Kiállnak a hívek Pajor András atya mellett – „Hallgattassék meg a másik fél is!”

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjét „a keresztény kultúra terjesztésében és az ifjúság nevelésében vállalt szerepe elismeréseként” kapta meg Pajor András atya, akit most az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye felmentett papi szolgálata alól, miután bejelentés érkezett hozzájuk ministránsfiúk állítólagos zaklatásáról. Pajor András közösségi oldalán annyit posztolt az üggyel kapcsolatban: lejáratókampány zajlik ellene, nem fog magyarázkodni, mert nincs miért. Szerkesztőségünkhöz azonban számos megkeresés érkezett azzal kapcsolatban, hogy elmondják: nagyon fontos lenne, ha meghallgatnák azokat is, akik évek óta Pajor András vezetésével alkotnak közösséget. Nézzük, miért is tartják hihetetlennek és vérlázítónak mindazt, ami az egyházközségben történik.

Azt egyelőre nem tudni, kiben és milyen sebek szakadhattak fel annyira, hogy Pajor Andrással kapcsolatban olyan állításokat fogalmazzanak meg, melynek következtében felfüggesztették papi tevékenysége alól, az viszont biztos, hogy az általuk megfogalmazott vádakkal kapcsolatban számos olyan beszámoló érkezett hozzánk, melyekben ezeket teljesen abszurdnak és alaptalannak tartják. Az atya nem csupán egyházi körökben ismert és elismert pap -, akinek munkáját számos elismeréssel jutalmazták -, hanem világi körökben is. A válaszonline.hu oldalon megjelent cikkben Pajor Andrásról azt állítják, hogy „a ministránsfiúk szisztematikus „betörésére”, megalázására, a hatalommal, tekintéllyel való visszaélésre kell gondolni, amelynek volt szexuális dimenziója”. Mindezzel pedig azért most rukkoltak elő, mert most úgy látták, hogy az elmúlt hónapokban történtek után az egyházi eljárások azonnal megindulnak, így bár „korábban ezt az ügyet eltemettük magunkban”, most bíznak benne, hogy „az egyházi felső vezetés megfékezi Pajor atyát”.

Pajor András fő bűneként azt említik, hogy az ifjúsági és ministránscsoportok tagjain saját kezűleg végezett el kullancsvizsgálatot. „Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy egyesével, anyaszült meztelenül kellett megjelennünk előtte, s ő a kezeivel alaposan áttapogatta az intim testrészeinket is. Amíg 8-10 évesek voltunk, valahogy kibírtuk, de amikor 15-16 éves korunkban is ragaszkodott a saját közreműködéséhez, kezdett rém kényelmetlenné, már-már zaklatásszerűvé válni a dolog. Pláne, hogy az úgynevezett kullancsvizsgálatot később a budapesti közösségi összejöveteleink szabadtéri részei után is erőltette a fiúknál” – emlékezett az egyik érintett. A kiválasztott fiúkat Pajor atya teljestest-masszázzsal jutalmazta, de kvarclámpával is gyógyította a kiszemelteket.” – minderről a válaszonline ír részletesen, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.

Ezekkel az állításokkal teljesen ellentétes beszámolókkal keresték meg portálunkat a zuglói közösség tagjai, akik rendkívül felháborodtak a vádakon, sőt, még petíciót is indítottak. Mint mondták: az atya a nyári táborokban valóban ellenőrizte a gyerekeket, de nem saját kezével. És sosem félrevonulva tette ezt meg. Olyan szülők is jelentkeztek, akik személyesen vettek részt táboroztatásnál és soha, senki nem látott semmilyen szeméremsértő mozzanatot sem, ami miatt most meghurcolhatnák Pajor atyát. Érkezett hozzánk egy részletes beszámoló is, ezt szó szerint idézzük:

