A Legfelsőbb Bíróság döntésén múlik, hogy mentesítik-e a gyerekeket az iskolákban az LMBTQ témájú könyvek alól
A CBS News és a Fox News beszámolói szerint a Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége várhatóan azoknak a szülőknek ad igazat, akik szeretnék elérni, hogy általános iskolás korú gyermekeiket mentesíthessék a nemi identitást és szexuális orientációt bemutató mesekönyveket tartalmazó oktatás alól.
A vallásszabadság kedden ismét a Legfelsőbb Bíróság reflektorfényébe került, amikor az igazságszolgáltatás arról vitatkozik, hogy az első törvénymódosítás feljogosítja-e a szülőket, hogy ne olvassanak vagy hallgassanak a nemi identitásról és a szexualitásról szóló könyveket az általános iskolában.
A marylandi Montgomery Megyei Oktatási Tanács, amely megnyerte az alsóbb bíróságokat, azt állítja, hogy a mesekönyvek illeszkednek az iskolakörzet oktatási küldetéséhez, és segítenek a diákoknak jobban megérteni a közösségüket alkotó sokféle embert.
A keresztény, zsidó és muszlim szülők egy csoportja azonban azt állítja, hogy az iskolaszék megsérti a szabad gyakorlási jogukat azzal, hogy nem kínál leiratkozási lehetőséget, mivel az olyan kényes témákról szóló történetek, mint a nem binárisak, megnehezítik az otthon megosztott vallási üzeneteiket.
A Trump-adminisztráció támogatja a szülőket, és egy írásos összefoglalójában kijelenti, hogy az igazgatótanács kizárási politikája „a szülők azon képességét veszélyezteti, hogy a [vallási] meggyőződéssel összhangban cselekedjenek, függetlenül attól, hogy gyermekeik nyomást vagy kényszert éreznek-e az utasítás miatt”.
A Mahmoud kontra Taylor ügy 2023 májusában indult, amikor muszlim, keresztény és zsidó szülők egy csoportja megtámadta a Montgomery megyei állami iskolák döntését, amely megszüntette a szülői leiratkozás lehetőségét az LMBTQ-témájú mesekönyvek esetében az általános iskolai osztályokban.
A felperesek, köztük egy Down-szindrómás és ADHD-s diák szülei, akit „különösen befolyásolhatónak” írtak le, azzal érveltek, hogy a szabályzat sérti az első alkotmány-kiegészítésben rögzített vallásszabadságukat, mivel arra kényszeríti gyermekeiket, hogy olyan tartalommal találkozzanak, amely ellentmond hitük tanításainak.
Különféle vallási felekezetek, katolikusok és protestánsok, Jézus Krisztus Egyháza, zsidók és muzulmánok – mind olyan vallási tanokat tanítanak, amelyek nagyon hasonlítanak a kérelmezők által dédelgetett tanokhoz. Csupán ugyanazokat a kimaradási jogokat kérik, amelyeket Montgomery megye már régóta biztosított ilyen kényes ügyekben” – áll a közleményben, amelyhez csatlakozott az Egyesült Államok Konferenciája, a The VIII Church of Jesus Christs és a The VIII Church of Jesus Christs többi csoportja.
Miután mind az elsőfokú, mind a fellebbviteli bíróságon vesztettek – ahol a bírák úgy ítélték meg, hogy nincs „bizonyítékokon alapuló kapcsolat” arra, hogy a könyvek arra kényszerítenék a gyerekeket, hogy vallási meggyőződésükkel ellentétesen cselekedjenek –, a Legfelsőbb Bíróság beleegyezett, hogy 2024 őszén tárgyalja az ügyet. Erre most, április 22-én, közel háromórás szóbeli meghallgatáson került sor, amikor a bírák élesen megosztottnak tűntek abban a kérdésben, hogy az állami iskolák sértik-e a szülők vallásgyakorlását azzal, hogy lehetőség nélküli leiratkozás mellett teszik ki az általános iskolás diákokat a nemi identitásról és szexualitásról szóló könyveknek.
Az Első Alkotmány-kiegészítés két kulcsfontosságú záradékon keresztül védi a vallásszabadságot: az Elválasztási Záradék megakadályozza, hogy a kormány vallást alapítson, míg a Szabad Vallásgyakorlás Záradék megvédi a vallási gyakorlatot az indokolatlan kormányzati beavatkozástól.
A közoktatásban ez kényes egyensúlyt teremt a szülők vallási jogainak tiszteletben tartása és az iskolák tanterv-meghatározási jogköre között. Bár az Első Alkotmány-kiegészítés tiltja, hogy az iskolák imákat vagy vallási oktatást írjanak elő, nem alakítja át az iskolákat „vallásmentes övezetté”, és nem követeli meg a diákoktól és tanároktól, hogy feladják magánjellegű vallási kifejezésüket.
