak le a nigériai Jelvatában. Élve égették el őket, otthonaikat felgyújtották. Minderről a világ nagy része hallgatott.

Nigéria az elmúlt évtizedben a világ egyik legveszélyesebb helyévé vált a keresztények számára. Az ország középső és északi régióiban szélsőséges csoportok, mint a fulani dzsihadisták, a Boko Haram és az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartománya (ISWAP) rendszeresen hajtanak végre brutális támadásokat keresztény közösségek ellen. Csak a 2015 és 2025 közötti időszakban közel 150 papot raboltak el, sokukat megölték, miközben a keresztények elleni erőszak áldozatainak száma évről évre nő.

Miért fontos felismerni a folyamatot?

2024-ben a dzsihadisták által elkövetett támadások áldozatainak több mint 80 százaléka keresztény volt, összesen több mint 4000 ember vesztette életét. A támadások célpontjai nemcsak a civilek, hanem egyházi vezetők, papok és lelkipásztorok is, akik közül sokakat elraboltak vagy megöltek az elmúlt években.

2025 júniusában Benue államban, Yelwata faluban több mint 200 keresztényt mészároltak le szélsőséges fegyveresek. A támadás során családokat zártak be otthonaikba, nőket és gyermekeket gyilkoltak meg, majd a holttesteket felgyújtották. Ez az eset jól mutatja, hogy a keresztények elleni erőszak nem elszigetelt, hanem folyamatos, célzott üldözési hullám része.

A helyi katolikus egyház és segélyszervezetek jelentései szerint a támadás során a menekülttáborokban összegyűlt keresztényeket célozták meg, akik már korábban is az erőszak elől menekültek. A templom elleni első támadást ugyan a rendőrség visszaverte, de a támadók ezt követően a menedékhelyekre vonultak, ahol kegyetlen mészárlást hajtottak végre.

Az Amnesty International és a Katolikus Segélyszervezet (Aid to the Church in Need) megerősítette, hogy a támadók családokat zártak be otthonaikba és élve elégették őket, a holttestek egy része felismerhetetlenségig megégett. A támadás nem elszigetelt eset, hanem a nigériai keresztény közösségek ellen irányuló szélesebb körű üldözés része, amelyben 2024-ben több mint 4000 keresztényt öltek meg az országban.

Nem sokkal korábban a fuláni dzsihadisták több települést is megtámadtak a középső övezetben, több embert elraboltak, 36 halottat hagytak maguk után, egy katolikus papot is meglőttek. Az 2022-es pünkösdi támadás Owo városában – ahol legalább ötvenen haltak meg egy templomi istentiszteleten – szintén a fulani szélsőségesekhez köthető, akik dinamitot dobtak a hívek közé, majd válogatás nélkül lőttek rájuk.

A nigériai helyzetet súlyosbítja, hogy a Boko Haram és más iszlamista szélsőséges csoportok rendszeresen hajtanak végre hasonló támadásokat, különösen az északi és középső régiókban. Ezek a csoportok a keresztényeket gyakran túszul ejtik, erőszakkal áttérítésre kényszerítik, vagy brutálisan kivégzik őket, miközben a hatóságok tehetetlennek tűnnek, és a menekültek visszatérését sürgetik a bizonytalan és veszélyes otthonaikba.

A keresztény emberek élete már nemcsak a Közel-Keleten vagy Afrikában van veszélyben, hanem Európa szívében is. Megdöbbentő, de már a nyílt utcán, vagy éppen a templomokban is ártatlanokat fejeznek le vagy végeznek ki más bestiális módszerekkel iszlamista szélsőségesek. Úgy tűnik, mindezt tétlenül szemléli az európai keresztény közösség, de vajon tudunk-e tenni bármit is az elmúlt években egyre erősödő gyűlöletkeltés ellen? Vajon Magyarországon is félnünk kell majd attól, hogy kivégeznek bennünket a hitünk miatt? 

