A Szépművészeti Múzeumban megnyílt a Munkácsy – Egy világsiker története című kiállítás

Munkácsy Mihály életműve a hazát teremtő és azt fenntartó alkotóerő, a nemzeti géniusz egyik megnyilvánulása – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke a Munkácsy – Egy világsiker története című kiállítás keddi megnyitóján a Szépművészeti Múzeumban.

Kövér László kiemelte: Munkácsy Mihály életútja és életműve a géniusz példázata. A géniusz pedig több, mint tehetség, a géniusz maga a sors – jegyezte meg.

Kijelentette: a tehetség kibontakozását a kedvezőtlen körülmények megakadályozhatják, a sors beteljesedését azonban sohasem. Ezért volt törvényszerű, hogy a legárvább élethelyzetből, a legmostohább személyes és történelmi körülmények közül Munkácsy Mihály a magyar képzőművészet legmagasabb régióiba emelkedhetett.

Kövér László örömét fejezte ki, hogy a Honfoglalás című festmény vagyonkezelőjének, az Országgyűlés Hivatalának a képviseletében személyesen is hozzájárulhatott a kiállítási anyag teljessé tételéhez.

Emlékeztetett: 1929 óta a Honfoglalás helye a szerzőjéről elnevezett országházi teremben van, de a festmény biztonsági és műkincsvédelmi okokból csak korlátozottan látogatható. Terveik szerint olyan megfelelő helyszínt biztosítanak majd az alkotásnak, ahol a látogatók korlátozások nélkül megtekinthetik.

A házelnök szólt Munkácsy hazaszeretetéről, kiemelve: napjainkban Munkácsy szülőföldjét, Kárpátalját feszítette keresztre a történelem.

„Munkácsyra is gondolva fohászkodjunk a történelem urához, hogy Kárpátalja számára is legyen feltámadás, hogy a huszonegyedik század új Munkácsy Mihályai, új magyar géniuszai kitörhessenek a kárpátaljai sorstalanságból, és beteljesíthessék értékteremtő sorsukat”

– hangsúlyozta.

Krasznai Réka művészettörténész, a kiállítás kurátora elmondta: a monografikus Munkácsy-kiállítások történetében első alkalommal mutatják be a Munkácsy-életművet nemzetközi párhuzamok, analógiák, hatások és összefüggések mentén.

Kiemelte: a tárlat a szenzációs karrierről, egy igazi magyar világsiker történetről szól.

Munkácsy mesebeli felemelkedése, üstökösszerű pályája, valamint gazdag, sokrétű életműve eleven része a nemzeti öntudatnak – mondta Baán László.

A Szépművészeti Múzeum főigazgatója felidézte az alkotó felemelkedésének történetét, kiemelve: sohasem felejtette el segíteni a hozzá forduló ifjú pályatársait.

Ez példaértékű minden, saját útját kereső „fiatal tehetségünk és egész nemzeti közösségünk számára, hogy a ránk bízott tehetségekkel” hogyan kell sáfárkodni – hangsúlyozta.

Több mint száz műalkotás a Szépművészeti Munkácsy-kiállításán

A Munkácsy – Egy világsiker története című időszaki kiállítás több mint száz műalkotással, valamint archív fotók, dokumentumok és kultusztárgyak segítségével tárja a látogatók elé a festőóriás életét, sikereit és életművét.

A Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi tárlat közönsége a festő fő művei mellett a kevésbé ismert, ritkán vagy itthon eddig még sosem látott alkotásaival is találkozhat – tájékoztattak a szervezők a kiállítás hétfői sajtóbemutatóján november 25-én.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a rendezvényen kiemelte: a mintegy száz művel az eddigi legátfogóbb Munkácsy-tárlatot hozták létre, amelyben először jelenik meg néhány nemzetközi párhuzam is. Kitért arra is, hogy az alkotások közül több még soha nem járt Magyarországon.

„Munkácsy Mihály kétségtelenül a 19. századi magyar művészet legismertebb alkotója. Fordulatos életútját számos regényben is megörökítették, és az őt körülölelő legenda, a Munkácsy-mítosz már több mint száz éve szerves részét képezi a magyar kultúrának. Mi mégis arra törekedtünk, hogy vele kapcsolatban újat mondjunk, újat mutassunk be”

– hangsúlyozta a kiállítás kurátora, Krasznai Réka művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa.

