A Deep State retteg, Trump megtorpedózta a globalista elit zászlóshajóit
A Soros-klán befolyásolási kísérlete - 2. rész
A magyar nemzeti érdekek képviseletét ellátni talán sosem volt olyan nehéz, mint az elmúlt években – így visszatekintve pedig már annak is örülhetünk, hogy eddig nem zárták el ennek lehetőségét. Bár, ha jobban belegondolunk, tulajdonképpen szinte folyamatosan próbálták elhallgattatni a magyar képviselőket. Orbán Viktort pedig kezdettől fogva gyűlölték.
“A Nyílt Társadalom hisz a szabad és független média fontosságában a demokratikus társadalomban, a szabad véleménynyilvánításban. A Soros Gazdaságfejlesztési Alap 1995 óta töretlenül dolgozik azon, hogy különböző médiacsoportok támogatásával megőrizze a sajtó függetlenségét”… Egészen lehengerlően hangzik, igaz? Kár, hogy ebből szinte semmi sem igaz. Talán csupán annyi, hogy a Soros-féle szervezetek igen tetemes mennyiségű dollárral tömték évtizedek óta újságírók, komplett lapcsoportok, szerkesztőségek zsebét azért, hogy saját, radikális baloldali nézeteik kellő propagandával rendelkezzenek. Na és persze a politikai befolyásolásról sem feledkezett meg a “jószívű adakozó”, aki 2021-ben 140 millió dollárral szállt be az amerikai választási kampányba, persze nem látványosan, hanem “fű alatt”. Éljen a transzparencia! Vagy mégsem…?
Igen nagy felháborodás övezi a Soros-támogatásokról szóló jelentéseket Amerikában (itt halkan jegyeznénk meg, hogy a magyar jobboldali médiában évek óta folyamatosan lehet olvasni különböző oknyomozó és tényfeltáró írásokat mindezekről), ahol nem bánnak kesztyűs kézzel tovább a globalista elit által irányított és pénzelt szervezetekkel. Ehhez kapcsolódan Orbán Viktor úgy fogalmazott:
“Több forrásból kapnak pénzt: az amerikai kormány, a Soros-hálózat és az EU alapjai. De mire használják ezt a pénzt? Baloldali struktúrák megerősítésére és a kormányunk megdöntésére”, hozzátéve, hogy lépéseket fognak tenni ezen szervezetek ellen. A miniszterelnök szerint “Ezért kell eltakarítani ezeket a struktúrákat Magyarországról. A céljuk világos: olyan kormányokat akarnak ezen a térségen belül, amelyek az ő érdekeiket szolgálják, nem a magyar nép érdekeit.”
Az Influence Watch – a CRC felügyeleti projektje szerint Soros által finanszírozott csoport – „olyan kampányokat folytatott, amelyek célja a konzervatív egyének megtámadása, a konzervatív média szakértőinek elhallgattatása és a konzervatív szervezetek megfosztása” volt. Mint ismert, a konzervatív Médiakutató Központhoz tartozó MRC Business mutatta be annak a háromrészes sorozatnak a zárójelentését, amely Soros nemzetközi médiára gyakorolt befolyásának mértékét vizsgálja. A tanulmány korábban feltárta, hogy Soros 2016 és 2020 között legalább 131 millió dollárt fizetett ki 253 médiacsoport befolyásolására.
Az Európai Parlamentben is jelentős befolyást szerzett
Míg a médián keresztül a közvéleményt formálta, lobbistáival a parlamenti képviselők munkáját irányította Soros György. Emlékezetes, hogy korábban munkatársai rendszeresen szerveztek találkozókat bizottsági tagokkal vagy vacsoráztak például Martin Schulzcal, ezekről pedig jelentéseket írtak az amerikai tőzsdespekulánsnak. Az egyik ilyen feljegyzésben Alex Soros 2016-os brüsszeli látogatását „premiernek” nevezik: Soros fia ekkor ismerkedett meg az alapítványi munkatársakkal személyesen, és egyeztetett a jövőbeli tervekről. Ebben a jelentésben Göncz Kinga neve is szerepel.
