Fogyatékossággal élőknek ad munkát a példamutató székesfehérvári étterem

„Árad felénk a szeretet” – mondta ottjártunkkor, beszélgetésünk végén Hermann Vera, a székesfehérvári Hatpöttyös Étterem tulajdonosa, ügyvezetője. A vendéglátóhelyen szinte csak fogyatékossággal élő, illetve megváltozott munkaképességű emberek dolgoznak, ám ez nem érződik az ételeken. Vagyis miket mondunk!? Persze, hogy érződik: szívük-lelkük benne van minden falatban!

– Mitől hatpöttyös az étterem. Mi az alapvető különlegessége, kik dolgoznak itt?

– Attól hatpöttyös – és azért nem hétpöttyös –, mert itt megváltozott munkaképességű és sérült emberek dolgoznak, leszámítva a séfet, a mentorunkat, illetve engem. A többi munkatársnak vagy valamilyen veleszületett sérülése van, vagy olyan komoly egészségügyi károsodása, ami lehetetlenné teszi, vagy megnehezítené azt, hogy a nyílt munkaerőpiacon dolgozzon.

– Mi volt az alapötlet 2012-ben, amikor megnyitott az étterem? Ki volt az ötletgazda, és miért éppen egy ilyen vállalkozásba fogtak?

– Családi indíttatásból: a legkisebb lányom születéskor sérült, ő mindig nagyon szeretett velem a konyhában dolgozni. Ez volt az egyik ok, a másik pedig az, hogy teljesen véletlenül „belekeveredtem” a felnőttoktatásba és megismertem a rehabilitációs szegmensét, amely során szembesültem azzal, hogy akinek bármiféle egészségkárosodása vagy sérülése van, az bizony jellemzően nagyon rossz munkakörülmények között dolgozik. Nyilván én a saját kislányomra gondoltam… A legnagyobb lányom akkor még egyetemista volt, és ő hozta haza az ötletet: megtudta, hogy van Magyarországon egy olyan étterem, ahol sérült emberek dolgoznak. Rövidesen el is látogattunk hozzájuk Szekszárdra, az Ízlelő Étterembe. Nagyon sok segítséget kaptam az induláshoz Mészáros Andreától, a vezetőjüktől. Majd részt vehettem egy társadalmi vállalkozásokat segítő pályázaton, amelyen közgazdasági és jogi ismereteket sajátíthattam el, valamint sokat tanulhattam arról is, hogyan lehet vállalkozóvá válni. Eredetileg magyartanár vagyok, így nagyon távol állt tőlem ez a világ, mégis olyan jól sikerült ez a kurzus, hogy a végén bekerültem a három díjazott közé. Ez komoly lökést adott abba az irányba, hogy igenis próbáljam megcsinálni ezt az éttermet. Pénzjutalommal is járt az elismerés, illetve nagyon sok ajtó kinyílt előttem.

Csináltunk egy átfogó felmérést Székesfehérváron, aminek az volt a legfontosabb kérdése, hogy melyik éttermet választanák, ha azokban egyformán jól főznek: azt, amelyiknek van társadalmi felelősségvállalása, vagy azt, amelyiknek nincsen. A válaszadók mintegy 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy persze, a társadalmi felelősségvállalás is közrejátszana a választásnál, ennek ellenére, miután megnyitottunk, másfél évig szinte nem volt vendégünk. Iszonyú nagy csend volt, nem nagyon jött be senki. Szép lassan azután mégis elindult egy folyamat: az emberek elkezdtek bejönni.

Kialakult egy nagyon komoly törzsközönségünk, megismert és megszeretett bennünket a város.

– Milyen jellegű konyhát visznek? Milyen ízvilág jellemzi az ételeiket?

– Mindent helyben, frissen készítünk. Minden nap kétféle levesünk van, illetve háromféle főétel, egy hagyományos, egy kímélő és egy vega. Vagyis alapvetően nálunk menü van, illetve kiszállítás, a „harmadik lábunk” pedig a kitelepülés. Visszatérve az ételekre: a hagyományos az a magyaros vonal, a vendégek többsége azt szereti a legjobban.

Ami meglepő, de öröm, hogy nagyon szeretik az emberek a főzelékeket.

Arra is törekszünk, hogy visszahozzunk hagyományos ételeket: például nagy kedvenc nálunk a szalontüdő szalvétagombóccal. Erre előjegyzés van… Nagyon kevés helyen készítik.

– Kik járnak a Hatpöttyös Étterembe?

– Szerintem a középosztály. Az, aki igényes arra, hogy mit eszik, fontos neki, hogy jó minőségű, friss alapanyagból készült ételt kapjon. Nálunk nincs semmi mirelit. Mindent kézzel csinálunk, a savanyút, a salátákat is, a tésztát is mi gyúrjuk. És most már azért nagyon komolyan szerepet játszik a vendégeink körében a társadalmi felelősségvállalás kérdése is. Tehát aki úgy gondolja, hogy támogatni akarja azokat a megváltozott munkaképességű vagy sérült embereket, akik itt dolgoznak, azok bizony minket választanak.

– Korábban egy, a Fejér Megyei Kormányhivatal kezelésében lévő épületben volt az étterem, ma már viszont a vasútállomás és a belváros között, a Prohászka úton várják a vendégeket. Milyen itt, ezen az új helyen?

– Nagyon szeretjük az új helyünket, amit most már megszoktunk és az otthonunknak érzünk. A régit is nagyon szerettük, de onnét nekünk anno villámgyorsan ki kellett költözni egy kormányhivatali döntés miatt. A város szélén, egy főzőkonyhában „éltük túl” az átmeneti időszakot, és ami a szerencsétlenségben a szerencsénk volt, hogy amikor jött a Covid, és az éttermeknek be kellett zárniuk, mi támaszkodhattunk a kiszállításra: ezzel éltük túl a kényszerű költözést, illetve a pandémiát is. Amíg vége lett annak a nehéz időszaknak, addigra sikerült ezt az új helyet megtalálni, megszerezni, felújítani. Ennek kapcsán elért bennünket egy szívmelengető kezdeményezés: a költözésünk idején elindult egy úgynevezett követes gyűjtés. Lett tíz nagykövetünk, akik gyűjtést indítottak a számunkra. Az összegyűlt 3 millió 600 ezer forintból csináltattunk egy olyan szagelszívót, amely révén egyáltalán nem zavarjuk az étterem környékén élőket. Ez is azt bizonyítja számunkra, hogy Fehérvár szeret és büszke ránk.

Vezetőkép: Hermann Vera, a székesfehérvári Hatpöttyös Étterem ügyvezetője. Fotó: Vasárnap.hu/Varga Ilona