Eltűnt épületek nyomában: A Golgota téri kápolna

A Józsefváros egykor különleges atmoszférájú helyszíne volt a Golgota tér, amely spirituális, közösségi és városképi szempontból is jelentős szerepet töltött be. A 19. század végén ezen a területen emelték a Golgota téri kápolnát, amely hosszú évtizedeken át meghatározta a környék arculatát és lelki életét.

A kápolna története összefonódik a Stáció utca (mai Baross utca) végén elhelyezkedő Kálvária tér történetével, amely nevét az 1857-ben közadakozásból emelt, lépcsős szerkezetű kálvária után kapta. A barokk stílusú építmény, ahová a helyiek nagyhéten ezerszámra zarándokoltak, az 1880-as évek végére erősen elhanyagolt állapotba került, így városfejlesztési és közlekedési szempontból is napirendre került a Kálvária tér rendezése.

Két megoldási javaslat született: az egyik a meglévő kálvária építmény restaurálása lett volna, a másik pedig egy új kálvária kialakítását javasolta a Kőbányai út és a Ganz tisztviselőtelep közötti területen. Végül az utóbbi változat mellett döntöttek, a hívek számára pedig egy régi temető helyén, a Golgota térre keresztelt területen alakították ki az új stációs keresztutat és a kápolnát. A régi barokk stílusú építményt Strobl Alajos kezdeményezésére az Epreskertbe szállították, ahol újra felállították.

Az új Golgota téri kápolna 1885-ben épült fel közadakozásból, a frissen kialakuló Ganz-gyár tisztviselőtelepének és a környék híveinek kiszolgálására. Egy ideig ez az épület látta el a helyi katolikus közösség hitéleti feladatait, míg fel nem épült a Magyarok Nagyasszonya templom a közeli Rezső téren. A kápolnát 1894 márciusában szentelte fel Kánovics Béla, a VIII. kerület apát-plébánosa, míg a keresztút állomásait Iván Sándor ferences rendfőnök áldotta meg.

A keresztút tizennégy stációját Szécsi Antal szobrászművész tervezte. A domborművek cink-ólom ötvözetből készültek, a MÁV gépgyárában öntötték ki őket. Később, 1929-ben a máriabesnyői kapucinusok annyira nagyra értékelték a stációk esztétikai és lelki jelentőségét, hogy kőmásolatokat készíttettek róluk, amelyeket saját rendházuk keresztútjához használtak fel.

Az épület historizáló, erőteljes barokk jegyekkel épült meg, egy stilizált kálvária-domb tetején, ahová kétágú, kőkorlátos lépcsősor vezetett fel. A lépcsősor tetején klasszikus golgotajelenetet ábrázoló szoborcsoport kapott helyet: a középső kereszten Krisztus függött, két oldalán a latrok, a kereszt lábánál Mária, Krisztus édesanyja térdelt imára kulcsolt kézzel, mellette Mária Magdolna borult össze a fájdalomtól.

A szoborcsoport mögött emelkedő kápolna homlokzatát félköríves záródású, üres falfülke tagolta, amelyet gazdag stukkódísz keretezett. A fülke felett timpanon emelkedett, közepén ovális, kőkeretbe foglalt címerpajzzsal, amely Budapest címerét hordozta. A timpanonon két oldalt cinköntvényből készült puttók ültek. A homlokzat két oldalát korinthoszi pilaszterek tagolták. Az épület tömegét manzárdablakos kupola koronázta, tetején lanternával, amelyet kereszt zárt le. A kápolna belső kialakításáról sajnos nem maradtak fenn hiteles leírások.

A második világháború során maga a kápolna nem szenvedett komoly károkat, de a golgota szoborcsoport megsemmisült, alakjainak nyoma veszett, a stációk közül is több megrongálódott. Néhányat sikerült megmenteni – ezek ma is megtalálhatók a Rezső téri templomban.  Az eltűnt szoborcsoport helyére egy egyszerű kőkereszt került, az előterében található bábos kőkorlátot is eltávolították. Maga a kápolna az 1970-es évekre erősen leromlott állapotba került, életveszélyessé nyilvánították és 1971-ben elbontották. A visszaemlékezések szerint a kápolnát csak robbantással sikerült végleg lerombolni. A kápolna eltüntetése azonban nem csupán statikai vagy városrendezési indokból történt. A korszak ideológiája kevéssé tűrte a vallásos helyszínek jelenlétét, főként olyan munkahelyi környezetben, mint a szocialista ipar fellegvára, a Ganz-gyár.

Öt évtizeddel később, 2019-ben Józsefváros önkormányzata döntött a keresztút rekonstrukciójáról. Hermann Zsolt szobrász-restaurátor a máriabesnyői kapucinusok számára készült 1929-es kőmásolatok alapján faragta újra a tizennégy stációt. A keresztutat 2022 nagypénteken áldotta meg Cserháti Ferenc Esztergom-budapesti segédpüspök.

Bár a Golgota-kápolna ma már nem látható – helyét egy kereszt őrzi –, a tér szellemisége tovább él. A megújult keresztút újra közösségi és lelki találkozóhellyé vált: emléket állít a múltnak, teret ad az elcsendesedésnek, és reményt ébreszt arra, hogy egy napon a kápolna ismét eredeti szépségében emelkedhet a Golgota tér fölé.

(A sorozat hamarosan folytatódik!)

Fecske Gábor László

Kapcsolódó:

Eltűnt épületek nyomában – Az István úti Szanatórium és Vízgyógyintézet

Vezetőkép: A Golgota téri kápolna. Forrás: FSZEK