Az Erzsébet hídtól délre elterülő partszakaszt az 1800-as évek nagy részében Al-Dunasornak hívták, melynek ma is látható, döntően historizáló épületsorát még az Osztrák-Magyar Monarchia idejében építették. A nevét aztán a 20. század során többször is megváltoztatták: eleinte Ferenc József rakpart volt, majd 1918-ban Kossuth Lajos rakpart, a Horthy-korszakban újból Ferenc József, a szocializmusban Belgrád rakpart, végül napjainkban Jane Haining rakpartnak hívják a területet.
A századfordulós Ferenc József rakpart látképe. Forrás: FSZEK
A Ferencz József rakpart 5-ös és a Havas utca 1-es szám alatti telekre Dr. Gergelyi Kálán (1840-1928) pesti ügyvéd megrendelésére egy négyszintes eklektikus sarokbérház épült. A Leányfalun hatalmas birtokkal rendelkező ügyvéd – a korabeli sajtó szerint – már 40 éves korában nyugdíjba vonult. A birtokainak eladásából származó vagyonát számos fővárosi bérház építésébe fektette be (többek között a József körúton és a Garay téren), melyekből „nyugdíjas éveire” fényűző életet teremtett.
A Gergelyi bérház a két világháború között. Forrás: Fortepan
A bérház terveit Rill Imre és Schomann Ferenc készítették, akik nevéhez többek között a Baross utca 6. és a Baross utca 10. alatti társasházak kötődnek. Az 1879-re elkészült négyszintes, négy ablaktengelyes épület különlegessége az volt, hogy a dunai homlokzat első, illetve második emeletén, 2-2 ablaktengely szélességében lodzsás erkélyt terveztek.
A Gergelyi bérháztól balra a Huzella bérház sarokkupolája, háta mögött pedig az Egyetem téri Magyar Királyi Tudományegyetem neobarokk kupolája látható, melyek egyike sem élte túl a szocializmus időszakát. Forrás: Fortepan
A Gergelyi bérház a Ferenc József rakpart házai közül egyedüliként szinte teljesen megsemmisült Budapest ostromában: csak a földszint és a dunai homlokzat jobbszélső ablaktengelye maradt épen. Máig tisztázatlan, hogy mi történt, hiszen a ház semmilyen stratégiai jelentőséggel nem rendelkezett, a szovjetek fő célpontja pedig a Budai Vár volt. Minden bizonnyal egy eltévedt légibomba találta telibe a bérházat, hiszen más nem okozhatott volna ekkora pusztítást.
A felrobbant Gergelyi bérház romjai, 1946-ban. Jól látható, hogy a Huzella-bérház sarokkupolája a háborút követően teljesen épen maradt. Forrás: Fortapan
Az 1940-es évek végére a Gergelyi bérház maradványait elbontották. A bérház helyére a Dunasor építészeti hagyományait semmibe vevő, hétemeletes modern épületet emeltek. A tervezők nem csak az egyszerű formavilággal tértek el a környező házak stílusától, hanem az épület meglehetősen világos süttői mészkő burkolatával is. Érdekesség, hogy a bontáskor a ház hátsó tűzfalában középkorinak látszó falmaradvány került elő, amelyről feltételezhető, hogy a Duna-parti védőfal része volt.
A modern épület egyetlen díszítése a dunai homlokzat földszintjén található tanácsköztársasági emlékmű: Szomor László Tengerészek 1919-ben című alkotása. A domborművőn két monumentális zászlót tartó matrózfigura látható, a matrózok zászlói egy keskeny sávban az egész dunai homlokzaton végig futnak, a főbejárat fölött pedig két, egymást keresztező horgony látható. Egyes források szerint a dombormű már a Gergelyi bérházra is felkerült 1920-ban, amely csak Horthy kormányzó hozzájárulásával, a tengerész múltjára tekintettel maradhatott meg – természetesen sarló és kalapács, illetve vörös csillag nélkül. Az archív fényképek ugyanakkor bebizonyították, hogy ez nem helytálló, a Gergelyi bérházon nem látható az alkotás.
hirdetés
Szomor László Tengerészek 1919-ben című alkotása az 1950-es években és napjainkban. Az archív fényképen még látszódnak az önkényuralmi jelképek. Forrás: szoborlap.hu, kozterkep.hu
A legendából annyi azonban igaz, hogy eredetileg a zászlókon sarló és kalapács, illetve a Rákosi-féle kommunista államcímer volt, a zászlók csúcsát pedig vöröscsillagok ékesítették. (A rendszerváltást követően ezeket a jelképeket eltávolították az alkotásokról.)
A szocializmus elmúltával az épülettel kapcsolatban egy sötét titokra is fény derült: pincéjében vallató szobát és pincebörtönt találtak. A pincebörtön a föld felszíne alatt két emelet mélységben szinte teljesen érintetlenül megmaradt. Feltehetően az ÁVH építtette, majd évtizedekig tartottak itt fogva politikai foglyokat. Erről tanúskodik egy fogvatartott által vésett 30 rovátka is, amely 1962-ből való.
Fecske Gábor László
A címlapkép forrása: Fortepan
