Szalai Piroska: Tavaly 9,2 százalékkal nőttek a hazai reálkeresetek, Ukrajna csatlakoztatása megtörheti a trendet

1960 óta a harmadik legnagyobb reálkereset növekedés volt éves szinten hazánkban, Ukrajna gyorsított ütemben történő uniós csatlakozása erre mindenképpen negatív hatással lenne – minderről Szalai Piroska miniszterelnöki megbízott beszélt a Vasárnapnak.

Miniszterelnöki megbízottként segíti Miniszterelnök úr munkáját a gazdasági, versenyképességi, munkaerőpiaci, demográfiai és a családok helyzetét javító fejlesztésekre vonatkozó kérdésekben Szalai Piroska, aki ezúttal a Vasarnap.hu-nak beszélt arról, hogy a 21. század második évtizedében hazánkban soha nem látott mértékben bővült a foglalkoztatás és 1960 óta a harmadik legnagyobb reálkereset növekedés volt éves szinten Magyarországon. Kifejtette: a 2010-es mélypontról folyamatosan csúcsokat döntve javult a munkaerőpiacunk szinte minden területe. 2024-ben éves átlagban már 4,699 millióan dolgoztak hazánkban, 2,2 millió nő és 2,5 millió férfi, s 220 ezer munkanélküli volt csupán.

Szalai Piroska szavai szerint “mi, magyarok különösen érzékenyek vagyunk arra, hogy van-e olyan munkánk, egzisztenciánk, amiből méltóképpen fenn tudjuk tartani a családunkat, s ezt a megélhetést jelentő munkát stabilnak érezhetjük-e, vagy fenyeget-e annak veszélye, hogy elveszítjük.”

 

Tudjuk, ha munka van, minden van. Életünkből legtöbb időt a hivatásunkra történő felkészüléssel majd ennek gyakorlásával töltünk. Egy jó szakma, foglalkozás nem kényszer vagy robot.”

Hirdetés

– fejtette  ki a miniszterelnöki megbízott. Szalai Piroska felidézte, hogy Szent Benedek, Európa fő védőszentje már a 6. század elején a Regulájában a munka méltóságáról értekezett. 

Ezer évvel utána Luther és Kálvin is a hivatásgyakorlás fogalmát minden emberi munkára kiterjesztve használta. Csupán a 19. században született marxista ideológia alapul az osztályharcra, a tőkés és a munkás közti ellentétre. Rabigába kényszerítő osztályharcos szemlélettel nem erősítjük, hanem gyengítjük a munkaerőpiacot, a gazdaságot. Sőt a nyugdíj és társadalombiztosítási rendszerünk is akkor fenntartható, ha sok foglalkoztatott dolgozik, és nőnek a keresetek.”

 

A reálkeresetről tudni kell, hogy az alapbérből és az összes többi egyébből, amit fizetésként kapunk tevődik össze. A kereset bruttó értéke a legutóbbi adatok szerint közel 10%-kal nőtt áprilisban. Azt gondolom, hogy ez a tendencia azt vetíti előre, hogy 700 ezer forint felett lesz éves szinten az átlagkeresetünk. Ez a növekedés alapvetően közel 10%-os növekedést jelent bruttó értékben. Ebből, ha kivesszük az inflációt, akkor is mindenféleképpen 4 és 5% közötti értékek maradnak meg – ismertette Szalai Piroska.

Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: 

Ez azért nagyon fontos, mert ez már most jóval több, mint az Európai Unió várható átlaga. Tavaly a reálkereset 9,2% volt, ami 1960 óta a harmadik legnagyobb reálkereset növekedésünk éves szinten. Kétszer volt a magyar gazdaságtörténetben az elmúlt 65 évben kétszámjegyű reálkereset növekedés, egyik 2002-ben, a másik 2017-ben. És a harmadik legnagyobb növekedést – erről keveset beszélünk- , azt hiszem, a magyar gazdaság, a magyar munkáltatók és munkavállalók és a kormány intézkedései produkálták 2024-ben. Ha összességében nézzük az Eurostat adatait, 2010 óta hat olyan év volt, amikor valamelyik országnak kétszámjegyű reálkereset növekedése volt.

 

Magyarországon a legalacsonyabb foglalkoztatotti létszámot 1997-ben mérték, akkor kevesebb, mint 3,6 millióan dolgoztak. Ezt követően az első Orbán-kormány idején közel 300 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, s ez a 3,9 milliós létszám stagnált éveken át. 2002 után számos reálgazdasági mutatóban stagnálás vagy romlás következett be, ezzel sajnos Európa azon kevés országa közé tartoztunk, amelyek a 2008-ig tartó atlanti térségbeli konjunktúrát nem tudták kihasználni. A foglalkoztatási ráta nálunk már 2006-tól csökkenő pályára állt, míg az uniós tagországok legnagyobb részévé, a 2004-ben csatlakozottak közül rajtunk kívül mindegyiké, ekkor még javuló tendenciát mutatott, a 2004–2008 közötti években előztek meg bennünket a közép-európai államok. 2007-től a férfiak foglalkoztatási rátája az EU-ban a legalacsonyabb volt hazánkban, a nőknél pedig csupán a mediterrán országokét előzte meg.Ebben az időszakban a reálkeresetek csökkenésével a magyar családok életszínvonala katasztrofálisan visszaesett. Tovább súlyosbította a megélhetési válságot a magas munkanélküliség, valamint a családtámogatások megvonása, a támogatott lakáshitelek megszüntetése és helyette a devizahitelezés bevezetése.

 

Ukrajna gyorsított ütemben történő uniós csatlakozása milyen átalakulást hozna a magyar munkaerőpiacon?

A beáramló nagy mennyiségű olcsó munkaerő letörné a béreket, és a foglalkoztatottságra is negatív hatással lenne. Az Európai Unió átlagánál jóval magasabb kimagasló növekedés megállna, ha Ukrajna gyorsított módon csatlakozhatna az Európai Unióba. Sőt, lehet, hogy eljutunk oda, ahol a 90-es években tartottunk viszonylag hosszú ideig, vagyis a reálkeresetek csökkennek. A 90-es években olyan mértékű reálkereset csökkenést élt meg Magyarország, hogy visszaestünk az 1967-es szintre. A munkaerőpiaci statisztikák a lakosság foglalkoztatását mutatják, nem tartalmazzák a külföldiek magyarországi munkavállalását. Ha ők nagy számban, s nem ellenőrizhető, nem szabályozott keretek között megjelennének a magyar munkaerőpiacon, akkor az végzetes és vissza nem fordítható lenne számunkra.