Marsai Viktor: Ismét ezres nagyságrendben akarnak átkelni a magyar-szerb határon az illegális migránsok

Magyarország és Szerbia határmenti erdőségeit járva, egyértelműen látták az illegális migránsok visszaszivárgásának nyomait a Migrációkutató Intézet munkatársai szerb oldalon – fejtette ki a Vasárnap.hu-nak nyilatkozva Marsai Viktor, az intézet igazgatója.

– Milyen mértékben és miért növekedett az elmúlt időszakban a migrációs nyomás a szerb-magyar határszakaszon?

– Ahhoz, hogy megértsük, mi történik, vissza kell mennünk 2023 októberére, amikor a szerb hatóságok – részben a közelgő választások, de sokkal inkább az elharapódzó erőszak miatt – úgy döntöttek, hogy érdemi fellépést eszközölnek a magyar-szerb határ szerb oldalán feltorlódott illegális migránsokkal szemben. Ez volt az az időszak, amikor az afgán szervezett bűnözői csoportok gyakorlatilag átvették az ellenőrzést, és olyan mértékben harapódzott el az erőszak, hogy nemcsak a környező erdőségekben, de a településeken belül is sor került összetűzésekre, kézigránát-dobálásra is volt példa. Ez már azért a szerb közvéleménynek is sok volt.

A hatóságok bevonultak a Vajdaságba, és összegyűjtötték az erdőkből a illegális bevándorlókat, illetve az embercsempészeket.

Ezt követően pedig nem azt a gyakorlatot alkalmazták, amit korábban, hogy elvitték őket a nyitott befogadóközpontokba, ahonnan szinte egy nap alatt újra visszajutottak a határhoz, hanem elszállították őket délre, gyakran átküldték őket Észak-Macedóniába. Ez meglátszott a számokon is:

2024 első két hónapjában volt olyan nap, amikor nem is láttunk illegális határátlépési kísérletet Magyarország déli határán,

utána is kevesen próbálkoztak. Egészen május-június tájékáig, amikor elkezdtek visszaszivárogni az embercsempészek, illetve az illegális bevándorlók ebbe a térségbe. Ősszel már volt olyan hét, amikor ismét ezres nagyságrendben próbáltak átkelni a magyar-szerb határon az illegális migránsok. Ez még mindig messze elmarad a 2022-2023-as adatoktól, amikor volt olyan nap, amikor ezres nagyságrendben próbálkoztak, de mindenképp azt mutatja, hogy a visszaszivárgás megindult. Arra most figyelnek, hogy ne legyenek annyira szem előtt, és ne provokálják ki a szerb hatóságok fellépését. A munkatársaink a határmenti erdőségekben járva, szerb oldalon egyértelműen látták a visszaszivárgás nyomait.

– Jelen pillanatban az ezekben az erdei táborokban összeverődött migránsok, akik akár Magyarország, akár Horvátország felé akarnak továbbmenni, jelenthetnek veszélyt az ott élők számára?

– Alapvetően most kevésbé. Láthatatlanok is egyébként a helyi lakosság számára. Ha mozognak, este mozognak. Ez várható is volt.

Az összes szervezett bűnözői tevékenységre igaz, legalábbis, amely hosszú távon építkezik, hogy a láthatatlanságra próbál építeni,

hiszen egy ponton túl a nagy láthatóság nagyobb figyelmet von magával, és kieszközli a fellépést. Ez történt korábban. Most az embercsempészek rájöttek arra, hogy muszáj radar alatt maradniuk, különben nagyon könnyen bekövetkezhet az, ami 2023 októberében történt. Éppen ezért távol maradnak a lakott területektől.

– A szerbiai közéletet megrázó újvidéki tragédia, illetve az azt követő tüntetéshullám lehet az egyik oka annak, hogy a szerb hatóságok kevesebb figyelmet fordítanak az illegális migráció, illetve a határvédelem ügyére a magyarországi határszakaszon?

– Szerintem nincs szoros összefüggés a kettő között. A szerbeknek így is van egy csomó dolguk. Azért ne felejtsük el, a szerb-magyar határ egy kilépő pont Szerbia számára. Vučić államfő is megerősítette, hogy nem akarnak parkolóházzá lenni az irreguláris migránsok számára. Az látszik, hogy az útvonalak áttevődtek részben a bolgár-román viszonylatra, ahol egyébként elég komoly határvédelmi intézkedések történnek a bolgárok és a románok részéről, illetve a nyugat-balkáni – bosnyák-horvát-szlovén – útvonal felé. A szerbek nem törik össze magukat azért, hogy akit csak lehet, ott tartsanak az országukban. Ez nem érdekük.

– A Migrációkutató Intézet Ismét jönnek? – Aktuális migrációs helyzet a déli határon című gyorselemzésben egy helyütt úgy fogalmaznak, hogy a Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) illegális határsértéseket érintő statisztikai számait fenntartásokkal kell kezelni. Mit jelent ez?

– Statisztikai különbségek vannak. A Frontex a sikeres illegális határátlépési kísérleteket méri. A magyar hatóságok – és például a bolgárok is – a kísérletek számát. Mondok egy példát: hogyha húsz ember nekirohan a magyar határkerítésnek, de közben odaérnek a rendőrök, és a migránsok visszahúzódnak, akkor az azt jelenti, hogy húszan próbáltak meg bejutni az Unió, illetve Magyarország területére. Szerintem ez pontosabb statisztika. Miközben a Frontex-statisztikában ez a szám nulla lenne, mert nem sikerült a határátlépés. Ebből fakadhatnak eltérések a különböző statisztikák között.

Vezetőkép: Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója. Forrás: Facebook/MCC Pécs

Hirdetés