A napokban derült ki, hogy már az Európai Ügyészség vizsgálja az úgynevezett “vakcinaügyet”, amely az Európai Unió egyik legnagyobb, korrupciógyanús botránya lehet.
Korábban lapunk hasábjain is többször írtunk arról, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még 2020-ban egyszerűen sms-ben egyezett meg a Pfizer vakcinák vásárlásáról a cég vezérigazgatójával. Az eset azért gyanús, mert egy 20 milliárd eurós, tehát nagyjából 8 ezer milliárd forintos (!!!) üzletről van szó, ekkora horderejű megállapodásokat pedig még afrikai banánköztársaságokban sem szoktak sms-ben intézni, nemhogy a jogállamisági elvekre annyira kényes Brüsszelben. Az ügyben olyannyira kilóg a lóláb, hogy az már a belga hatóságok figyelmét is felkeltette, így tavaly nyomozás indult egy belga lobbista feljelentése nyomán, aki büntetőfeljelentést is tett. Ehhez később Magyarország és Lengyelország is csatlakozott.
A sors fura fintora, hogy éppen az a két ország tette ezt meg, amely ellen Brüsszel indított jogállamisági eljárást.
Mert hogyan is kérhet számon a Bizottság olyat a tagállamokon, amelyet maga sem tart be? Vagy időközben ez lett az új jogállamisági norma? Az sms-ben megkötött szerződések?
Sokatmondó, hogy miután Lengyelországban kormányváltás történt, a Donald Tusk vezette új kabinetnek már nem érnek ennyit a jogállamiság elvek, így Varsó egész egyszerűen kifarolt az ügyből. Nehéz nem észrevenni, hogy cserébe Brüsszel az összes, jogállamiság elvek miatt zárolt forrást felszabadította a lengyeleknek. Itt tart tehát ma az Európai Unió vezetése.
hirdetésNem elég, hogy politikai alapon indítanak jogi eljárásokat a nekik nem tetsző kérdésekben, a nekik nem tetsző tagállamokkal szemben, még azt is elvárják, hogy az érintett országok ne tegyék szóvá, ha kettős mércét tapasztalnak.
Márpedig a kettős mérce ordít. És nemcsak azért, mert Magyarországon soha nem történhetne meg, hogy sms-ben üssenek nyélbe egy ekkora volumenű üzletet, hanem azért is, mert Brüsszelben következménye sincs semminek. Míg Magyarországon a korrupció gyanújába keveredett, vagy amiatt büntetőeljárás alá vont politikusok egytől egyig lemondtak az elmúlt években, addig Brüsszelben a most gyanúba keveredett von der Leyen nemhogy meghúzza magát, hanem még egy ciklus erejéig a Bizottság elnöke kíván maradni! És ezt Nyugat-Európában senki, de senki nem veti a szemére! Senki nem mondja neki, hogy legalább a vizsgálat lezárultát legyen már szíves megvárni, és addig nyugton maradni.
Brüsszel egyértelműen a következmények nélküliség fellegvára lett.
Nem csak von der Leyen esete mutatja ezt. Ott vannak az Európai Parlament legnagyobb korrupciós botrányának főszereplői, akiknek a házi őrizetből kiszabadulva az első dolguk volt, hogy visszaüljenek a parlamentbe, szavazzanak és továbbra is élvezzék a képviselőséggel járó anyagi hasznokat. És ezzel kapcsolatban a legkisebb erkölcsi és politikai aggály sem merült fel bennük.
Ide vezet az, amikor kialakult egy, a valóságtól teljesen elrugaszkodott elefántcsonttorony. Ahol már nem léteznek az írott és íratlan erkölcsi szabályok, mert mindenki azt hiszi, hogy teljhatalmú és bármit megtehet. És éppen ez az, aminek június 9-én véget kell vetni. Az Európai Parlamenti választáson a társadalom mutathatja meg a brüsszeli elitnek, hogy igenis vannak következményei a tetteiknek. Európa kimondhatja végre, hogy elég volt és erős üzenetet küldhet a valóságtól elrugaszkodott eliteknek.
