Fülöp Attila: A valós tapasztalatok segítik a kormány döntéseit

A problémákra akkor lehet megoldást találni, ha beszélnek róluk, a valós tapasztalatok pedig nagyban segítik a kormány döntéseit – mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a sérült gyereket nevelő egyszülős családok helyzetéről rendezett konferencián.

Fülöp Attila az Egyszülős Központ és a Találj Magadra Egyesület által szervezett rendezvényen ismertette a fogyatékos gyereket nevelőket segítő állami intézkedéseket: idén is emelkedett a gyermekek otthongondozási díja (gyod), a fogyatékosok nappali intézményrendszerét már a három éven felüli gyerekek is igénybe tudják venni, folyamatosan fejlesztik a fogyatékossággal élők szállítását támogató szolgálatokat, a nagy, elzárt intézmények kiváltására a családi házakban megvalósuló támogatott lakhatást segítik.

Két éve elérhető már a család- és gyermekjóléti központokban fogyatékosságügyi tanácsadó, aki kifejezetten a fogyatékossággal élő családokat segíti olyan információkkal, amelyek a gyerek nevelését, gondozását, a mindennapi élet szervezését segítik

– közölte az államtitkár.

Fülöp Attila beszámolt az otthonsegítés modellprogramról, amelynek köszönhetően felkészített szakember tud néhány órán át vigyázni a gyerekre az otthonában így tehermentesítve valamelyest a szülőket. A programot szeretnék mielőbb országos szintre kiterjeszteni – jegyezte meg.

A jövőre vonatkozó tervek között említette továbbá, hogy ha az ország megkapja a neki járó uniós forrásokat, akkor szeretnék a nappali intézményrendszer nyitvatartását meghosszabbítani, hogy délután és hétvégén is elérhető legyen.

Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy mely családpolitikai intézkedések segítik az egyszülős családokat. A gyermeküket egyedül nevelők is igénybe tudják venni a falusi csok-ot, az adópolitikai kedvezményeket, a bölcsődei férőhelyek növelése számukra is segíti a munka-magánélet egyensúlyát, továbbá emelt összegű családi pótlékra jogosultak, és 2022-től az árvaellátás összege több mint duplájára emelkedett.

A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése kedvezőbbé vált, az ezekkel kapcsolatos perek hatékonysága nőtt, és az összegek behajtása is gyorsabbá vált

– számolt be róla a helyettes államtitkár.

Közölte azt is, hogy a gyereküket egyedül nevelők ugyanannyi gyermekápolási táppénzre jogosultak mint a kétszülős családok, többletvédelmet élveznek a munkajogban, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre is kedvezőbb feltételek mellett jogosultak.

Nagy Anna, az Egyszülős Központ vezetője a legfrissebb népszámlálási adatokat, valamint a központ és az egyesület közös kutatását ismertette. Elmondta, hogy jelenleg 341 ezer egyszülős család él Magyarországon, és majdnem félmillió gyereket nevel csak egy szülő.

Legalább 24 ezer fogyatékossággal élő gyerek él csak egy szülővel, de ez egy erősen alulbecsült szám, mivel a népszámlálásban nem kötelező megadni az egészségre vonatkozó adatokat

– jegyezte meg.

Hozzátette azt is, hogy gyereknek számítanak azok a 24 évnél idősebb, olyan fogyatékossággal élő emberek is, akik életük végéig gondoskodásra szorulnak, ők mintegy 16 ezren vannak, majdnem 70 százalékuk pedig se nem tanul, se nem dolgozik.

Közölte azt is, hogy “a párkapcsolat sokszor nem bírja ki a nehezített élethelyzetet”, így az egyszülős családok körében magasabb azok aránya, akik sérült gyereket nevelnek (2,8 százalék), mint a kétszülősöknél (1,8 százalék).

Az egyedülálló családokban a 24 év alatti gyerekek 32 százaléka autista, 19 százaléka mozgáskorlátozott, 17 százaléka pedig értelmi fogyatékos

– ismertette Nagy Anna.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a sérült gyermeket nevelők munkaerőpiaci helyzete nagyon nehéz, mivel sokszor nem tud dolgozni a szülő, ha a gyerek folyamatos gondoskodásra szorul, így a 24 év alatti gyereket nevelőknek csak 36 százaléka dolgozik.

Arra a kérdésre, hogy ki segít az egyedülálló szülőnek, a válaszadók negyede a nagyszülőt említette, az esetek ötödében a sérült gyerek testvéreit jelölték meg, és csak minden tizedik szülő számíthat a másik szülőre.

Láng Edina, a sérült gyermeket nevelő családokkal foglalkozó Találj Magadra Egyesület elnöke szintén a kutatást ismertetve elmondta, hogy a sérült gyermeket nevelő szülőknek – beszámolójuk szerint – leginkább feltöltődésre, kikapcsolódásra lenne szükségük, amelyhez nagy segítséget jelentene számukra a gyermekfelügyelet biztosítása.

Arra a kérdésre, hogy milyen problémákkal szembesül a sérült gyermekét egyedül nevelő szülő, a legtöbben az anyagi nehézségeket említették, a jövőtől való szorongást, hogy mi lesz a gyermekükkel, ha már nem tudnak róla gondoskodni. Sokan említették továbbá a meg nem értettséget, a magányt és az elszigetelődést is – mondta el Láng Edina.

A konferencián előadást tartanak még a fogyatékossággal élő gyereket nevelő családok helyzetéről, a szüleiket érintő párkapcsolati nehézségekről, az oktatási és foglalkoztatási lehetőségekről, valamint érintett szülők is beszámolnak a tapasztalataikról.

(MTI)

Címlapkép: Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fiatalokért felelős helyettes államtitkára, Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára és Nagy Anna, az Egyszülős Központ vezetője (b-j) a sérült gyereket nevelő egyszülős családok helyzetéről rendezett budapesti konferencián, a központ és a Találj Magadra Egyesület rendezvényén 2024. január 24-én. MTI/Illyés Tibor

Iratkozzon fel hírlevelünkre