Migrációkutató Intézet: Elindult Németországból az első toloncjárat Af­ganisztánba

Elindult Németországból az első toloncjárat Af­ganisztánba. A 28 utas zsebében fejenként ezer euró lapult. Kabulban börtön helyett a migrán­sokat elengedték, köztük olyan bűnözőket, aki­ket kiskorúak elleni szexuális erőszak miatt ítél­tek el – ismertette hétfői Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Mint írták, a mannheimi és a solingeni késes támadást köve­tően Olaf Scholz kancellár és kormánya ígéretet tett a bűnelkövető migránsok kitoloncolására.

Koráb­ban a német hatóságok nem tudták hazaküldeni azokat a külföldi bűnelkövetőket, akik olyan veszé­lyesnek ítélt országból – így Afganisztánból és Szí­riából – származnak, ahol életük veszélyben forog­hat. Afganisztán esetében tovább nehezíti az eljá­rást, hogy Berlin nem tart fent diplomáciai kapcso­latot az országot 2021 augusztusa óta irányító táli­bokkal.

A tálib külügyminisztérium viszont bejelentette, kész visszafogadni a kitoloncolt állampolgárait, azzal a fel­tétellel, hogy Németország elismeri a tálib kormány­zatot. Berlin a fegyveresek követelését elutasította, majd Nancy Faeser belügyminiszter Üzbegisztánnal folytatott tárgyalásokat az afgánok deportálásáról, eredménytelenül. A sikertelen tárgyalásokat követően a német kormány Katar közvetítését és logisztikai se­gítségét kérte – írták az elemzésben.

Végül sikerült megszervezni a kiutasított állampolgá­rok elszállítását, a járaton utazók 28 fős listáját a szö­vetségi belügy- és igazságügyi minisztériumok állítot­ták össze, a különösen veszélyes elkövetőkre fóku­szálva. A lipcsei repülőtérre hat tartományból, Berlin­ből, Alsó-Szászországból, Baden-Württembergből, Bajorországból, Szász-Anhaltból és Türingiából szál­lították a migránsokat. A legtöbb bűnelkövetőt kisko­rúak elleni szexuális erőszak, különböző erőszakos cselekmények, illetve kábítószer-terjesztés miatt ítélték el.

Baden-Württemberg belügyminisztériuma szerint az egyik, a tartományból deportált afgán 160 bűncse­lekményt követett el Németországban.

Szintén a jára­ton utazott két bűnelkövető, akiket egy 11, illetve egy 14 éves lány megerőszakolásáért ítéltek el, utóbbi ese­tében a baden-württembergi belügyminisztérium két és fél éven át kérte kitoloncolását a kormánytól.

A já­rat indulásakor minden kiutasított afgán ezer euró készpénzt kapott a szövetségi államtól

– hangsúlyozták.

Afganisztánba érkezésüket követően a deportáltakat a kabuli Pul-e-Charkhi börtönbe szállították volna, azonban a repülőn utazók arról számoltak be a BBC-nek, hogy a reptér mellett szállásolták el őket, majd a személyazonosságuk megállapítása után többségüket elengedték. A híreket Szuhail Sahín is megerősítette, a tálib szóvivő azonban arról nem adott tájékoztatást, pontosan hány deportáltat engedtek el. Közlése sze­rint

az érintettek családtagjai aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben ígérik, a deportáltak nem követnek el több bűncselekményt.

Omid Nouripour, a Zöldek kormánypárt társelnöke bár üdvözölte a döntést, ellenzi a rendszeres deportá­lásokat Afganisztánba. Julia Duchrow, az Amnesty In­ternational berlini irodájának vezetője szerint a közép-ázsiai országban senki sincs biztonságban, a német kormány pedig könnyen a tálibok cinkosává válhat. Mások viszont támogatják a hazatoloncolásokat: Joachim Stamp szabaddemokrata migrációs különmeg­bízott a tálibokkal való direkt tárgyalást javasolta, Friedrich Merz, a CDU vezetője pedig a szír kormánnyal is megállapodást kötne.

Forrás:
Migrációkutató Intézet
'Fel a tetejéhez' gomb