Mint arról már 2018-ban a Magyar Idők beszámolt, Soros György az amerikai választásokon túl az Európai Parlamentben (EP) is jelentős befolyást szerzett néhány év alatt, lobbistái több millió eurót költöttek arra, hogy a megfelelő bizottsági tagokkal vagy éppen a parlament elnökével kiváló kapcsolatot ápoljanak. Azt, hogy az Európai Unió főbb döntéshozói, valamint testületei milyen szinten kerültek a Soros-hálózat szorításába, jól mutatta, hogy 2017 október 19-én az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) elfogadta azt a javaslatot, amely úgy reformálja meg az uniós menekültügyi és menedékkérelmezői rendszert, hogy felülírja az addig alapvetőnek számító uniós elvet.
Személyesen egyeztetett az uniós vezetőkkel Soros György
Az Open Society Foundations tagjai, bár már 2008-tól jelen voltak Brüsszelben, igazán csak a 2014-es választásokra fókuszálva aktivizálták magukat, majd pedig a migrációs hullám kezdetekor kapcsoltak turbófokozatra. 2016. január 1. és december 1. között a lobbizási költségek a hivatalos adatok szerint 2 250 000 és 2 499 999 euró közötti összeget tettek ki, ekkor a tizenhét lobbista közül tíz akkreditációval is rendelkezett. 2017-ben újabb két lobbistával bővült a csapat, akik ötvenszer jártak a bizottság vezetőinél. 
Találtunk egy másik listát is, ami a 2014 novembere óta tartott találkozókat foglalja össze az Európai Bizottság biztosaival, kabinettagjaival vagy főigazgatóival; az alacsonyabb szintű munkatársakkal végzett egyéb lobbitevékenységekről az Európai Bizottság nem tesz közzé információkat. Pikáns adatokra is bukkantunk: Frans Timmermansszal és Jean-Claude Junckerrel 2015 óta rendszeresen egyeztettek az EU ügyeiről, kiemelten a migrációs helyzetről és persze Magyarországról is.
Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy például a migránsok munkaerőpiacra történő integrálásáról szóló szavazáson csak az a három szlovák képviselő szavazott igennel, akik szerepeltek a „Soros-barát” listán, de a többi referendumon is izgalmas megnézni, hogy a 226, Soroshoz köthető képviselő rendszeresen úgy voksolt, ahogyan azt az Open Society European Policy Institute (OSEPI) tagjai tették volna.
A nyilvánosan elérhető adatok szerint Soros Györgynek több mint 20 alkalommal volt hivatalos találkozója a legfontosabb uniós biztosokkal azóta, hogy Jean-Claude Juncker 2014. november 1-jén hivatalba lépett. A bizottság naptárából vagy éppen Sorosék közösségi oldalai alapján kijelenthető, hogy az OSEPI EP-akkreditációval rendelkező 12 lobbistája szinte heti rendszerességgel találkozik a bizottság képviselőivel.
Junckerrel 2015. március 20-án szinte titokban egyeztetett Soros György, a 2017. április végi találkozójuk viszont már nagy port kavart, és számos kérdést is felvetett uniós berkekben. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő akkor írásbeli kérdést is feltett a témában, Kérdéseire érdemi választ azonban nem kapott.
Azt is csak sejteni lehet, hogy Soros György miért egyeztetett rendszeresen az Európai Bizottság alelnökével. Frans Timmermans 2015 szeptemberében New Yorkban tartott megbeszélést „ismeretlen témában” az OSEPI munkatársaival, majd 2017 áprilisában részt vett Brüsszelben egy találkozón Sorossal, aki előző nap éppen Junckerrel egyeztetett, ugyancsak „ismeretlen témában”. Timmermanssal 2018-ban háromszor is találkoztak: áprilisban, júniusban és novemberben, ekkor Európa jövőjét vitatták meg.
A migrációs biztossal, Dimitrisz Avramopulosszal is egyeztettek, vele 2015 júniusában és novemberében találkoztak a lobbisták Brüsszelben. Fotók tanúsága szerint a migrációs biztos Soros Györggyel 2015. november 17-én találkozott személyesen, ezen a találkozón egyébként részt vett az Open Society szervezésében Corina Cretu, az EU regionális politikáért felelős román biztosa is, akit az EU-biztosok közül a legtöbbet hiányzók között tartottak számon ebben az időszakban.
