Megnyílt Európa és Magyarország első versparkja
Hirdetés
A magyar költészet napján, április 11-én mutatták be a Pécshez közeli Orfűn, a Horizont-idéző ParkMotel, Verspark és Rendezvényközpont házigazdái az újonnan létrehozott kulturális és turisztikai teret, amely mint szálláshely és irodalmi szórakoztató központ is várja a látogatóit.
Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, a verspark ötletgazdája és megvalósítója vitte a szót a rendezvényen, persze az elsőbbség nem az övé volt, hanem Huzella Péter Kossuth-díjas előadóművészé, zeneszerzőé, aki egy Varró Dániel verset muzsikált el mások mellett a József Attila-díjas költő, a Túl a Maszat-hegyen című verses meseregény szerzőjének színe előtt. Varró Dániel később örömmel és némi meghatódottsággal konstatálta, hogy már életében elneveztek róla valamit, jelesül a verspark egyik apartmanját. Nem számított hasonló megtiszteltetésre, mindenesetre ígérte, hogy rövidesen családostul látogat vissza a házba.
Lutter Imre a sajtótájékoztatón felidézte, hogy munkatársaival együtt három évvel ezelőtt kerestek és találtak egy olyan ingatlant, amely ideális hely lehet a Magyar Versmondók Egyesülete számára, hogy ott létrehozzák a versparkot. Egy céges üdülőt vásárolt meg a myspace produkció Kft. nettó 95 millió forintért. Az 1960-as években épült, 7000 négyzetméteres komplexum felújítására azután – mint erről Lutter Imre beszámolt – további 220 millió forintot költöttek. Az ötletgazda hangsúlyozta, hogy önerőből, művészeti és közművelődési céllal valósult meg a beruházás.
Pataki András Jászai Mari-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének szakmai alelnöke úgy fogalmazott, hogy
„Lutter Imre egy olyanfajta irodalmi küldetést, egy olyanfajta hírülvivést teljesít be, ami valamifajta perspektívát nyit a szellem embere előtt, hogy van még remény, van még jövőnk, van olyan hely, ahol találkozhatunk. Ez az üzenete ennek az új kompexumnak is”
– mondta.
A versparkban három- és négycsillagos önálló házakat bérelhetnek ki a turisták, összesen 11 apartman közül válogathatnak. Mindegyik egy-egy költő nevét viseli, s a berendezése és az ott található könyvek is az adott költőhöz kapcsolódnak. A már említett Varró Dániel mellett „házat kapott” Kányádi Sándor, József Attila, Szabó Lőrinc, Háy János, Tompa Mihály, Rakovszky Zsuzsa, Radnóti Miklós, Reményik Sándor, Juhász Gyula és Lackfi János, tehát kortárs és klasszikus költők.
A 60 négyzetméteres házak mindegyike saját terasszal, jól felszerelt konyhával, fürdőszobával, fűtéssel, légkondival, okos tévével, minikönyvtárral és zenelejátszóval rendelkezik. A szálláshely egésze kutyabarát.
Lutter Imre kiemelte,
azon túl, hogy az irodalom, a versek szerelmeseinek kínálnak szállást és programokat, egyfajta találkozási helyet is létre kívánnak hozni.
Az alapítók célja, hogy verstáborok, színházi műhelyfoglalkozások, fesztiválok, parkszínházi előadások, interaktív irodalmi események színtere legyen az orfűi verspark.
Lutter Imre elmondta, hogy a Magyar Versmondók Egyesületének táborait feltétlenül itt szervezik majd meg ezentúl, s bízik benne, hogy „a Pécsi Nemzeti Színház is ide hozza majd a színházi workshopjait”.
Mint arról Wiegmann Alfréd Radnóti-díjas rendező, az Első Magyar Versszínház művészeti vezetője beszámolt, már voltak is korábban a versparkban színházi táborok; vagyis a „főpróba” már lezajlott, és sikert aratott.
A verspark fogadóépületében Petőfi Sándor és Szendrey Júlia versei várják a betérőket. A park sétányai is költők nevét viselik, ahogy minden egyes kisebb-nagyobb térrész és kiegészítő épület is. Nem is bírunk minden költőt néven nevezni.
A verspark főépületének névadóit azért rögzítjük: a korábbi raktárból lett közösségi tér a Latinovits Zoltán Klub nevet nyerte el a keresztségben. Lám, a versparkban figyelnek arra, hogy a versek avatott előadói se maradjanak a kapun kívül. A könyvtár Kosztolányi Dezső nevét kapta, az ezekkel szomszédos úgynevezett Nappali menedékhely pedig Zelk Zoltánét.
A Kurta kocsma (nem a faluvégén van) is megér néhány szót, ott ugyanis olyan irodalmi csemegék közül válogathatnak a vendégek, amelyeket kiváló költőink is szívesen vagy kénytelen fogyasztottak.
Így például Arany és Petőfi kedvenc túrós csuszáját pirított szalonnával, Berda József zsíros deszkáját, vagy a Kosztolányi Dezső-féle pirított rizst. Lutter Imre elmondta, hogy az Édes Anna című regény írója azért ette gyakran a nevezett eledelt, mert általános egészségi állapota miatt csak ritkán ehetett húsféléket. Ugyanitt megkóstolható Ady Endre kedvenc lencsefőzeléke és Móra Ferenc sonkás szendvicse is.
Lutter Imre új verseskötete házaspárok éjjeli szekrényének kötelező darabja lehet
Vezetőkép: Huzella Péter előadóművész, Lutter Imre, a verspark ötletgazdája és Varró Dániel költő (b-j) az orfűi verspark megnyitóján 2025. április 25-én. Fotó: Vasárnap.hu/Majer Tamás
Hirdetés