Évek óta ministrálok az atya miséin, és ez idő alatt ő volt a gyóntató papom és a lelkivezetőm is. Elmondhatom, hogy egy szigorú, de végtelenül erkölcsös embernek ismertem meg, aki mindig emberségesen és apaian bánt velem és plébániánk minden fiataljával. Az ellene felhozott konkrét vádakban sem jelent meg olyan incidens, amiben az atya egy egyértelműen szexuális helyzetbe hozott volna akárkit, és nem is tudnám az atyáról elképzelni azt, hogy bármilyen hátsó szándék húzódott volna meg ezek mögött. Az atya már hosszú évtizedek óta pap. Nehezen tartom hihetőnek azt, hogy ennyi idő alatt egyetlen alkalommal sem történt ezeken az eseteken is túlmutató incidens, ha az atya valóban vissza akart volna élni hatalmával.

Hangsúlyozza:

A ministráns társaimmal erős közösséget alkotunk az atya szervezőmunkájának hála, és szerintem mindannyiuk nevében beszélek, amikor azt mondom, hogy az atya ellen felhozott vádak vagy szerencsétlen félreértések hosszú sorára, vagy akár tudatos és rossz szándékú félremagyarázásra épülnek. Az atya táborait többszörösen megjárt társaimtól soha nem hallottam semmilyen panaszt, sem az atyával szembeni bizalmatlanságra utaló jelet nem véltem bennük felfedezni.

Hozzáteszi: ha az atya bármilyen visszaélést akart volna elkövetni vele szemben, arra meg lett volna a lehetősége. Ilyenre mégsem történt alkalom, egyszer sem.

A hívő közösség tagjai úgy vélik, hogy az embereknek a lelki vezetőkkel bizalmas kapcsolatban állnak. Amennyiben ez a kapcsolat nem tud kiépülni valakiben, talán nem is nehéz elképzelni, miért hinné ,,betörésnek”, ha azt az atya megpróbálja vele kiépíteni azt.

A portálunkhoz érkező beszámolók szerint azonban András atya sose lépte át a jó ízlés határait és sose kötelezett minket olyan dolgokra, amikben nem kellett és nem is akartunk részt venni. 

Beosztása miatt nyilvánosan nem vállalja nevét, de bármikor vállalja, hogy az egyházi vizsgálat alatt – ha megkérdezik -, tanúskodik az atya mellett és elmondja, soha nem merült fel a közösségen belül – még „suttogásként” sem az, amivel vádolják Pajor Andrást. Márpedig ha valaki olyan beállítottságú, arról a több évtizedes szolgálata alatt egészen biztosan hallottak volna „ezt-azt”, de sosem történt ilyen.

Ami engem illet, az incidensekhez legközelebb álló személyes tapasztalatom abban áll, hogy az atya úszni hívott engem, miután megtudta, hogy nincs pozitív testképem, és emiatt prűd vagyok. Azt mondta nekem, hogy az egy ,,természetes közeg”, ahol az emberek ,,nem egymást figyelik” és ezért ott meg tudom szokni, hogy ne szégyelljem magam. Nincs okom feltételezni, hogy ezt hátsó szándékból mondta volna, ugyanis később bevonultam tartalékos honvédnak, a kiképzés során pedig közös fürdőkben tisztálkodtunk, amiről az atyának is beszámoltam, és a téma ezek után tárgytalanná vált köztünk. Az atya sose látott meztelenül és soha nem is erőlködött olyan helyzetek kialakításában, amikben az megtörténhetett volna. Az én esetemen is érződik milyen könnyű lenne azt rosszindulatúan kiforgatni, pedig nyilvánvaló, hogy semmi említésre méltó nem történt

Az atyát vádoló cikkekben olvasni egy olyan állítást, miszerint ,,az úgynevezett kullancsvizsgálatot később a budapesti közösségi összejövetelek szabadtéri részei után is erőltette a fiúknál. Erről azt mondja:

Ezt én személyes tapasztalatból tudom cáfolni. Bár nem tudom, mikor volt ministráns a vádakat hangoztató illető, az én itt töltött éveim során ilyesmire egyszer sem került sor.
Hasonlóképpen nem tapasztaltam az ugyan ezekben megemlített ,,havi egyszeri kötelező gyónást” sem, és indokoltnak tartom megjegyezni, hogy szerintem ez egyébként is irreleváns tényező, hiszen az atya soha sem élt vissza a gyónás bizalmas közegével. Hosszú évek óta gyónok nála, heti/két-heti rendszerességgel, és soha, semmilyen incidens nem ért engem. Még a szentségen belül felmerülő szexuális témákat is igyekezett a szükségesnél nem tovább kitárgyalni. 

