A keresztény ember nemcsak a saját személyes üdvösségén köteles munkálkodni, hanem részt kell vennie a társadalom megváltásának művében – idézte az 50 éve elhunyt Barankovics Istvánt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes parlamenti beszédében.
50 évvel ezelőtt, 1974 március 13-án, emigrációba kényszerülve, New Yorkban hunyt el a modern magyar kereszténydemokrácia legnagyobb személyisége, Barankovics István, akiről Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke emlékezett meg a parlamentben.
A katolikus egyház társadalmi tanításának fundamentumán álló, hitvalló kereszténység, megkérdőjelezhetetlen nemzethűség és demokratikus elkötelezettség adta meg karakterét. Barankovics István nyelvezetét, nemzetfelfogását Szabó Dezső ihlette és formálta, míg politikai gondolkodását az anyaszentegyház szociális tanítása, illetve annak magyarországi hírnökei, Giesswein Sándor és Prohászka Ottokár
– hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Barankovics István 1943-tól a Magyar Nemzet főszerkesztőjeként a lapot a nemzetiszocialista ideológiával szembeni szellemi ellenállás egyik központjává tette. A nácizmussal szembeszállva a kereszténypolitika természetéről a következőképp gondolkodott: “Határozottan elutasítjuk a nácizmussá fajult, túlértékelt faji gondolatot. Magyarok maradván Európában, és európainak lenni itthon. Ez a mi nacionalizmusunk krédója.”
hirdetésA háború után a faji szocializmust az osztályszocializmus követte. Mindazonáltal felcsillant a remény, és Barankovics lehetett volna a magyar Adenauer. Az 1947. augusztusi nemzetgyűlési választásokat pártja megnyerte, de a kommunisták százezres nagyságú kék cédulás választási csalást követtek el
– idézte fel Semjén Zsolt, kiemelve Barankovics István 1948. június 16-án, az egyházi iskolákat államosító törvényjavaslat ellen mondott beszédét, amelyben a kereszténydemokrata politikus kifejtette, hogy az egyház nem csupán liturgikus, hanem belső természete és lényege szerint kultúregyház is.
Barankovics kitartott amíg tudott, de 1949 februárjában, a Mindszenty-per árnyékában azonban nyilvánvalóvá vált, nincs tovább: Rákosi Mátyás szólította fel pártjának feloszlatására, egyben annak kimondására, hogy a Demokrata Néppárt antidemokratikus és népellenes politikát folytatott. Barankovics István ehhez nem asszisztált, feloszlatás helyett pártját felfüggesztette, ő pedig az Egyesült Államokba emigrált.
Semjén Zsolt kiemelte, 2001-ben itthon, a Fiumei úti sírkertben temették újra, egykori frakciótársaihoz.
Adja Isten, hogy hűségesek maradjunk örökségéhez
– zárta megemlékező beszédét a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.
