Rétvári Bence: A holokauszt oktatása fontos ahhoz, hogy a zsidó közösség biztonságban éljen

Ahhoz, hogy a zsidó közösség biztonságban éljen, fontos, hogy a felnövekvő generációk pontosan megismerjék a holokauszt és az azt megelőző időszak történetét – jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke csütörtökön Budapesten.

Rétvári Bence a Töredezett emlékek: holokausztoktatás a 21. században címmel a Holokauszt Emlékközpontban megrendezett konferencián arról beszélt, hogy

Magyarországon ma virágzik a zsidó kultúra és közösségi élet, ennek alapja pedig az, hogy a közösség tagjai biztonságban élnek.

Szólt arról is, a Nemzeti Alaptantervben a holokauszt oktatásának két iránya is van: az egyik a holokauszt, a másik az ahhoz vezető okok bemutatása.

Az egyik elégtétel és kegyelet az áldozatoknak, a másik, az odavezető okok bemutatása, a jövőre vonatkozó „biztonsági lépés”. Ennek célja, hogy aki megismeri ezt a korszakot, felismerje a történelemben már látott jeleket a világban, tudva, hogy mindez nem egyik pillanatról a másikra történt, hanem lépések sorozata vezetett az emberiség egyik legnagyobb népirtásához – mondta Rétvári Bence.

A holokausztról beszélni azért is fontos, mert az elmúlt két évben Nyugat-Európában tömeges antiszemita tüntetéseket tartottak a hatóságok engedélyével. Ezekkel az országokkal szemben Magyarországon semmilyen antiszemita és Izrael-ellenes tüntetést nem engedélyeznek a hatóságok

– hangsúlyozta az államtitkár.

Németországban izraeli zászlókat égettek és átlagosan naponta öt, zsidók elleni bűncselekményt követtek el, Hollandiában holokauszt-emlékművet rongáltak meg, Londonban izraeli zászlókat téptek le, tapostak meg és gyújtottak fel, Franciaországban rálőttek egy zsinagógára, New Yorkban megduplázódott az antiszemita bűncselekmények száma – sorolta Rétvári Bence.,

Négyszeresére nőtt az antiszemita cselekmények száma Franciaországban

Hozzátette, az utóbbi időben, a háború következtében egyre szélsőségesebbek az antiszemita megnyilvánulások, amelyeknek sok nyugat-európai országban nem veszik elejét, miközben határozott fellépésre lenne szükség.
„Ők azt mondják, hogy igyekeznek kordában tartani ezeket az eseményeket, mi pedig azt (…), hogy ezeket az eseményeket meg kell előzni” – fogalmazott.

Ezért is van, hogy a Jewish Policy Research felmérése szerint Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa a zsidó közösség számára. Mi „ezt szeretnénk megtartani” – mondta, hozzátéve, fontos, hogy minden közösség biztonságban érezze magát Magyarországon, mert „ha egyvalakinél kivételt teszünk”, akkor lesz egy következő közösség is, amelyik majd nem érzi biztonságban magát.

Ha egy korszakban elkezdik tagadni egy népcsoport jogát az emberi méltósághoz, az ritkán áll meg egy népcsoportnál. A világnak azon a részén, ahol a legnagyobb veszélyben vannak zsidók, a keresztényeket is üldözik

– mondta Rétvári Bence.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatás az elmúlt évtizedekben rengeteget változott, a mai diákok a médiából, az internetről szerzik ismereteik jelentős részét, ahol sok a hamis információ.

Az álhírek terjesztéséhez ráadásul már nem kell újságírónak lenni, elég hozzá egy okostelefon – mondta, kiemelve, milyen fontos a tanárok szerepe abban, hogy a valós tényeket megismertessék a felnövekvő generációkkal.

Izrael képes magát megvédeni a katonai táadásokkal szemben, de az antiszemitizmus terjedését nehezebb megállítani. Az antiszemitizmus pedig, ugyan a zsidók gyűlöletével kezdődik, de mindig átterjed más népekre is – tette hozzá Jákov Hadasz-Handelszman.

Grósz Andor, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke szintén a digitális eszközök elterjedésében rejlő lehetőségekről és veszélyekről beszélt.

Az új digitális platformok segítségével egyrészt könnyebben, több emberhez, újszerű módon lehet eljuttatni egy-egy üzenetet, másrészt ezek az eszközök a tények torzítását, manipulálását is lehetővé teszik – mondta, jelezve: ezért óriási felelősség hárul a modern technika használóira, a tanárokra, hogy az ezeket az eszközöket mikor, milyen célra, hogyan használják és milyen korosztálynál alkalmazzák.

Grósz Andor kiemelte azt is: az idő múlásával, a holokauszt-túlélők számának csökkenésével párhuzamosan ugyanakkor egyre nő az olyan adatbázisok, interjúfeldolgozási módszerek száma, amelyek segíthetik a holokauszt oktatását.

(MTI)

Címlapkép: Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Fotó: MTI/Bruzák Noémi