Azt azonban a nekünk nyilatkozók közül senki nem rejtette véka alá, hogy András atya sokszor vált el haraggal olyan ministránsoktól, akik valamilyen módon bomlasztották a ministráns közösséget.

Mivel nem tudni kitől erednek a vádak, így biztosat nem mondhatok, azonban feltételezem, hogy egy ilyen volt ministráns magyarázza félre az egyébként nem szexuális szituációkat, hogy ezzel valahogy visszavágjon az atyának.

„Példátlan és felháborító még a feltételezés is, amivel most Pajor András nevét összefüggésbe hozzák”- ezzel a mondattal jellemezték elsőként az atya felmentéséről szóló hírt a Vasárnap.hu-t megkereső hívek közössége. Férfiak, nők, apák, anyák, kamaszok, fiatal felnőttek egybehangzóan állítják: szeretnék, ha a közösséget is meghallgatnák, hogy kiállhassanak az atya védelmében. Marika meggyőződése szerint keresztényüldözés zajlik, ennek része a papok lejáratása, csakúgy, ahogyan máshol is ez zajlik. Szavak szerint „ahogy Jézust keresztre feszítették, úgy most a papokat is ártatlanul ítélik el. Miért nem kérdezik meg a közösséget? Mi 2007 óta tartozunk ehhez a közösséghez, soha nem merült fel Pajor atyával kapcsolatban semmilyen probléma!”

Úgy fogalmazott, hogy „a hír hidegzuhanyként ért bennünket. Amikor elmondtuk a gyereknek, felpattant a székből, közölte, hogy szemenszedett hazugság! Az igazság mellett ki kell állnunk.”

Marika arról beszélt: néhány évvel ezelőtt az ő fia is részt vett táborban, 14 évesen, és nem Pajor atya nézte meg, hogy van-e benne kullancs. Hozzátette: és fia nem is említette, hogy kellemetlenül érezte volna magát bármikor, bármiért a lelkész közelében.

A portálunknak nyilatkozó szülők közül többen elmondták: bosszúhadjárat állhat a vádaskodás hátterében, de értetlenül állnak, miért hagyja ezt az egyházi vezetés. Kérdésként felvetették:

Ha egy ilyen eset van, miért nem kérdezik meg a közösség tagjait? Miért kellett nyilvánosságra hozni addig, amíg le nem zárul a vizsgálat?

Felvetődött az is, érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy miért nem jelezték az érintettek a szülőknek, ha a plébánián olyan módon viselkedtek volna velük, ami miatt megalázó helyzetben érezhették magukat? Miért járnak ugyanúgy templomba? ” A lányokat oda sem engedte” váddal kapcsolatban pedig azt mondták: „ha valóban nem engedte az oltár közelébe a lányokat, akkor a Mária nővérek esetleg fiúk?”

Hangsúlyozta: az ő tudomása szerint soha, senkit, semmire nem kényszerített a plébános, aki mindig segített a rászorulóknak is. Volt, hogy egy egész csapatot befizetett egy zarándoklatra, és nem azért, mert elvárt volna bármit is cserébe, önzetlenségével sosem kérkedett.

A beszámolók sora igen hosszú, portálunknak az egyházi eljárás végéig a szabályoknak megfelelően Pajor András atya nem kívánt nyilatkozni. De mint írta közösségi oldalán: nem magyarázkodik, mert nincs miért…