Védelmébe vette az Emberi Jogok Európai Bíróságának függetlenségét az Európa Tanács főtitkára, mert 9 ország megkérdőjelezte a migrációval kapcsolatos döntéseiket

Védelmébe vette az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) függetlenségét az Európa Tanács főtitkára szombaton kiadott közleményében, miután a szervezet tagállamai közül kilencen nyílt levélben kezdeményezték, hogy vizsgálják meg, hogyan alkalmazza az EJEB az emberi jogok európai egyezményét.

Olaszország, Dánia, Ausztria, Belgium, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország csütörtökön nyilvánosságra hozott közös nyílt levélben azt szorgalmazta, hogy induljon „új és nyitott szellemű eszmecsere” arról, hogyan értelmezi az Emberi Jogok Európai Bírósága egyes esetekben az emberi jogok európai egyezményét, „hogyan kezeli korunk új kihívásait”.

 

A kilenc ország által megfogalmazott „aggályok elsősorban a migráció területén hozott bírósági döntéseket érintik”

– mutatott rá szombati közleményében Alain Berset, az Európa Tanács főtitkára. Kiemelte: „ezek összetett kihívások, és a demokráciáknak mindig nyitottnak kell maradni a figyelmes vizsgálatra a megfelelő intézményi kereteken belül”. Ugyanakkor Berset leszögezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága „nem külső testület”, hanem az Európa Tanács jogi szárnya, és azért hozták létre, hogy végrehajtsa az emberi jogok európai egyezményét, amelyet az ET 46 tagja mind szabad akaratából aláírt és ratifikált”.

Az EJEB azért létezik, hogy óvja azokat a jogokat és értékeket, amelyek védelme mellett a tagállamok elkötelezték magukat. A bíróság függetlenségének és pártatlanságának biztosítása alapvető fontosságú”

– fogalmazott Berset, hozzátéve, hogy a vita egészséges, de óva int attól, hogy az EJEB tevékenységét átpolitizálják.

A nyílt levelet aláíró kilenc ország azt állította, hogy az EJEB „külföldi bűnelkövetők kitoloncolásával” kapcsolatban hozott bizonyos döntéseivel „nem a megfelelő embereknek” biztosított védelmet, és túlságosan korlátozza az országokat abban, hogy eldönthessék, ki az, akit ki lehet toloncolni.

A kezdeményezők azt szeretnék megvizsgálni, hogy „az EJEB bizonyos esetekben nem terjesztette-e ki túlságosan az egyezmény hatáskörét az eredetileg szándékolthoz képest”.

Az Európa Tanács főtitkára ezekre a felvetésekre reagálva azt hangsúlyozta, hogy 

tekintettel a jelenlegi összetett kihívásokra, a feladatunk nem az, hogy gyengítsük, hanem hogy erősen és határozottan óvjuk az emberi jogok európai egyezményét”. 

 

Forrás: MTI, Vezetőkép: MTI