Budapest elveszett tetődíszei – A Phönix Biztosítótársaság székháza

A Szervita tér története a középkorig nyúlik vissza, nevét a 18. században itt letelepedett szervita szerzetesrendről kapta, akik templomot és kolostort is építettek a térre. A tér a 19–20. század fordulóján vált igazán forgalmas városi csomóponttá, ekkor épültek köré elegáns bérházak és irodapaloták. Ezek közül kiemelkedik az 1910 és 1912 között Quittner Zsigmond tervei alapján épült Phönix Biztosítótársaság székháza, amely a Bécsi utca és a Fehér Hajó utca sarkán.

Quittner Zsigmond a 19–20. század fordulójának kiemelkedő magyar építésze volt, aki főként elegáns, historizáló és szecessziós stílusú középületeket és bérpalotákat tervezett Budapesten. Legismertebb munkái közé tartozik a Gresham-palota, az Adria Biztosító székháza, a Phönix Biztosítótársaság épülete a Szervita téren, valamint a Török Bankház, a Pesti Első Hazai Takarékpénztár székháza és a Magyar Királyi Kereskedelmi és Iparkamara pavilonja az 1896-os millenniumi kiállításon.

Az ötemeletes szecessziós iroda- és bérház építése után nagy feltűnést keltett különleges homlokzati díszítményeivel. Az épület leglátványosabb eleme kétségtelenül a nyolcszög alapú saroktorony volt, amelyet egy hatalmas, kupolával fedett szerkezet koronázott. A kupola csúcsán a mitikus főnixmadár állt – az egyiptomi eredetű szimbólum, amely a korai keresztény kultúrában a feltámadás és az örök élet jelképe volt. Ez a monumentális madár ékesítette az épület sziluettjét és vált a környék egyik meghatározó látványelemévé.

Azonban a főnix sorsa tragikus fordulatot vett a második világháború idején. Egyes visszaemlékezések szerint a várost megszálló szovjet katonák szórakozásból céltáblának használták a tetődíszt. Fogadásból lőttek rá, mígnem a szobor ledőlt, és a térre zuhant. Sorsa azóta ismeretlen. Az épület maga viszonylag épen átvészelte az ostromot, de a főnixmadár örökre elveszett. Egyes háború utáni fényképek tanúsága szerint a kupola szerkezete még évekig állt, csak a madár hiányzott róla. Végül az 1950-es években az egész tornyot eltávolították, feltehetően ideológiai és városképi szempontok jegyében.

Az egykori Phönix palota máig őrzi eredeti szépsége egy részét. A homlokzaton meztelen fiú- és lánygyermekek állnak virágfüzérekkel övezve, míg a legfelső szint timpanon-szerű mellvédjeiben, a hatalmas félkör alakú ablakok felett szárnyas férfialakok is feltűnnek. Az épület emellett más jelentőségeket is hordoz: például a tetőtérben kapott helyett az 1950-es évek végtől a kétszeres Munkácsy-díjas, posztumusz Kossuth-díjas magyar festőművész, Kondor Béla műteremlakása is.

A főnixmadár pusztulása rávilágít minket a háború értelmetlenségére. Ma, amikor egyre több példát látunk arra, hogy számos századfordulós épületet újítanak fel eredeti pompájukban, felvetődik a kérdés: vajon a főnix is feltámadhat-e egyszer? Ha nem is szó szerint, de szellemiségében mindenképpen: emlékezni rá, mesélni róla, és értékként tekinteni rá – ez is a városi örökségvédelem része.

(A sorozat hamarosan folytatódik!)

Fecske Gábor László

Kapcsolódó:

Országszerte kapható Fecske Gábor Budapest elveszett kincsei című új könyve

Eltűnt épületek nyomában – A bosnyák téri Páduai Szent Antal kistemplom

Vezetőkép: A Phönix Biztosító Társaság székháza eredeti szépségében. Forrás FSZEK