Vendégségben az ismeretlen úrnál

A lélek mélységei, az ember kavargó természete, a hit, a szeretet és a szerelem labirintusában kalauzolja a közönséget november 10-én, pénteken este 7 órakor a Katakomba Pengető Színpadán, Budapesten a Liszt Ferenc téren Lutter Imre és Jávori Ferenc Fegya. A két ismert és népszerű művész az ingyenes előadáson egymás mellé sorakoztatja a verset és a zenét, a humort és a drámát, az Istent és az embert.

Lutter Imre Radnóti- és Bánffy-díjas előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke és Jávori Ferenc Fegya Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész, a Budapest Klezmer Band vezetője előadásaikkal ide haza és szert a nagyvilágban elkápráztatja közönséget. Közös produkcióik idehaza Pécstől Győrig, külföldön Lisszabontól Los Angelesig, San Diegotól Torontoig, Edmontonról Vancouverig sok helyütt örvendeztetik meg a nézőket. Az emberi lélek és a hit kavargó érzéseiből most először mutatnak be egy közös produkciót, ami a magyar költészet ismert és ismeretlen műveit állítja középpontba, hangulatos zene aláfestéssel és betétekkel.

„a porban,
hol lelkek és göröngyök közt botoltam,
mégis csak egy nagy, ismeretlen úrnak
vendége voltam.”

– írja Kosztolányi Dezső a Hajnali részegség című versében. Ezen az estén az ismeretlen úrnál tesz látogatást 15 költő nagyság: Arany János, Vörösmarty Mihály, Ady Endre, Babits Mihály, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Radnóti Miklós, Dsida Jenő, József Attila, Radnóti Miklós, Nagy László, Kondor Béla és Adamis Anna.

Lutter Imrét arról kérdezte a vasárnap.hu, hogyan dolgoztak az előadás tematikáján és mit jelent számára az ember-Isten, ember-ember közti kapcsolat a versekben keresztül.

A hit, ami az ember legbensőbb, legőszintébb érzelmi megnyilvánulása, a költők életművében szinte mindenütt felelhető – mondja a költőként és előadóművészként is tevékenykedő alkotó, akinek Ha szeretsz… című, idén napvilágot látott verses interjúkötete az ékes bizonyítéka annak, hogy milyen fontos az élni akarás, a vágyak és a kapaszkodás lehetősége, az egymásba vetett bizalom és a szeretet az ember életében, amikor a sorsszerűség megkerülhetetlen (a könyv 25 ismert ember ismeretlen történetét mutatja be azokra versekkel, amit megváltoztatták az életüket). Nemcsak az istenhit, nemcsak a vallásgyakorlás, nemcsak az egyházi kötelékek, de az emberi kapcsolatokban rejlő meggyőződés, az emberbe vetett hit is jelen van a mindennapjainkban, s ez nagyon sokszor élet és halál ura, az élet megmentője, az erő titka is. Hogy mit kell megélni, átjönni, túlélni, ami nem menne akkor, ha az ember nem hisz a folytatásban, egy magasabb erőben, azt mutatja Jávori Fegya élettörténete is. A gyermekként megélt elképesztő helyzetek élő bizonyítékai annak, hogy mindegy, az ember milyen felekezetű, mindegy, hogy hová tartozik, emberként a lélek, a szív és az értelem ereje az, ami segít a menekvésben vagy a továbblépésben. Fegya esetében az egyik szülőt Auschwitzba deportálták, a másikat Szibériába, de mindketten visszajöttek és újra egyesült a család. Nyilván ezek a történetek egyenként is összességében is örök életre meghatározzák az embert. A gondolkodást, az érzelmi amplitúdókat, az emberi kapcsolatokat, a világhoz való hozzáállást, mindent.

Azok a versek, amik az előadásra szerepelnek, néhány kivételtől eltekintve valódi belső monológok. Amikor azt érzed, hogy kikívánkozik belőled egy gondolat, egy érzés, és azt el kell hogy mondd, papírra kell, hogy vesd, ki kell nyilvánítanod. És akkor megszületnek azok a költemények, amik már önmagukban is gyönyörűek, de egymásba kapcsolódva egy elképesztő sokszínű szövetét adják annak, amit az emberi egyéniség, az individum, az önállósodás történetei és az egyedi gondolkodásmód felszínre tudnak hozni. Az 50 éves Kosztolányi, aki hirtelen észreveszi, hogy valaki, valami mindenekfelett állva őrködik felette, miközben a halálra készül, épp olyan szép, mint amennyire megrázó. Kányádi Sándor leírásra a fák hegyén járó Istenről hasonlóan katartikus. De Nagy László, Kondor Béla, Ady Endre és Babits Mihály vallomásai és történetei is mind ott hordozzák az Isten feladatáról, hatalmáról, tisztaságáról alkotott egyedi képet, ami közös bennük, az a kapaszkodás. A hit persze ott van a szerelemben, ott van a szülők iránt érzett szeretetben, az esztétikában, a világ szépsége, a béke, az otthon iránti vágyban is. Az előadás ennek megfelelően folyamatosan váltja a hangnemeket, feszültségből humorba, feszegető kérdésekből többértelmű válaszokba, figyelő álláspontból aktív jelenlétben csap át, miközben a zene, Fegya zongorajátéka megteremti a szükséges harmóniákat, hangulatokat, amik olykor elválasztják, máskor pedig összekötik az évszázados távolságokból egymás mellé kerülő szerzők alkotásait. Igazi verskoncert ez, amelyben a költemények az életünk zaklatott minden napjaiban, a robogó percekben és órákban szinte fel sem fedezett hiányokat töltik be, tükröt mutatnak az embernek, aki gyarló, de épp annyira érzelmes, figyelmes és szerető is. Az előadásban benne van a születés és a halál, a szerelem és a kiábrándulás, a ragaszkodás és az elválás, a gyermeki tisztaság és a felnőtt lét csalódása, az elmúlás és az elmúlhatatlanság, az örökkévalóság, amit át fog az univerzum felett őrködő ismeretlen, nagy úr.

November 10-én, pénteken este 7-kor Budapest szívében, a kávéházak övezte Katakomba terében, a Liszt Ferenc téren meggyújtjuk Jávori Fegyával a szeretet lángját, és a versek és zenék tisztaságával mutatunk utat egy vágyott világ felé. Mivel az előadás ingyenes, abban bízunk, hogy minél több harmóniára vágyó néző ellátogat hozzánk.

A verskoncert eseményének linkje itt található:
https://facebook.com/events/s/vendegsegben-az-ismeretlen-urn/1076476816587359/

A fotókat készítette: Mohai Balázs