Őstulok, vadló, ökoturizmus – Átadták a megújult Pásztormúzeumot a Hortobágyi Nemzeti Parkban
A nemzeti park igazgatóságok arra a természeti és táji környezetre vigyáznak, amelyekről a hétköznapi emberek azt mondják, ez a mi hazánk. Ez az a jellegzetes magyar táj, amelyhez az identitásunk kapcsolódik, amiben felnőttünk, szeretünk, és amit tovább szeretnénk adni a jövő generációnak – hangsúlyozta Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára a megújult Pásztormúzeum átadásán a Hortobágyi Nemzeti Parkban csütörtökön.
Elmondta: a Hortobágyi Nemzeti Park éves látogatottsága 160 ezer fő, komoly ökoturisztikai infrastruktúra-hálózatot építettek ki. A park területén két nagy látogatóközpont, 15 tematikus bemutatóhely, két szálláshely, egy természetiskola, egy tájház, egy arborétum és 11 tanösvény található.
A madárvilág mellett olyan különlegességeket is bemutat a park, mint az őstulok és az eurázsiai vadló, utóbbi 2200-as világállományából 300-at tartanak itt.
Kitért arra is: több projektpartner összefogásával összesen majdnem 3 milliárd forintot fordítottak az ökoturisztikai infrastruktúra-hálózat megújítására, fejlesztésére. A Világörökségünk – a Puszta elnevezésű pályázat keretében megújult többek között a csárdakert, a látogatóközpont és a vásártér, a fejlesztés utolsó eleme pedig a Pásztormúzeum átadása.
Az épület visszakapta egykori önmagát, kinézetét, belül pedig egy 21. századi látogatói igényt kielégítő interaktív kiállítás látható VR és 4D elemekkel
– mondta el az államtitkár. 
Hozzátette: a nemzeti parkok feladata túlmutat a védett fajok, élőhelyek védelmén, egyre nagyobb hangsúlyt kap a jellegzetes magyar tájak bemutatása. A társadalmi igények, a pihenési szokások megváltoztak – mondta, kiemelve: a magyar nemzeti parkok a hazai ökoturizmus legnagyobb letéteményesei, mintegy 700 ökoturisztikai létesítményt tartanak nyilván Magyarországon, ezek felét ma már valamely nemzeti park igazgatóság üzemelteti. Országosan 1,6 millió regisztrált látogatót fogadtak a bemutatóhelyeken, 1000 kilométer hosszú tanösvény-hálózattal, 1000 fős szálláshellyel rendelkeznek és az infrastruktúra-hálózatot igyekeznek a 21. századi igényekhez szabni.
Erdei Bálint, a Magyar Turisztikai Ügynökség stratégiai főosztályvezetője elmondta:
a Hortobágy éppen 25 éve lett az UNESCO Világörökség része kultúrtáj kategóriában, így rangjához méltó születésnapi ajándékot kapott a mintegy 3 milliárd forint összértékű fejlesztéssel.
Hozzátette: megszépült az ikonikus Pásztormúzeum, az egykori Körszín helyén korszerű látogatóközpont született, otthont kapott a Tourinform iroda is. A park valamennyi meghatározó attrakciója megújult és egységes arculatot kapott, további élményekkel bővült a pusztai állatpark, a lovascentrum négy évszakossá fejlődött, a kiserdő területén új attrakcióként kalandpark létesült.
Kiemelte: mostantól az idelátogatók érdeklődésének megfelelően tudják bemutatni az unikális világörökségi kincset, a Hortobágy egész évben vonzó, minőségi időtöltést kínál a turistáknak, kiváltképpen pedig a gyermekes családoknak.
(MTI)
Címlapkép: Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára beszédet mond a megújult Pásztormúzeum átadásán a Hortobágyi Nemzeti Parkban 2024. március 28-án. A Világörökségünk – a Puszta elnevezésű pályázat keretében megújult többek között a csárdakert, a látogatóközpont és a vásártér, a fejlesztés utolsó eleme pedig a Pásztormúzeum átadása. Az épület visszakapta egykori önmagát, kinézetét, belül pedig egy 21. századi látogatói igényt kielégítő interaktív kiállítás látható VR és 4D elemekkel. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