De említhetnénk a hazánkról készült Sargentini- jelentés elfogadását is, melyet az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én szavazott meg. Mint ismert: a holland zöldpárti EP-képviselő az emberi jogok állítólagos sérülésére hivatkozva arra kérte az Európai Parlamentet, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkét alkalmazza Magyarországgal szemben.
A Sargentini-jelentés bár nem érte el az uniós alapszerződés által megkövetelt, valamennyi leadott szavazat kétharmados többségét, a parlament elnöke és az esetleges szavazatszámláló bizottság az uniós alapszerződést megsértve mégis azt hirdette ki, hogy a jelentés megkapta a szükséges többséget.
Az Európa Parlamentben azonban január 30-án ismét napirendre kerül a magyarországi helyzet, talán nem meglepő, hogy az újabb vitát éppen Judith Sargentini pártja kezdeményezte. A bevándorláspárti frakció szerint egyebek mellett a kormányellenes tüntetések, a munka törvénykövének módosítása, valamint a közigazgatási bíróságok létrehozása miatt „indokolt egy újabb vita”. Soros pedig egyre szélesebb körben lobbizik az EP berkeiben, újabb és újabb egyeztetéseket tart az uniós vezetőkkel – „ismeretlen témában”.
De nem csupán a migrációt, ezzel párhuzamosan a politikai iszlám terjedését is támogatják Soros György alapítványai – erről a Magyar Hírlap számolt be korábban egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva. A Nyílt Társadalom Alapítvány több olyan, a Muszlim Testvériséghez kötődő iszlamista szervezetet is pénzel Európában, amelyek elsősorban az iszlamofóbia ellen küzdő jogvédő szervezeteknek álcázzák magukat.
Mindegy mi, csak deviancia legyen!
Nézzük a magyarországi jelenlétet. 2012 óta egymást erősítve gyakorlatoztak a „civilek”. A Társadalmi Összetartozásért Alapítvány rendezvényét például a Szemétálmok Független Színháza, a Cellux Csoport, a Civil Kollégium Alapítvány, Valódi Demokráciát Most – Occupy Hungary csoport kreatív aktivistái is támogatták a Tér/Tár Műhely Egyesülettel karöltve.
Leszbikusok, homoszexuálisok, szexmunkások, a migráns jogvédelem és a drogreform támogatása is kiemelt szerepet kapott 2016-ban az Open Society kifizetései között. A Soros György által finanszírozott magyar szervezetek többsége a pénzért progresszív társadalmi jelenlétet ígér, bár az Open Society által hirdetett célokkal még köszönőviszonyban sem állnak. Persze elképzelhető, hogy a Soros által megálmodott torz világban ez így természetes és csak az európai társadalmi normáknak mond gyökeresen ellent.
Társadalomformálás vagy tudatmódosítás?
Kérdés, hogy a fentebb vázolt elhivatottsághoz hogyan is kapcsolható a Labrisz Leszbikus Egyesület vidéki tájékoztatási tevékenysége, amit azért támogattak, hogy az egyesület növelni tudja négy vidéki LMBT-szervezetnek nyújtott támogatását Miskolcon, Debrecenben, Pécsen és Kaposváron.
Bár tény, hogy a leszbikusok támogatása elenyésző a Migráns Segítség Magyarország Egyesület 80.000 dolláros támogatásához képest. A Political Capital is kapott némi pénzt Sorostól, hogy gyakornoki helyeket biztosítson olyan fiatal diplomásoknak, akik a “jó kormányzás és a kutatóintézetek működése terén szeretnének tapasztalatot szerezni”. A Magyar Helsinki Bizottság kulcsfontosságú tevékenységeire, így a menedékkéréshez és menedékhez való jog védelmére 610.000 dollárt ítéltek meg. Soros György arra is szánt nem kevés pénzt, hogy a Jogriporter Alapítvány folytatni tudja a Drugreporter védjeggyel bejegyzett nemzetközi jogvédelmét – a drogpolitikai reformot támogató videós munkáját -, amely azért száll síkra, hogy legálisan lehessen tudatmódosító szereket vásárolni.
