Dánia nem tűri a muszlim térnyerést
A Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont-elemzése.
A muszlim bevándorlókat érintő szigorításokat jelentett be Mette Frederiksen dán miniszterelnök: a kormány a demokrácia védelmére hivatkozva kiterjesztené a nikáb és más, teljes arcot takaró ruhadarabok viselésének tilalmát a közoktatási intézményekre, továbbá megszüntetné az imaszobákat is.
A dán parlament még 2018-ban hagyta jóvá azt a törvényt, amely megtiltja az arc teljes eltakarását közterületen, így különösen a nikáb és a burka viselését. Az indoklás szerint ezek a ruhadarabok a nők elnyomását szolgálják, és „nem egyeztethetők össze a dán társadalom alapvető értékeivel.” Bár a jogszabály megfogalmazásánál szándékosan törekedtek a vallássemleges megfogalmazásra, elsősorban a muszlim nőket érinti.
Becslések szerint jelenleg 280 000-310 000 muszlim él Dániában, akik a lakosság mintegy 5%-át teszi ki.
A hét éve elrendelt tilalom azonban nem terjed ki a közoktatási intézményekre. Mette Frederiksen szerint ez a joghézag lehetővé teszi a muszlimok társadalmi normáinak érvényesülését, és a nők elnyomását a dán oktatási intézményekben. Szintén ezzel indokolta az imaszobák felszámolásának szükségességét az egyetemek területén.
Utóbbi kapcsán azonban a három kormánypárt nem tudott megállapodni egy törvényi szabályozásról, így az imádkozásra szolgáló „csendes szobák” megszüntetésére az oktatási minisztérium és az egyetemek közötti párbeszéd keretében kerül majd sor.
A muszlim nők védelmét célzó javaslatokat Az elfeledett női küzdelmek bizottsága (Kommissionen for den glemte kvindekamp) fogalmazta meg 2025 elején közzétett jelentésében. A 2022‑ben alakult testület célja olyan intézkedések kidolgozása, amelyek biztosítják, hogy a kisebbségi hátterű nők ugyanazokat a jogokat élvezhessék, mint a többségi társadalom tagjai. Kiemelt figyelmet fordítanak a muszlim nőkre, akik gyakran ki vannak téve a „becsületkultúra” nevében gyakorolt társadalmi kontrolnak, amely korlátozza személyes szabadságukat és önrendelkezésüket.
Dánia régóta próbál fellépni e társadalmi probléma ellen: több jogszabály is született már, például a kényszerházasság vagy a „nevelő célzatú külföldi utak” tilalmáról. Kutatások és hatósági bejelentések ugyanakkor azt jelzik, hogy a becsületalapú erőszak és kontroll továbbra is jelen van.
Dánia lépése nem példa nélküli Európában. Franciaország már 2010-ben betiltotta az arc teljes eltakarását nyilvános helyeken, a republikánus értékek és a társadalmi kohézió védelmével indokolva a döntést. Belgium 2011-ben vezette be a teljes arcfátyol tilalmát, biztonsági megfontolásokra hivatkozva. A francia kormány 2014-ben, a belga pedig 2017-ben sikerrel védte meg álláspontját az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Bulgária 2016-ban fogadott el hasonló szabályozást, reagálva az Európában elkövetett iszlamista merényletekre. Hollandia a 2018 óta érvényben lévő tilalmat közbiztonsági szempontokkal, illetve társadalmi normákkal indokolja. Ausztria 2017‑ben tiltotta be a teljes arcot eltakaró ruházat közterületen való viselését a nyílt társadalmi kommunikáció védelme érdekében. Hasonló okokból Norvégiában 2018 óta tilos az ilyen öltözet viselése az oktatási intézményekben. Németországban négy tartomány törvényben tiltja, hogy a diákok arcot eltakaró ruhadarabot hordjanak az iskolákban. Svájcban pedig 2021‑ben népszavazás döntött a teljes arcot eltakaró viseletek betiltásáról.
A kezdeményezők szerint
„a szabadság és az őszinte társadalmi kapcsolat egyik jele, hogy megmutatjuk az arcunkat”.
Vezetőkép: Mette Frederiksen dán miniszterelnök az EU-tagországok állam-, és kormányfőinek csúcstalálkozójára érkezik Brüsszelben 2024. október 17-én. Fotó: MTI/EPA/Christopher Neundorf