Hozzáfűzte: nincs még egy olyan magyar festő, aki olyan magasságokig és olyan hírnévig és sikerig vitte volna, mint Munkácsy. A Párizsban élő művész elsősorban a Krisztus-trilógiával vált nemzetközileg ismertté, de hírnevéhez hozzájárultak a tehetős nagypolgárság világát megjelenítő szalonzsánerei is.

Már életében valóságos kultusznak örvendett Magyarországon, halálakor a közvélemény a 19. század egyik legnagyobb magyar művészeként gyászolta. Ezt a páratlan életutat igyekeztek bemutatni, lépésről lépésre tárva a látogatók elé a sikerig vezető utat.

Krasznai Réka elmondta, hogy a kiállítás hat nagy tematikus egységből épül fel.

Az első egység címe: Egy legenda születése – Az első sikerek. A szekció az Ásító inastól Munkácsy realista főművein (Siralomház, Éjjeli csavargók, Zálogház, Rőzsehordó nő, Köpülő asszony) keresztül a korszakváltó és egy új művészi hitvallást hirdető Műteremben című festményig mutatja be Munkácsy művészetének alakulását. A Műteremben című festmény mellett kis műteremsarok idézi meg a mester egykori műtermét, a Munkácsy-hagyatékban fennmaradt művészkellékek és kultusztárgyak segítségével – hívta fel a figyelmet.

A második egység A századvég Párizsában: út az európai elitig címet kapta. Itt tekinthető meg egyebek között Munkácsy párizsi sikertörténetének mérföldköve, az 1878-as párizsi világkiállításon tiszteleti nagy aranyéremmel díjazott Milton című alkotás, illetve a Magyarországon most először bemutatkozó Pávák című festmény – hívta fel a figyelmet a kurátor.

A harmadik szekció a „Kolosszálképek festője”: A világhírű Munkácsy címet kapta. Ennek az egységnek a középpontjába a mester óriásképei – köztük a Krisztus-trilógia, a Honfoglalás című alkotás és a bécsi Szépművészeti Múzeum mennyezetképe áll. Krasznai Réka felhívta a figyelmet arra, hogy az 1880-as években Európa-szerte és az Egyesült Államokban is bemutatott, több mint kétmillió látogatót vonzó Krisztus-képeknek köszönhető, hogy Munkácsy a szó szoros értelmében világhírű festővé vált.

A negyedik, Az alkotás szabadsága. Munkácsy tájképei címet viselő szekció azt a műfajt mutatja be, amelyben a festő leginkább mentesülhetett az elvárások és a műfaji kötöttségek béklyói alól, és amelyben a legszabadabban alkotva létrehozta a 19. századi magyar tájképfestészet olyan fő műveit, mint a Poros út első és második változata, vagy a Fasor című festménye – hívta fel a figyelmet a kurátor.

Az ötödik tematikai egység (Divatos, drága, festői: szalonképek és a Munkácsy-márka) a 19. század végi párizsi szalonok világába enged bepillantást az életmű máig legnépszerűbb képtípusának, az úgynevezett szalonképeknek zömében magángyűjteményekből kölcsönzött darabjain keresztül. Krasznai Réka kurátor egyebek között a Magyarországon először látható Pamlagon ülő nő című alkotásra is felhívta a figyelmet.

A tárlat záró egysége A Munkácsy-kultusz címet kapta. A terem a Munkácsy-életművet és a festő személyét már életében körülölelő kultusz történetébe enged bepillantást. A mesterről készült festmények, szobrok és grafikai portrék mellett itt látható a Munkácsy ikonikus voltát alátámasztó Vihar a pusztán című alkotás, illetve annak Csontváry által készített parafrázisa is – hívta fel a figyelmet a kurátor.

A tárlat 2025. március 30-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban.

Címlapkép: A Munkácsy – Egy világsiker története című kiállításnak helyet adó Szépművészeti Múzeum 2024. november 26-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd