A németek nem örülnek a sok ukrán menekültnek, azt akarják, hogy inkább otthon harcoljanak
Markus Söder: Nyomást kell gyakorolni Ukrajnára, hogy vonja vissza a lazított kiutazási szabályokat.
Szigorítanának az ukrán menedékkérők beengedésének feltételein a német kormánypártok. A nyár óta ugyanis jelentősen megugrott a Németországba érkező katonakorú fiatal férfiak száma, akikre a CDU és a CSU szerint inkább otthon lenne szükség – mutatott rá szerdai Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Azt írták, hogy
míg augusztus közepén heti kevesebb mint húsz 18–22 éves ukrán menedékkérőt regisztráltak Németországban, szeptemberben a számuk meghaladta a heti ezret, októberben pedig már heti 1.400 és 1.800 közé esett.
A helyzet Észak-Rajna-Vesztfália tartományban a legsúlyosabb, ahol év elején több mint 262.000 ukrán menekültet regisztráltak. Utána következik Bajorország, ahol szeptember végén a 190.200-at is elérte az ukrán háborús menekültek száma, ami azt jelenti, hogy két hónap alatt mintegy 5.700-zal többen érkeztek, mint ahányan visszatértek. A növekedés körülbelül 26 százaléka a 18 és 26 év közötti fiatal férfiaknak tulajdonítható.
Joachim Herrmann bajor belügyminiszter emlékeztetett:
„A lakosság számos rétegében értetlenséget vált ki, hogy hadköteles fiatal ukrán férfiakat fogadunk be, akik szociális juttatásokat kapnak, miközben Ukrajnának közismerten égető szüksége van rájuk védelmi képessége fenntartásához.”
A növekedés oka, hogy az ukrán kormány augusztus végén feloldotta a fiatal férfiakra vonatkozó kiutazási tilalmat. A 18–22 éves hadköteles férfiak immár engedély nélkül léphetik át a határt, míg a 23–60 évesekre továbbra is vonatkozik a tilalom, hogy megakadályozzák a katonai szolgálat alóli kibúvást. Jelenleg frontszolgálatra csak 25 év feletti férfiakat kötelezik, a fiatalabbak önkéntesként vonulhatnak be – írták az elemzésben.
„Szükségünk van az ukrán katonákra, hogy megvédjék hazájukat, ezért nem helyes, hogy éppen most ennyi fiatal férfi hagyja el Ukrajnát”
– mondta Carsten Linnemann. A CDU főtitkára ezzel arra utalt, hogy az ukrán fegyveres erők súlyos emberhiánnyal és toborzási nehézségekkel küzdenek. Ez elsősorban a Harkivi területet, a Donbászt és Zaporizzsja városát érinti, ahol egyes szakaszokon állítólag már egy kilométeres rések is vannak a védelmi vonalakban.
Az elemzésben rámutattak arra is, hogy az elmúlt hetekben Lengyelországba is jóval több fiatal ukrán férfi érkezett, mint korábban, amire válaszul Varsó október 1-jétől jelentősen szigorította a több százezer ukrán háborús menekült tartózkodási feltételeit. Az Ukrajnából érkezők ezentúl csak akkor kaphatnak szociális juttatásokat – például családi pótlékot –, ha Lengyelországban dolgoznak és adót fizetnek. Német politikusok ezt követendő példaként emlegetik.
Markus Söder bajor miniszterelnök szerint
az EU-nak és Berlinnek nyomást kell gyakorolnia Ukrajnára, hogy vonja vissza a lazított kiutazási szabályokat.
Ha ez önkéntes alapon nem sikerül, akkor szerinte az EU-nak kellene korlátoznia a tömeges beáramlásról szóló irányelvet, amely az ukrán menekültek ideiglenes védelmét biztosítja. Az Európai Unió Tanácsa idén nyáron döntött a védelem 2027. március 4-ig történő meghosszabbításáról – emlékeztettek.
A német idegenrendészeti központi nyilvántartás (AZR) legutóbbi adatai szerint 1,29 millió ukrán menekült tartózkodik Németországban, közülük 1,19 millióan a tömeges beáramlásról szóló irányelv alapján kaptak tartózkodási engedélyt. Ugyanakkor 438.410 ukrán állampolgár, akik 2022 februárja és 2025 júliusa között érkeztek Németországba, azóta már elhagyta az országot – írták.
Vezetőkép: Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök. Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
