Téglásy Kristóf: Több ponton igazolódott a magyar drogpolitikai álláspont

A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója, Téglásy Kristóf szerint lassan a nyugati országok is kezdenek ébredezni és rájönni, hogy a drogliberalizáció nem járható út, helyette a prevenció és a zéró tolerancia elve kell hogy helyet kapjon a drogstratégiában.

Több ponton is bebizonyosodott a magyar drogpolitikai álláspont helyessége – véli Téglásy Kristóf. A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója legújabb elemzésében rámutatott, hogy mára külföldi példa is mutatja, miért fontos, hogy a kábítószer-fogyasztást szigorúan kezeljék. Mint írja,

Belgiumban maga a nemzeti kábítószerügyi biztos aggódik amiatt, hogy az ország hamarosan drogállammá válik.

Beszámolója szerint Ine Van Wymersch azt is hangsúlyozta: minden kormányzati szintnek és gazdasági ágazatnak segítenie kell „az illegális pénzek kiszorítását”, mielőtt azok beépülnének a valódi gazdaságba, mert a bűnszervezetek cinkosai „köztünk élnek”. Véleménye szerint Belgium még nem drogállam, de azonnal reagálni kell, hogy ne is váljon azzá.

Téglásy úgy véli, a helyzetet előrevetítette az elmúlt évek számos felmérése, melyeket az európai hatóságok végeztek. Ezek szerint a holland kikötőkben megszaporodott razziák és a bevezetett szigorú ellenőrzések következtében a drogkereskedelem tengeri útvonala, az európai unióba való belépési pont áttevődött a belga kikötőkbe, elsődlegesen is Antwerpenbe.

Arra is rámutatott, hogy az Európai Rendőri Hivatal (Europol) nemrégiben közzétett jelentése szerint

az EU-ban működő legveszélyesebb bűnszervezetek 86 százaléka legális struktúrákat (pizzéria, fodrászat, legális cbd tartalmú terméket forgalmazó üzlet) használ bűnözői tevékenységeihez.

Téglásy Kristóf arra is felhívja a figyelmet elemzésében, hogy a belga kábítószerügyi biztos szerint a fogyasztók elleni intézkedések nem hatékonyak, mert nem okoznak valódi zavarokat a kábítószer-kereskedelmi rendszerekben.

A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója úgy véli, ez az állítás szembemegy azzal az állásponttal, miszerint a fogyasztók elleni intézkedések megszüntetése, illetve a fogyasztás legalizálása eltünteti a feketepiacot és korlátozza a drogkereskedelmet, ahogyan azt például a német droglegalizációs törvény mellett érvelők fő fegyverként állították.

Téglásy szerint már a belga szakember is felismerte azt, amit Magyarországon folyamatosan hangoztat a kormányzat: a legalizálás nemhogy visszaszorítaná, de éppenséggel teret ad a feketepiac bővülésének, ezáltal jelentősen növelve a drogbűnözést is.

A stratégiai igazgató azt is intő jelnek tartja, hogy a kokain ára ugyan nem emelkedett, de a lefoglalt és bevizsgált kábítószer tisztasága mérhető mértékben nőtt.

Ez azt jelenti, hogy a tisztább anyagot lehet a régi áron megvásárolni, ami relatív árcsökkenést jelent. Az, hogy az egyre tisztább kokainból azonos mennyiség érkezik be Európába, azt is jelenti, hogy a kereslet, azaz a kokain használat nő – figyelmeztetett a magyar szakember.

Még egy érdekességre is rámutatott Téglásy a belga kábítószerügyi biztos nyilatkozatával kapcsolatban: Van Wymersch egy olyan alap létrehozását javasolta, amely a bűnözőktől lefoglalt vagyonokból kifejezetten a kábítószer elleni küzdelem különböző területeit (nyomozati eszközök, közegészségügy, iskolai prevenció) finanszíroznák, és drogkereskedelemből származó pénzt a károk helyreállítására használnák fel.

Magyarországon a Drogkutató Intézet fél évvel ezelőtt végzett olyan kutatást, amelyben különféle (fiktív) intézkedési tervek elfogadottságára kérdeztek rá. Az egyik ilyen kérdésben az szerepelt, hogy a tetten ért drogdílerektől az elfogásukkor lefoglalt ingó vagyontárgyakat már akár a nyomozati eljárás alatt el kell kobozni, majd értékesíteni, és a befolyt összeget drogprevencióra és rehabilitációra fordítani.

Téglásy rámutatott, akkor a válaszadók többsége egyetértett az állítással, és külön érdekesség, hogy a belga nemzeti kábítószerügyi biztos jó fél évvel az ő kutatásuk után ugyanerre a javaslatra jutott.

A magyar szakember szerint lassan kezdenek ébredezni a Nyugat-európai országok is:

„Remélhetőleg ez a folyamat a német választások eredményeképpen is folytatódik, és a droglegalizáció párti lobbi visszaszorul. Kívánatos lenne, hogy egyre többen ismerjék fel a döntéshozók közül, hogy a legalizáció zsákutca, a prevenciónak és a zéró toleranciának nincs alternatívája”

– fogalmazott Téglásy Kristóf.

Vezetőkép forrása: Drogkutató Intézet