Zelenszkijnek nem a kormánnyal, hanem a magyarokkal van vitája
Minden eddiginél durvább fenyegetésbe kezdett az ukrán elnök, Magyarország azonban nem hagyja magát.
Újabb és újabb mélypontot ér el Magyarország és Ukrajna viszonya az elmúlt hetekben. Történik mindez annak ellenére, hogy Budapest a háború elején nagyon komoly gesztusokat tett Kijevnek, hiszen az ország legnagyobb humanitárius programját elindítva küldött segítséget a bajban lévőknek és a háború elől menekülők tíz- és százezreit fogadta be rövid, vagy hosszú távon. A magyar kormány és a magyar emberek számára ugyanakkor volt egy vörös vonal:
sosem támogatták fegyverek vagy katonák Ukrajnába küldését, hiszen a kormány álláspontja szerint ez a – Magyarországra több szempontból káros – háború meghosszabbítását jelenti.
Időközben ráadásul a háborús pszichózisban szenvedő brüsszeli bürokraták a fejükbe vették, hogy kerül, amibe kerül, Ukrajnát az Európai Unió tagjává teszik, még 2030 előtt. Egyedül a magyar kabinet volt az egész Európában, amely azt mondta, hogy egy ilyen horderejű döntés előtt ki kell kérni az állampolgárok véleményét, hiszen egy olyan kérdésről van szó, amely évtizedekre meghatározhatja a mi sorsunkat is. Erről szól a VOKS2025, amelyen úgy tűnik, hogy nagyon sokan fejezik ki a véleményüket.
Valószínűleg ez zavarja a kijevi vezetést annyira, hogy a korábbi, burkolt nyomásgyakorlást nyílttá és egyre fenyegetőbbé tette. Kezdődött mindez azzal, hogy nyilvánosságra hozták két, állítólagos magyar kém kárpátaljai elfogását.
Zelenszkij ugyanakkor emelte a tétet és egy, a magyar sajtónak adott interjújában nyíltan megfenyegette Magyarország kormányát.
Cinikusan azt mondta, hogy bár „nem szeretne fenyegetőzni”, de ezzel az állítólagos kémüggyel kapcsolatban minden a birtokukban van. A figyelmeztetéshez még azt is hozzátette, hogy Orbán Viktor háborúval és ukrán tagsággal kapcsolatos pozíciója nem tükrözi a magyarok álláspontját. Ezzel valószínűleg a Tisza Párt szavazására gondolt, amelyen a válaszadók 58%-a az ukrán Uniós tagság mellett foglalt állást. Zelenszkijnek ugyanakkor nincs igaza és valójában nem is a kormánnyal, hanem a magyar emberekkel van vitája.
A magyarok ugyanis már 2022-ben megüzenték, hogy nem kérnek a háborúból.
Emlékezzünk csak vissza, hogy mivel indult az akkori kampány! A frontok nyilvánvalóak voltak, az összeborult ellenzék és a patrióta jobboldal erői között. Halványan még a „Magyarország előre megy nem hátra” szlogen is eszünkbe juthat, amelyre a kormánypártok építették az üzenetüket. Aztán eljött február 24-e, a háború kezdete és minden megváltozott. Onnantól kezdve az lett a valódi tét, hogy Magyarország belesodródik a konfliktusba, vagy kimarad belőle? A magyarok pedig egyértelműen választottak: elsöprő többséggel, több, mint 3 millió szavazattal a békepárti kormányt tartották hivatalában. Éppen ezét nincs igaza Zelenszkijnek, hiszen Orbán Viktor és kormányának álláspontja mögött ez a 3 millió 50 ezer voks áll. Vagyis, ha az ukrán elnök a kabinetet fenyegeti, valójában a magyarokat fenyegeti, ha Orbán Viktorra próbál nyomást gyakorolni, valójában a magyarokat próbálja belekényszeríteni a háborúba.
A nyomás ugyanakkor akkorára nőtt, hogy a kormánynak újfent szüksége van a megerősítésre. Éppen ezért most minden, a VOKS2025-ön leadott szavazat felér egy választáson leadott szavazattal.
Ezzel üzenhetjük meg ugyanis Kijevnek és Brüsszelnek azt, hogy mit gondolunk mi, magyarok. Nem a kormány, nem a bábként ideültetett ellenzék, nem az elefántcsonttoronyban ülő bürokraták, hanem a tiszakécskei, őriszentpéteri és komlói polgárok. 2022-ben, közösen egyszer már sikerült kivédenünk a háborúba sodródást. Ha összefogunk, ismét sikerülni fog.
Kapcsolódó:
Vezetőkép: Kijev, 2025. január 25. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Maia Sandu moldovai elnökkel közösen tartott sajtóértekezleten Kijevben 2025. január 25-én. Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