Na jó, valamennyire az oktatás is szerepet kapott a pénzosztásnál, a Közélet Iskolája Alapítványt például abban támogatták, hogy egy 3×2 napos tréningen a pedagógia szerepét sulykolják a magyar társadalmi mozgalmak, civil szervezetek és helyi csoportok kritikus gondolkodásában. Itt emlékeztetnénk olvasóinkat a Tanítanék Mozgalom oktatászüllesztő megmozdulásaira. Mint ismert: megmozdulásiak nem szólnak másról, mint a tanártársadalom és a diákok hergeléséről, valamint a pánikhangulat fenntartásáról. Azt állítják, a problémák megoldásáért dolgoznak, ezzel szemben nem ültek le tárgyalni az ágazat döntéshozóival. Megbukott az a szlogenjük is, hogy „mögöttünk nem áll más, mint a tábla meg a társadalom!” Csak azt felejtették el hozzátenni, hogy azokkal a civilekkel zártak össze szorosan, akiket Soros György pénzzel támogat.
A közösségi médiában is Soros akar irányítani
A Soros általi támogatás révén a Cromo Alapítvány abban segített egyes kezdeményezéseket a közösségi médiában, hogy önfenntartó és jól szervezett közösségekké váljanak. Az Energiaklub pedig arra kapott pénzt, hogy “szélesítse követőinek körét a közösségi médiában, és hogy növelje támogatóinak számát.” A Direkt36 Újságíró Központ Nonprofit Kft. arra kapott pénzt, hogy támogatói adatbázist hozzon létre, valamint, hogy olyan új kommunikációs csatornákat teremtsen, amelyek lehetővé teszik a szoros kapcsolattartást a támogatókkal. A Civil Kollégium Alapítvány progresszív állampolgári aktivitásra, a társadalmi önszerveződésre, valamint a közösségi jogvédelem segítésére, a kfib.hu Közhasznú Nonprofit Kft. pedig egy részletes kommunikációs stratégia és kampány kidolgozására vette fel a Soros pénzt.
A stratégia része egy média- és egy internetes kampány, amelyet közvetlenül az után indítanak, hogy az elfogadott állami költségvetésről információk jelennek meg az online felületeken, a rádióban és a televíziókban.
A Transvanilla Transznemű Egyesületet például azért támogatták, hogy ezáltal lehetővé tegye a transznemű közösségek számára, hogy kapcsolatba lépjenek az állami alrendszerekkel, és képviselhessék emberi jogaikat. A Szivárvány Misszió Alapítványról sem feledkeztek meg, akik az elnyert támogatásból vidéki LGBTQI-emberekkel veszik fel a kapcsolatot. Ugye tudják, mit jelent ez a mozaikszó? Leszbikus, gay, biszexuális, transznemű, queer. Napjainkban minden olyan emberre vonatkozhat, aki nem kizárólagosan heteroszexuális, azaz bármi módon “kilóg” a társadalom hagyományos sémáiból. A TASZ támogatása menetrendszerűen megérkezett 2016-ban is Soros György alapítványától és a roma szervezetekről sem feledkezett meg a dollármilliárdos tőzsdespekuláns. Érdekes, hogy az egészségügy helyzetét javítandó támogatásokról nincs információ, mint ahogyan a keresztény közösségek vagy családvédelmi szervezetek sem élvezhetik Soros támogatását semmilyen formában.
Médiatuning, avagy hogyan formáljuk a közvéleményt Soros módra
A Tilos Rádiót abban segítik pénzzel, hogy növelje hallgatottságát, hogy erősítse a kapcsolatát a közönségével, valamint, hogy tagsági rendszert építhessen ki, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetséget pedig azért támogatja, hogy a nagyközönség szélesebb köréhez jusson el. A projekt révén a szövetség erősíteni szeretné kapcsolatát a fő sajtóorgánumokkal, és segíti az újságírókat abban, hogy milyen szempontok alapján közelítsék meg a nők politikai részvételének kérdését. Azért lehet az oktatásra vonatkozóan is találni támogatott szervezetet, az Eötvös Károly Közpolitikai Nonprofit Közhasznú Kft. feladata például, hogy hatékonyan népszerűsítse a politikai és közösségi aktivitás gondolatát az egyetemisták körében, valamint, hogy jogvédő és kutatási tevékenységeket folytathasson a tudományos szabadság védelme és a médiapiac monopolizálása témaköreiben.
Folytatjuk!
