Trombitás Kristóf: Csak akkor lesznek jogai az elszakított magyarságnak, ha folyamatosan küzdünk érte

A jelen történései mindig megmutatják, miért eleve káros, sőt, egészen nyugodtan kimondom, bűnös politika a baloldal részéről a mindenkori „merjünk kicsik lenni” hozzáállás.

Adjunk az egésznek egy aktuális keretet is. Történt ugye, önök is olvashatták, hogy az ukránok levették a feketelistáról az OTP-t, azaz nem tekintik immár úgy – eleve is borzasztóan hazug és ocsmány módon -, mintha bármilyen háborús vagy terroristacselekményt is támogatna a bank. Jó pár hónappal ezelőtt került fel erre a listára az OTP, az ukránok pillanatnyi lucidus intervalluma pedig pontosan olyan jótékony esemény, mint amikor Zelenszkij környezete a Novák Katalinnal történt személyes találkozója után bejelentette, hogy hajlandóak felülvizsgálni a nyelvtörvényt. Ez ugyan még semmiféle garanciát sem ad, de máris jóval több mindannál, mint amivel eddig számolhattunk.

Mit csinált tehát a magyar kormány a kárpátaljai magyarok védelmében az elmúlt években, de különösen az elmúlt hónapokban?

Nem engedett a nemzetközi nyomásnak, nem engedett az egyesült, balos sajtó össztűzének, nem engedett az ukrán zsarolásnak, nem engedett az ilyenkor megbízhatóan érkező, sértésekkel tűzdelt jelzők erejének.

Ezzel szemben minden nemzetközi fórumon, minden egyes alkalommal elmondták, majd tettekkel jelezték – ha kellett, hát bizony vétókkal is -, hogy bár a jövőben is megadnak minden humanitárius segítséget Ukrajnának, mert azt messzemenőkig megérdemlik, lévén egy ellenük folytatott agresszor háború áldozatai a polgáraik – már eddig is, az elmúlt másfél évben Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját valósította meg az állam, minden ukrajnai menekültnek segítve, hiszen ez a természetes, már csak azért is, mert szomszédos országból érkeznek, ahogy ezt a nemzetközi jog is elvárja -, de ha és amennyiben az ottani magyar kisebbséggel szemben nem változik az ukrán állam viselkedése, akkor Ukrajna mint ország további integrációját Európa felé semmilyen formában sem fogják támogatni.

És hadd hangsúlyozzam újfent, ezért bosszúból minden fórumon, mindent felhasznált ellenünk, minden háborúpárti és baloldali. Mi lett a végeredménye? Az OTP-t sújtó szankciókat megszüntették, arra pedig valós esélyt nyílt – legalábbis reálisabb, mint bármikor az elmúlt évtizedben -, hogy rendszerszinten javulhatnak a kárpátaljai magyarok kollektív jogai.

Kérem, próbálják meg elképzelni, mi lett volna, ha ebben az időszakban baloldali kormánya van Magyarországnak!

Először is mindent, az első szóra megtettek volna, amit akár brüsszeli közvetítéssel Kijev akart volna. Követelések lettek volna itt, nem kérések. Az magától értetődő, hogy már úsznánk abban az ukrajnai gabonában, aminek számos, EU-ban kötelező termelési-biztonsági előírásnak nem kell megfelelni, így mérgező anyagokat is tartalmazhatnak, nem beszélve arról, hogy mára teljesen hazavágták volna a magyar mezőgazdaságot. Ahogy természetesen egy szóval nem tiltakoztak volna a nyelvtörvény miatt, és a folyamatos fegyverszállítások mellett maguk kezdték volna lebontani az OTP-t, ha éppen Brüsszel ezt parancsolja.

Képzelegni sem kell. Láttuk, milyen az önfeladás politikája.

Láttuk Medgyessy Pétert és Göncz Árpádot a román miniszterelnökkel koccintani Erdély elcsatolásának romániai ünnepnapján. Láttuk, ahogy Gyurcsányék azt mondják a kétezres évek elején, hogy előbb a státusztörvénynek köszönhetően 23(!) millió román akar majd Magyarországon munkát vállalni, és láttuk, hogyan uszítottak szintén Gyurcsány Ferenc értelmi szerzőségével 2004-ben a kettős állampolgárságról tartandó népszavazás előtt, megtagadva a határon túli testvéreinket, akkor és ott sikert elérve.

Ezzel szemben a szuverenista jobboldal azt mondja, nem keressük ugyan a küzdelmet, de ha azt kell tenni, szügyig beleállunk.

Mert csak és kizárólag ez hoz sikert – ahogy mellékelt példa is mutatja.

A címlapkép forrása: MTI/Marjai János

Iratkozzon fel hírlevelünkre