A Legfelsőbb Bíróság precedensei kimondták, hogy pusztán olyan eszmékkel való találkozás, amelyek ellentmondanak valakinek a vallási meggyőződésével, önmagában még nem jelent terhet a vallásgyakorlásra nézve, hacsak nincs kényszer a hiedelmek megváltoztatására vagy a hittel ellentétes cselekvésre. Ugyanakkor a Bíróság elismerte a szülők alapvető jogait is gyermekeik oktatásának irányításában olyan ügyekben, mint a Wisconsin kontra Yoder, ahol az amish szülők vallási okokból megengedték, hogy gyermekeiket a 8. osztály után kivegyék az iskolából. Az utóbbi bírósági döntések egyre inkább a vallásszabadság melletti igényeket részesítik előnyben, ahogy az a Carson kontra Makin ügyben is látható, ahol a Bíróság kimondta
A Montgomery megyei állami iskolákban 2022 óta elérhetőek az LMBTQ mesekönyvek
A Montgomery megyei állami iskolák 2022-ben vezették be az LMBTQ-barát mesekönyveket Maryland állam széles körű előírásának részeként, amelynek célja, hogy a tanterv jobban tükrözze a sokszínű családokat. Kezdetben a körzet lehetővé tette a szülők számára, hogy gyermekeiket kimentsék az ilyen könyveket tartalmazó órák alól, de 2023 márciusában az iskolaszék visszavonta ezt a szabályt, kijelentve, hogy „a diákok és családok nem választhatják azt, hogy ne vegyenek részt semmilyen tananyagon.”
Ez a döntés azt követően született, hogy az iskolavezetés megállapította: a növekvő számú mentességi kérelmek kezelése „kivitelezhetetlenné” vált, jelentős zavarokat okozott az órákon, növelte a hiányzások számát, és potenciálisan „megbélyegezte az LMBTQ családokból származó diákokat”.
A körzet irányelvei arra utasítják a tanárokat, hogy tegyék elérhetővé a mesekönyveket a diákok számára önálló olvasásra, felolvasásra vagy olvasócsoportokban való megosztásra, miközben hangsúlyozzák, hogy a pedagógusoknak nem szabad egyes nézőpontokat előmozdítaniuk a szexualitásról vagy a nemi identitásról.
A vitatott könyvek között szerepel például az „Uncle Bobby’s Wedding” („Bobby bácsi esküvője”), a „Prince & Knight” („Herceg és lovag”), a „Born Ready” („Készen születtem”) és az „Intersection Allies” („Metszéspont szövetségesek”), amelyek azonos neműek házasságáról, transznemű gyermekekről és nem-bináris identitásokról.
Az LMBTQ-témájú mesekönyvek bevezetése jelentős hatással volt a tanulók iskolai jelenlétére
-
Megnövekedett hiányzások: A Montgomery Megyei Közoktatási Hivatal igazgatói és tanárok beszámolói szerint a szülők egy része eleinte az opt-out lehetőséggel élt, és gyermekeiket távol tartották az ilyen témájú óráktól, ami növelte az órák alatti hiányzást. Az opt-out eltörlése után is voltak olyan családok, amelyek kifejezetten távol maradtak az iskolától tiltakozásként vagy az ilyen tartalmak miatt érzett ellenérzések miatt.
-
Osztálytermi zavarok: Azokban az esetekben, amikor a tanulók részt vettek az LMBTQ-témájú mesekönyvek olvasásában vagy megbeszélésében, a tanárok beszámolója szerint néhány diák és szülő között vita alakult ki, amely zavarhatta az órák rendjét és a tanulók figyelmét.
-
Közösségi megosztottság: Az oktatási intézményekben megosztottság alakult ki, amely a mesekönyvek témái és a szülői jogok körül alakult ki, hozzájárult ahhoz, hogy bizonyos családok esetében megemelkedett az iskolai jelenlétből való tudatos vagy tudattalan távolmaradás.
A megye vezetése egyébként azzal érvelt, hogy ezek a tartalmak fontosak a sokszínűség elfogadásának előmozdításához.
A Legfelsőbb Bíróság ítélete az ügyben július elejére várható.
Vezetőkép: Grace Morrison egyike azoknak a szülőknek, akik petíciót nyújtanak be a Legfelsőbb Bírósághoz annak kimondására, hogy a marylandi iskolai körzetben a szülői kihagyás tilalma alkotmányellenes. (Becket/Getty Images)
