Semjén Zsolt: itt az ideje, hogy végre előny legyen, ha valaki magyar
„Száz évig hátrány volt, hogy valaki magyar, itt az ideje, hogy végre előny legyen” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács XII. ülésén csütörtökön Budapesten.
Kiemelte: 2010-ben az alapoktól tudták újragondolni majd újraszervezni a világ magyarságát érintő politikát, a kihívásokat lehetősséggé változtatták.
A politikus a magyar állam értelmének és céljának nevezte, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és minden magyar életminősége javuljon.
„Akkor és csak akkor tud a magyar nemzet csonkítatlanul fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad” – húzta alá Semjén Zsolt, aki egy háromlábú székhez hasonlította a magyarságot. Az egyik láb az anyaországi magyarság, a másik a Kárpát-medence magyarsága, míg a harmadik a diaszpóra magyarsága, és ha bármelyik láb kiesik vagy eltörik, felborul a szék – mondta.
Semjén Zsolt kiemelte: nem azért vagyunk világnemzet, mert az akartunk lenni, hanem mert a történelem viharai – Trianon tragédiája, a két világháború, a náci és kommunista diktatúra, a levert 56-os forradalom – miatt azzá váltunk.
„Száz évig hátrány volt, hogy valaki magyar, itt az ideje, hogy végre előny legyen. Jobb iskolája legyen, megnövekedett gazdasági lehetőségei legyenek és a magyar állampolgárság által a magyar nemzet teljes jogú tagja lehessen”
– mondta.
Kitért a nemzetpolitika négy alappillérére: az identitás megerősítésére, a nemzet közjogi egyesítésére a honosítás által, a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programra és az etnikai magyar pártok támogatására. Felidézte, hogy míg az alkotmány korábban úgy fogalmazott: Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarságért, az új alaptörvény rögzíti:
Magyarország felelősséget visel minden külhoni magyarért.
Kiemelte: 2010-hez képest megtízszerezték a külhoni magyarság támogatását, az akkori 13 milliárdos összeg idén már eléri a 150 milliárd forintot. Összesen 1300 milliárd forintot fordított az Orbán-kormány a külhoni magyarság támogatására. Ebből a forrásból 5500 szervezet részesült támogatásban, 40 ezer programot segítettek, hétezer jelentős beruházást hajtottak végre. A Szülőföldön magyarul program keretében 220 ezer külhoni magyar gyermek magyar oktatási intézményben történő tanulását támogatják gyermekenként évi 100 ezer forinttal – sorolta Semjén Zsolt, aki kitért arra is, hogy összesen 300 ezer külhoni gyermek tanul magyarul.
Szólt arról is, hogy a Határtalanul! program keretében tízezer tanulmányi kiránduláson 520 ezer gyermek járt külhoni magyar területeken. Csak idén 50 ezren utaztak és ezt egészítette ki a Rákóczi Szövetség programja, amely 13 ezer diákot érintett.
Kitért a külhoni magyarság számára is kiterjesztett családi támogatási formákra is, és elmondta: anyasági támogatást 51 ezren, babakötvényt 47 ezren igényeltek.
Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte a diaszpóra tanács felállítását, és méltatta Répás Zsuzsanna egykori helyettes államtitkár érdemeit. Hangsúlyozta: a testület lefedi a Kárpát-medencén kívül a világ magyarságát, és testre szabott megoldásokat tesz lehetővé a felmerülő problémákra. 
Beszámolt róla, hogy a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor programok részeként eddig ezer ösztöndíjas utazott, akiknek nagy szerepük volt abban, hogy a gyökerükben emigráns szervezetek mára minden magyar otthonává váljanak az adott országban.
Szólt arról, hogy a diaszpórában is nagyszerűen működik a honosítás,
„aki magyar állampolgár akart lenni, az lett”. Eddig összesen 1 millió 175 ezren tettek állampolgársági esküt – jelezte.
Felajánlotta, hogy ha a diaszpóra szervezetek adminisztratív problémát látnak a honosításnál, jelezzék és – ha a nagykövetség is támogatja – nemzeti érdekből elvégzik a honosítást.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: idén 33 országból 82-en érkeztek a diaszpóra tanács ülésére. Közel száz szervezettel állnak folyamatosan kapcsolatban – jelezte.
Erős intézményrendszert hoztak létre és a gondoskodó nemzet programban idén is 500 millióval támogatták a diaszpóra szervezetek és hétvégi iskolák tevékenységét. Templomokat közösségi tereket építettek és újítottak fel – sorolta.
A pályázatokat 2024-ben is meghirdetik – közölte, hozzátéve: folytatódnak a fiatalok támogatását célzó programok is.
„Az együttműködés a magyar nemzet megmaradásának kulcsa”
– fogalmazott. Hozzátette: a magyar nemzetet „hálózatok hálózatának” tekintik. Közölte, ha a diaszpóra tanács és a MÁÉRT jóváhagyja, 2024 az együttműködő nemzet éve lesz.
(MTI)
Címlapkép: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b) beszédet mond a Magyar Diaszpóra Tanács XII. ülésén Budapesten, a Várkert Bazárban 2023. november 16-án. Mellette Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. MTI/Máthé Zoltán