„Több mint 200 embert mészároltak le. A CNN erről nem számol be” – Steven Kefas, nigériai újságíró

„Allahu Akbar” – kiáltások közepette válogatás nélkül ölték az ártatlanokat. És mégis, a CNN, a BBC, a világ nagy hírügynökségei szinte nem is említették az esetet. Egy nigériai újságíró, Steven Kefas, aki a helyszínen volt, azt mondta:

Nem foglalkoznak velünk. Mintha nem is léteznénk.”

Ezek a tragikus események alig kapnak nemzetközi médiafigyelmet. A CNN és más nagy nemzetközi hírügynökségek nem foglalkoznak megfelelően a nigériai keresztények elleni támadásokkal, miközben más, kevésbé súlyos konfliktusokat nagyobb hangsúllyal közvetítenek. Ez a médiacsend hozzájárul ahhoz, hogy a világ nem ismeri fel a keresztényüldözés valós mértékét és súlyosságát, így nem tud kellő támogatást nyújtani az áldozatoknak.

2009 óta az iszlamisták Észak-Nigériában több mint 18 000 templomot romboltak le, és országszerte több mint 50 000 keresztényt gyilkoltak meg.

Nigéria belpolitikai helyzete és a konfliktus komplexitása

Nigéria belső politikai viszonyai is hozzájárulnak a helyzethez. A fulani népcsoporthoz tartozó vezetők, köztük a nigériai elnök is érintettek a konfliktusban, ami miatt a keresztény közösségek védelme nem kap kellő prioritást. A fulani pásztorok törekvése, hogy törvénybe foglalják a legeltetésről szóló szabályozást, amely jelentős területeket vonna ellenőrzésük alá, tovább fokozza a feszültséget a keresztény földművesekkel.

A Hungary Helps program jelentős segítség az üldözött keresztények támogatásában

De nem lehetünk közömbösek. A Hungary Helps program példája megmutatja, hogy lehet másként is. Magyarország nemcsak pénzzel, hanem figyelemmel és szolidaritással is támogatja a nigériai keresztényeket, akiknek a túlélésért kell küzdeniük egy olyan világban, ahol a hangjuk elvész. Ez a program reményt ad, és felhívja a figyelmet arra, hogy a vallásszabadság nem csupán elvont fogalom, hanem emberek életének kérdése.

Nemzetközi reakcióként Magyarország 25 ezer dollár értékű humanitárius gyorssegélyt nyújtott a nigériai keresztény közösségek megsegítésére, és a magyar kormány hangsúlyozta, hogy a keresztényüldözés globális probléma, amely ellen a nemzetközi közösségnek határozottan kell fellépnie.

Magyarország a Hungary Helps program keretében kiemelt figyelmet fordít a keresztényüldözés elleni küzdelemre. A program anyagi és erkölcsi támogatást nyújt a nigériai keresztény közösségeknek, segítve a menekültek ellátását, egészségügyi és oktatási szolgáltatások biztosítását, valamint a közösségek újjáépítését. A Hungary Helps nem csupán humanitárius segítséget jelent, hanem a nemzetközi figyelem felhívását is szolgálja arra, hogy a világ ne fordítsa el tekintetét a nigériai keresztények elleni erőszaktól. Ez a program példát mutat arra, hogy a nemzetközi közösség hogyan léphet fel hatékonyan a vallásszabadság védelmében és az üldözött közösségek támogatásában. 

Mit tehetünk a keresztényüldözés ellen?

Fontos, hogy a nemzetközi média és a civil szervezetek hitelesen beszámoljanak a nigériai keresztények elleni támadásokról, és ne engedjék, hogy a narratívák eltorzítsák a valóságot. Az egyházak, civil szervezetek és kormányok együttműködése elengedhetetlen a védelem és a segítségnyújtás érdekében. míg a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia a nigériai kormányra, hogy hatékonyan lépjen fel a szélsőséges csoportok ellen, és biztosítsa a keresztény közösségek biztonságát. A menekültek ellátása, biztonságos menedék biztosítása és orvosi segítség nyújtása létfontosságú.