Szent György napja van – Eleink e naptól számították az igazi tavasz kezdetét, a jó idő beköszöntét
Szent György vértanú tisztelete valószínűleg a palesztinai Liddából ered. Rengeteg legenda tanúsítja, hogy nagyon népszerű szent a keleti és nyugati Egyházban.
A történelem azt őrizte meg róla, hogy Diocletianus császár katonája volt, a kisázsiai, kappadóciai seregek vezére. Krisztus tanításának követéséért elfogták, börtönbe vetették és súlyos kínzások után, 303-ban kivégezték – írja a katolikus.hu oldal.
Azzal folytatják, hogy Szent György a középkorban sem kizárólag a lovagi és nemesi rend szentje volt, hanem egyúttal az egész népé is mint segítőszent. Amennyivel csökkent a lovagi párviadalok megszűntével a népszerűsége, ugyanannyival növekedett is a sárkányölő motívumra épülő misztériumjátékok születésével.
Egyszerre volt védőszentje a parasztoknak, lovaiknak és állatállományuknak. A naptárban elfoglalt helye adta neki azt a feladatkört, hogy a tavaszkezdet számos ősi népszokását „megkeresztelje”.
György pártfogását keresték továbbá a zsoldoskatonák és fegyverszállítóik, a puskaművesek és a páncélkovácsok is. Mint olyan szentnek, aki oltalmába fogadott lovagokat, katonákat és parasztokat egyaránt, el kellett tűrnie, hogy nemcsak a harcos hit veszedelmeiben kérték közbenjárását és segítségét, hanem olyan emberi bajokban is, amilyen a szifilisz, a kígyómarás, a pestis és a lepra.
Szent György napja néphitben a leghíresebb jeles napok közé tartozik, sok hiedelem, szokás, mondóka és jóslat kapcsolódik hozzá – mutat rá a felvidek.ma írása.
Eleink ettől a naptól, április 24-től kezdődően számították az igazi tavasz kezdetét, a jó idő beköszöntét és állandósulását. Európa országaiban is régóta tavaszkezdő napként tartják számon.
Címlapkép: Szent György – Forrás: Facebook/Veszprémi Érsekség
